Rovatcím: Riport Felcím: Cím: Mentsük meg az életüket! Alcím: Cím alatti: Találkoztam valakivel, aki életmentő lett. Úgy, hogy előre elhatározta, hogy életmentő lesz... jelentkezett csontvelődonornak. Majd két év múlva véletlenül szükség lett az ő csontvelőszövetére. Kérte, hogy ne írjanak róla cikket. Másvalaki beteg lett. Nem határozta el... csak élt a sokféle vegyszerrel és környezeti ártalmakkal terhes világunkban, melyben egyre szaporodnak a leukaemia-diagnózisok. Az egyik diagnózis őróla szólt. Néhány nap múlva megtudta, hogy senki sincs a rokonai közt, aki alkalmas csontvelőt adhatna át neki... Ma már számos csontvelő- és vérsejtbetegség csontvelőszövet-átültetéssel meggyógyítható. Meg kell azonban találni a szövettanilag teljesen megegyező donort, amire kisebb az esély, mint egy a tízezerhez, s még rokonok között is ritka a teljes egyezés. Sok kis esély azonban - sok önkéntes jelentkező, aki szükség esetén kész a csontvelő-adásra - védőhálót tart a betegeknek a halálos mélységbe zuhanás előtt. Dr. Jónásch Edittel az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet (OHVI) Csontvelő Irodájának vezető munkatársával beszélgettünk. ÉV: A csontvelő-átültetés nem annyira közismert és publikus, mint a szívátültetési kísérletek, mégis azt lehet mondani, hogy technikailag és életmentő jelentőségében hasonló, sőt egyenértékű beavatkozásról van itt szó. Így van? Dr. J. E.: Talán nem is az átültetés körülményei hasonlóak a szívműtétekhez, hacsak azt a hasonlóságot nem tekintjük, hogy a gyógyulóban levő páciensnek itt is heteket-hónapokat kell eltölteni az ún. sterilszobában, hiszen a védekezőképességet éppen az egészséges csontvelő adja. A hasonlóság sokkal inkább orvos-szakmai jellegű. Akárcsak a szívátültetésnél itt sem egyetlen betegség gyógyítására használható eljárásról van szó. A fehérvérűség és a kóros vérszegénység számos fajtája esetén csak ez a beavatkozás lehet életmentő. Ha csak a leggyakoribb eseteket tekintjük 10-15 kórkép szerepel a listán: leukaemia-fajták, aplasztikus anaemia, más néven Fanconi-anaemia, amire szeretnék később visszatérni; ilyen betegsége volt Bercikének. Ő az első magyar gyerek, aki egy nem-rokon donor csontvelejével él. Azután itt is sorbanállás van, akárcsak a szívtranszplantációknál. Szerencsére csontvelőt minden egészséges ember adhat, így az önkéntes donorok segítségével azok élete is megmenthető, akiknek a rokonságában nem találtunk olyan személyt, aki a megfelelő csontvelőtípussal rendelkezne. És végül, ez is egy olyan utolsó lehetőség, amikor már más nincs. Olyan betegeknek adhatja vissza az egészségét a csontvelő-átültetés, akiken már minden előzetes gyógymód, kezelés hatástalannak bizonyult, akiknek a betegsége halálos. Ezen kívül és ezután már nincs más módszer. ÉV: Körülbelül hány ember él ma Magyarországon mástól kapott csontvelővel? Dr. J. E.: Mintegy 30-40. Attól függ, hogyan számoljuk, hiszen az utóbbi két évben növekedett meg jelentősen a sikeres átültetések száma. Vannak olyanok is, akik még a sterilszobában vannak, vagy nemrég hagyták el a kórházat. A legtöbbjük felnőtt, mivel a gyermekek ellátására szolgáló egységet csak nemrég adták át a Szt. László kórházban, és főként rokoni körből kapták a csontvelőt. 1990. óta már önkéntes donoroktól származó csontvelő is mentett meg magyar életeket...     A doktornő vitrinének üvege mögött fényképek, mosolygós vagy komoly     kis gyerekarcok. Gyermekek a plexiüvegfalú sterilszobában, vagy már     otthon. Mind az átültetés után vannak. Az egyik képen a felirat:     M. Bercike, Wien, 1991. augusztus 27. Meggyógyultam. Alatta óriási     gyerekbetűkkel: "Köszönöm, hogy hozzásegítettek a gyógyuláshoz" Dr. J. E.: Ő Bercike, akinek Fanconi-anaemiája volt. Egy francia donortól kapta a csontvelőt, és a műtét is külföldön volt. T. Ildikó műtéte itt volt Magyarországon, mivel őt a méretek miatt már a felnőttekkel együtt lehetett kezelni. Szintén egy francia életmentőtől kapta a csontvelőt. ÉV: Ezek szerint Franciaországgal állunk ilyen cserekapcsolatban? Dr. J. E.: Nem kizárólag, ez inkább véletlen volt. De ami a legfontosabb, és ez már az elmúlt hetek fejleménye, bekapcsolódtunk a globális hálózatba, az egész világgal kapcsolatba kerültünk. Itt van már ugyanis az a könyv, adatbázis, amely a világ 600 000 önkéntes csontvelő-donorának HLA adatait tartalmazza. A könyvből, bármely beteg számára meg lehet találni, az ő szöveti típusához legjobban illeszkedő csontvelő-donorokat. Hetek kérdése és a számítógépes rendszerbe is bekapcsolódhatunk. Cserekapcsolatnak azonban nem nevezném, hiszen részünkről csak az eddig jelentkezett 260 donor adatai vannak benne a gyűjteményben. Egészen hivatalosan csak 500 donorral léphettünk volna be a rendszerbe, nagyobb országok pedig még többel.     A könyv valóban vaskos. Telefonkönyvnek nem nevezhetném, mert nevek     egyáltalán nincsenek benne. Inkább a Bibliára hasonlít, merthogy     életeket ment meg. Számsorok oldalakon keresztül. A donorok a     hisztokompatibilitási faktorok szerint vannak rendszerezve,     személyükre csak a születési adatok utalnak, meg egy kódszám, amely     alapján a szükséges esetben a számítógép előkeresheti az elérési     címet. A potenciális donort ilyenkor a területileg illetékes véradó     szolgálat keresi meg, hogy újabb vérmintára volna szükség a     pontosításhoz, mert lehet, hogy most ő segíthet.     Talán mégis telefonkönyv... Azoké, akiknek a szívében jól csörgött     a telefonkészülék. ÉV: Ezek szerint már régóta folynak csontvelő-átültetések a világon? Dr. J. E.: Igen, az egész a 70-es évek közepén kezdődött Amerikában. A 70-es évek végétől már Magyarországon is ültettek át csontvelőt, mint említettem elsősorban a rokoni körből, az I. számú Belgyógyászati Klinikán. 1986. óta 3 sterilbox működik az OHVI területén, most itt az átépítéssel lényeges bővülés is várható. December 11-én nyílt meg a csontvelő-transzplantációs részleg a Központi Szt. László Gyermekkórházban, 3 sterilszobával. Hasonlóan a donorok szervezése is Amerikából indult el. Ők már a nyolcvanas években egy teljes rendszerre támaszkodhattak, több tízezer jelentkező kell ugyanis ahhoz, hogy köztük valakinek egy "szövettani ikertestvért" találhassunk. Később Európa is csatlakozott a hálózathoz, és most rajtunk a sor. De ha belegondolunk abba, hogy a londoni Anthony Nolan klinikán heti 4000 a regisztrált donorok számának növekedése, akkor a mi eddigi 260-as számunk nagyon nagy lemaradást jelent, elsősorban a szervezésben. ÉV: Ha jól számolom, népességarányosan 6000 magyar donorjelölt lenne igazságos, s a kis országok még akkor is csak nyerhetnek a nemzetközi összefogásból. Hogyan történik a potenciális csontvelődonorok toborzása? Dr. J. E.: Elsősorban az önkéntes véradók köréből gyűjtjük a jelentkezőket, hogy a későbbiekben ne nagyon legyen visszalépés. A vizsgálatok ugyanis három lépcsőben történnek. Az első vizsgálat a HLA-A-B faktorok azonosítása, amihez mindössze 40 ml vért kell vennünk a jelentkezőtől. A legtöbb jelentkezőnél ez minden, hiszen sohasem kerül kiválasztásra. Az A-B faktorok alapján, ami persze nem azonos a vércsoporttal, egy adott beteghez több donor is potenciálisan alkalmas lehet, akár többszáz is. A második lépcsőben A D-R faktorokat vizsgáljuk, hogy a teljesen alkalmas életmentő donort megtaláljuk. Ha valaki ilyenkor visszalépne, az jelentős kárt és késedelmet okozna; de az ilyen személy azért pótolható. A harmadik lépcsőben azonban rendkívüli erkölcsi felelősségre van szükség. Ekkor már az egyetlen kiválasztott donoron múlik minden: a transzplantáció előtt ugyanis az egyébként is súlyos állapotban lévő betegnek valamennyi hibás csontvelősejtjét művi úton el kell pusztítani; így az ú.n. "nulla napon" a beteg az élettel összeegyeztethetetlen állapotba kerül, s rajta már csak a donor friss csontvelősejtjei segíthetnek, adhatják vissza számára az életet... ÉV: Vagyis ha ilyenkor a donor megijedne attól, hogy több tűszúrást ejtenek majd a csípőcsontján, akkor gyilkosává válhatna annak az embernek, akin éppen segíteni akart. Dr. J. E.: Így van. Ennek sohasem szabad megtörténnie. ÉV: Ezzel teljesen egyetértek. Elmondaná, kérem, olvasóinknak, hogy mi ma a legfőbb gondjuk, mi a szűk keresztmetszet a csontvelő-átadás folyamatában? Dr. J. E.: Igen, sajnos van szűk keresztmetszet, van sorbanállás. Korábban a műtéti lehetőségek voltak szűkösek, a külföldi gyógykezelés szinte megfizethetetlen volt. Ma már, ha úgy számítjuk, hogy egy beteg kb. 2 hónapot tartózkodik a sterilszobában, a kapacitás 50 beteg kezelésére elegendő évente. Mint mondtam, ezek a lehetőségek most bővülni fognak, remélhetőleg a SOTE II. sz. klinikán is. De nézzük például a gyermekek várakozó listáját: szinte mindig 8-10 gyermek van a listán, így most is. Többnyire csontvelőre, vagyis megfelelő donorra várakoznak. És nagyon szomorú is ez a várakozó lista. Tudni kell, hogy a transzplantációt a legtöbb leírt kórkép egy bizonyos stádiumában lehet csak végrehajtani. Vagyis az első fázisban gyógyszeres kezeléssel kell próbálkozni. Ha azután mégis bekövetkezik a második fázis, akkor azonnali transzplantációra van szükség, de a harmadik fázisban ez már nem lehetséges - a beteg állapota miatt. Fel lehet kerülni a várakozó listára, és le is lehet kerülni róla. Higgye el, ezt érzelmileg is nagyon nehéz feldolgozni, még nekem is, mikor valaki minden erőfeszítésünk ellenére lekerül a listáról. Sokszor heteken, hónapokon múlik minden. És elsősorban sok bátor donorra, szervezettségre és nagyon gyors cselekvésre van szükség. ÉV: Van-e donorvárakozás? Úgy hallottam, hogy minden egyes új donor kivizsgálása több ezer forintba kerül. Van-e elég pénz a vizsgálatokra? Dr. J. E.: A donorvárakozás nem jellemző. Pénz persze sosincs elég. Az átültetési költségeket a társadalombiztosítás állja, a donor-keresést az Alapítvány fizeti. Ma már több csontvelő-alapítvány is van. De ami az egyik oldalon bejön, azt elviszi az infláció. A HLA-A-B vizsgálat anyagköltsége jelentkezőnként 18 000 Ft. 80 %-ot növekedett egy év alatt. A második vizsgálat, amellyel a beteg számára keressük a legmegfelelőbb donor-partnert, még költségesebb. Éppen ezért is kérjük az önkénteseket, hogy nagy felelősségtudattal jelentkezzenek csontvelődonornak, hiszen a vizsgálatok ugyanúgy pénzbe kerülnek, mint a betegek gyógyítása. ÉV: Mégis mennyibe kerül egy csontvelő-átültetés? Dr. J. E.: A teljes költség milliós nagyságrendű. ÉV: Vált-e már valaki igazi nem-rokon csontvelő-donorrá a magyar jelentkezők közül? Dr. J. E.: Még nem, ez igen ritka esemény, és még nincsen elég önkéntesünk. Épp a napokban érkezett az első megkeresés Svédországból, de még csak a második vizsgálatra. A legjobb persze az lenne, ha annyi saját donorjelöltünk lenne, hogy az esetek többségében itthon megtalálhatnánk a megfelelő donort. Ez a mi betegeink érdeke, hiszen így hamarabb juthatnának csontvelőhöz. Másrészt azzal is időt nyerünk, ha bekapcsolódunk az egységes számítógéprendszerbe, minthogy ez a leggyorsabb módja a lehetséges donorok megtalálásának. ÉV: Végezetül mondja el, kérem, mit üzen lapunk katolikus és keresztény olvasóinak. Dr. J. E.: Minden egészséges, jóérzésű embernek üzenem. hogy ami ma a betegek biztonságérzete, azaz hogy van áldozatos, segítőkész embertársa, az voltaképpen a saját biztonsága is: az összefogás mindannyiunké, és ezek a betegségek mindenkit érhetnek, egyik percről a másikra, bármely életkorban. Ma segítek és holnap én kapok - ez megnyugtató, szép emberi érzés. ÉV: Nagyon köszönöm a beszélgetést. Lejegyezte: Dőry István Keretes: A CSONTVELŐ termeli a vér sejtes elemeit: míg a vörösvérsejtek szerepe a test oxigénnel való ellátása, addig a fehérvérsejtek a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezését biztosítják. A csontvelő különböző betegségei megakadályozzák ezeknek a sejteknek termelését: a beteg ember vérszegény, gyenge, a fertőző betegségekkel szemben védtelen, életképtelen. Ellentmondásnak látszik, hogy a "fehérvérűség" (leukaemia) különböző betegségformáinál nagyon sok fehérvérsejt termelődik, és a normális mennyiség sokszorosa található a keringő vérben, de ezek a fehérvérsejtek betegek, eredeti funkciójuk ellátására képtelenek - tulajdonképpen a daganatsejt különleges változatai. A CSONTVELŐ BETEGSÉGEK KEZELÉSÉRE különböző módszerek ismeretesek, de sok esetben a halálosan beteg személy számára csak friss, egészséges, a beteg szöveti típusával teljesen megegyező csontvelő beültetése jelent segítséget, ma már az esetek 90 %-ában teljes gyógyulást. Az egypetéjű ikrek szöveti típusa (HLA) teljesen megegyező; távolabbi rokonok közt is lehet szövetazonos párokat találni, de ennek már lényegesen kisebb a valószínűsége. Így a legtöbb esetben csak több ezer kivizsgált csontvelő-donor közül lehet kiválasztani azt a személyt, akinek az átültetett szövete a betegben megtapad, funkcióját folytatja, és a beteg gyógyulását biztosítja. A lehetséges donorok előzetes kivizsgálása 40 ml vérből történik; az így nyert szövetcsoport-adatokat számítógépben, titkosítva tárolják, és csak a megfelelő donor kiválasztására használhatják fel. HOGYAN TÖRTÉNIK A CSONTVELŐ-ADÁS? Számos csontban van működő csontvelő, de a legjobban elérhető és a legtöbb csontvelő-szövet a csípőlapátcsontból nyerhető. E csont lemeze vékony, így vastagabb tűvel át lehet hatolni rajta, és az egyébként folyékony csontvelő-állomány egy része kiszívható. A csontvelő-nyerés, a tűszúrások általános érzéstelenítésben történnek, de az utólag jelentkező sajgás miatt egy éjszakát a kórházban kell eltölteni. Az eddigi tapasztalatok szerint a beavatkozás, a megelőző részletesebb kivizsgálással együtt 2-3 napot vesz igénybe. A munkából való kiesés miatt a donor anyagi hátrányt nem szenvedhet. Egészséges ember csontjaiban olyan nagy mennyiségű csontvelő található, hogy ez a veszteség semmiféle tünetet, zavart nem okoz. A folyékony csontvelőt intravénásan juttatják a beteg érhálózatába, és a sejtek a csontvelő-üregeket maguktól megtalálják. A transzplantáció azonban ennél sokkal bonyolultabb, mivel előzőleg a beteg használhatatlan csontvelősejtjeit teljesen ki kell pusztítani, és az új sejtek megtapadásáig a beteget sterilszobában kell tartani. KI LEHET CSONTVELŐ-DONOR? Minden egészséges, 18-50 év közötti felnőtt, ha az életében nem fordult elő sárgaság, fertőző májgyulladás, szívbetegség, rák, AIDS. Ha Önt közelebbről érdekli ez a kérdés, kérjük, jelentkezzen a köz- ponti véradóállomáson:     O.H.V.I Csontvelő Iroda, 1502 Budapest, Pf. 44.     1502 Budapest, XI. ker., Daróczi u. 24.     Tel.: 1-666-838, 1-666-016, 1-665-822/257 , illetve bármely véradóban vagy véradáson. A véradó állomás orvosai kész- séggel állnak rendelkezésére és további felvilágosításokkal szolgálnak. 1. Kép: A katalógus címlapja Képaláírás: Az életmentő könyv - 600 000 adatsor 2. Kép: Köszönöm, hogy hozzásegítettek a gyógyuláshoz! Aláírás nélkül 3. Kép: A maratoni futó Képaláírás (lehetőleg a képbe írva): Lloyd Scott, aki korábban leukaemiában szenvedett, 1990-ben Londonban lefutotta a maratoni távot. Mellette Andy Burgess, az "életmentő donor". 4. Kép: PSBC embléma újrarajzolva Aláírás nélkül