Béke, Természet, Szeretet
Történelem tételek
1) Ismertesse Egyiptom* gazdaságát, természeti viszonyait és társadalmát!
Archaikus (Thiniszi) kor (Kr. e. 3200-2778):
Egyiptom Afrika észak-keleti részén, a Nílus alsó folyása mellett fekszik. A Nílus délről észak felé tart, ezért Felső-E. közelebb van az Egyenlítőhöz, mint Alsó-E. Mezopotámiánál is dél-nyugatabbra található. Északról a Földközi-tenger, keletről a Sínai-félsziget és a Vörös-tenger, délről a Nílus első kataraktája (vízesés, zuhatag), nyugatról a Líbiai-sivatag határolják. Egyiptom elszigeteltebb s szárazabb világ Mezopotámiánál. Vízbőség idején vádikon (időszakos vízfolyásvölgy; kereskedelmi útvonal; sivatagi vízmosás, aszóvölgy) keresztül tudják tartani a kapcsolatot a Vörös-tengerrel. Egyiptom tulajdonképpen egy nagy oázis a Szahara óriási sivatagai között; de két állam. Öntözéses gazdálkodás, árasztásos földművelés satuffal (vízátemelő szerkezet) már a 4. évezred elején megjelenik. Egy folyó általában a felső szakaszon rombol, az alsó szakaszon épít, középső részén is-is, ezért Alsó- és Felső-Egyiptomban különböző termelés alakul ki. A határnál fekszik a nagy Memphisz városa.
Alsó-Egyiptom éghajlata, gazdasága:
Északon, az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. Mediterrán éghajlata van. Jellemzői: csapadékos időjárás, vízbőség, deltatorkolatban nílusi krokodil, deseret (vörös föld; sivatag homokja üledékként a folyóban) földön jelentősebb gazdálkodás. Főbb terményei: gabonafélék, narancs, füge, datolya, papirusznád stb. Főbb állatai: hal, szarvasmarha és házi szárnyasok. Az Alsó-Egyiptomiak Szóthisz-évben mérik az időt. Szóthisz-év: VI. 21.-én a Szóthisz csillag megjelenik Alsó-E.-ban, s ekkor Felső-E.-ban már megemelkedik a víz, jön az áradás, a felfrissülés. Ezért egy Szóthisz-év = két Szóthisz emelkedés közti állapot. A Szóthisz naptárban a normális napokat fekete, a szerencsétlen napokat vörössel jelölik (ezzel is utalnak a föld színére). Fővárosa: Memphisz.
* az aláhúzott szavak a 3. részben megkereshetők.
Felső-Egyiptom éghajlata, gazdasága:
Az Egyenlítőhöz közelebb fekszik, mint Alsó-E. Forró éghajlati övben a sivatagi éghajlat jellemzi: kevés víz, forróság, nagy hőmérsékletingadozás. Csak az oázisokban alakul ki némi gazdálkodás a kemet (fekete föld; hegyi hordalékok a folyóban) földön. Fővárosa: Théba (Karnak, Luxor)
Emiatt a gazdasági különbségek miatt (valószínűleg) Aha-Menesz, Felső-E. királya Kr. e. 2900-ban meghódítja Alsó-Egyiptomot. Ezt bizonyítja Narmer királynak, Aha-Menesz utódjának a palettája is. Narmer az utolsó király, s egyben az első fáraó (Nagy Ház (utalás a piramisokra is)) is. Őt követi a többi fáraó, egész uralkodócsaládok. Hogy a családban maradjon a hatalom, gyakran testvérházasságokra is sor kerül. Így a fáraóknak megmarad a hármashatalmuk (bírói, törvényhozói, végrehajtói), zsarnokságuk. Eleinte a fáraókat Hórusz földi képmásának gondolják, majd Ré fiának. A halott uralkodót legtöbbször Oziriszként ábrázolják. Kibontakozik a jellegzetes egyiptomi művészet, vallás és írás. A főváros Memphisz lesz.
I. dinasztia: Narmer v. Ménész, Aha v. Athótisz, Dzser, Dzset, Udimu, Abzsid, Szemerhet, Qa
II. d.: Hotepszehamui, Nebré, Nineter, Uneg, Szenedzs, Peribszen, Haszehem, Haszehemui
Óbirodalom (Kr. e. 2778-kb. 2260):
Fővárosa: Théba. A birodalmat 42 nomoszra (körzet, kerület) osztja az uralkodó. Mindegyiket a fáraó uralja, de a papok, hivatalnokok szolgálati birtokkal rendelkeznek. A többieknek csak annyi jut, amennyit a fáraó kioszt. Így egy olyan társadalmi piramis alakul ki, amelyben fontos szerep jut a papoknak, hivatalnokoknak, és a termelőmunkát a közrendű szabadok végzik. Ezt teokráciának, papok uralmának is nevezhető. Elkezdenek piramisokat építeni. Ez is azt bizonyítja, hogy a birodalom gazdagszik, mert hódít. Ennek ellenére az Óbirodalom vége felé, Kr. e. 2465-ben a memphiszi trónviszályok és az ezt követő járvány, erőszak, nyomor, éhínség, külső támadások miatt gyengülni kezd a központi hatalom, a gazdaság összeomlik. Még a fáraók halandósága is kiderül.
III. d.: 2778-2723; Dzsószer, Szehemhet, Szanaht v. Nebka, Haba, Neferka, Hu v. Huni
IV. d.: 2723-2563; Szofru, Hufu vagy Kheopsz, Dzsedefré v. Dzsidufri, Hafré v. Khephrén, Menkauré v. Mükerinosz, Sepszeszkaf
V. d.: 2563-2420; Uszerkaf, Szahuré, Noferirkaré, Neuszerré, Menkauhor, Isszi v. Dzsedkaré, Unisz
VI. d.: 2420-2260 körül; Teti, Uszerkaré, I. Pepi, Merenré, II. Pepi
Első átmeneti kor (Kr. e. kb. 2260-2155):
A birodalom teljesen szétesik. Kr. e. 2134-ben Théba vezetésével dél, őt követve az összes nomosz önállósul. Néha még háborúba is mennek egymás ellen. A Fajjúm-oázis beli Hérakleopolisz uralkodója végre összefogja Közép-Egyiptom nomoszait. Ám Memphisznek jelentősen csökken az értéke, mert kisebb településeken telepednek meg a művészek. Tovább is akarnak a hérakleopolisziak egyesíteni, de thébaiak ellenállnak. A harcokban végül a thébai urak kerekednek felül, így a székhelyüket is Thébába teszik át. Nebhepetré katonai vállalkozásokba fog a kereskedelemi útvonalak, határok, bányák megvédéséért. Núbiát elfoglalják, adófizetőikké teszik a népet. Egyiptomban (nem tökéletes) béke, virágzás, jólét lesz. Ozirisz hirtelen minden rétegben, helyen népszerű isten.
VII. d.: fiktív
VIII. d.: 2260 körül
IX-X. d.: 2220-2155
Középbirodalom (Kr. e. 2155-1785):
Az előzőleg megbomlott hatalom, a természeti környezet és az ezen alapuló gazdasági rendszer megköveteli a fokozott központosítást. Így az Ámon-papság támogatásával a birodalom folyamatosan erősödik: II. Mentuhotep (Kr. e. 2061-2010) újból egyesíti Észak- és Dél-Egyiptomot. A vezető réteg most már saját birtokot kap a nomoszból. Újból bevezetik az öntözéses gazdálkodást. Fajjúmban a Nílus egyik mellékágán, a Bahr Jufuszon gátakkal víztározóként hasznosított tavat duzzasztanak fel. Egyiptomban a bronzkor hatása alatt vagyonilag is függetlenné válik a kézműves- és kereskedőréteg; az új középosztályba kerülnek, amiért nagyon hálásak. Krétával, Palesztínával, Szíriával, Hellásszal és még sok birodalommal, országgal kereskednek. A megnövekedett erővel III. Szeszótrisz (Kr. e. 1878-1841) vezetése alatt hódító utakra indulnak az emberek. A harmadik kataraktát is megpróbálják bevenni, ám a mostani núbiaiak már ellenállóbbak. A Középbirodalom déli határa a második katarakta lesz, a fővárosa egy ideig Itj-Taui, aztán Memphisz. Ebben a birodalomban már a masztaba sírok terjednek el.
XI. d.: 2160-2000 körül; I., II., III. Antef, I., II., III. Mentuhotep
XII. d.: kb. 2000-1785; I. Amenemhat, I. Szeszótrisz v. Szenuszert, II. Amenemhat, II., III. Szeszótrisz, III., IV.Amenemhat, Szobeknoferuré (királynő)
2) Ismertesse az amarna reform okait és folyamatát!
Második átmeneti kor (Kr. e. 1785-1580):
Hanyatlásnak indul Egyiptom: memphiszi, listi uralkodók váltogatják egymást, de gyakorlatilag erőskezű vezérek irányítják a birodalmat. Nemsokára hükszoszok támadják meg és foglalják el a birodalmat, ennek ellenére egyes uralkodóházak függetlenítik magukat. Kr. e. 1674 körül Szalitisz hükszosz Memphiszt is leigázza és kihal a XIII. dinasztia, mely helyébe a Thébából lépnek be. A hükszoszok egyébként tisztelik az egyiptomi civilizációt, sokhelyen átvették a szokásaikat, isteneiket. Legkedvesebb istenük Széth. De az egyiptomiak is vesznek át szokásokat a nomád néptől: réz helyett főként bronzeszközöket; lovakat, harci szekereket, új fegyvereket, lírát, lantot és szövőszéket használnak. Egyiptomnak megtanítják az agresszív katonapolitikát, ezért ők rájönnek, hogy legyőzhetik a betolakodókat, ha hivatásos hadsereget tartanak fenn és a saját területükön támadják meg őket. Így alakult ki az egyiptomi birodalmi gondolat. A thébaiak többször próbálják kiűzni a hükszoszokat az országból (Szekenen Apóphisz ellen indul, de a csatában meghal; fia, Kamosze folytatja a harcot és elfoglalja a fővárosukat, Avariszt; öccse, Jahmesz Palesztínáig üldözi őket, majd a hükszoszok fennhatósága alatt álló Kusba is betör), de ez csak Kr. e. 1570-ben I. Amónisznak sikerült, akivel elkezdődik az Újbirodalom.
XIII-XIV. d.: 1785-1730
XV-XVI. d.: 1730-1580; hükszosz-dinasztia
XVII. d.: 1680-1580
Újbirodalom (Kr. e. 1580-1085):
A XVIII. dinasztia rátermett tagjai sokszor mennek hódító utakra, melyek során Núbiát ismét Egyiptomhoz csatlakoztatják, és a középbirodalmi erődöket újjáépítik. Az így összegyűlő adót és zsákmányt a királyi kincstárba helyezik el. Núbia luxusáruval látja el a birodalmat. Ez teszi lehetővé, hogy Egyiptom és leginkább a fővárosa virágzik, gazdagodik. Sok eddig idegen ember telepszik meg itt, sok birodalommal, városállammal kereskednek, leveleznek. I. Tothmesz egészen az Orintész és az Eufrátesz között fekvő Naharináig terjeszti ki a határokat. III. Tothmesz uralkodása alatt Mittani kezd hódítani, ezért a fáraó Kis-Ázsia megvédéséért 20 év alatt 17-szer hadba indul, majd szövetségesek lesznek. Ám amikor Asszíria vagy Hatti megtámadja Egyiptom szövetségeseit, akkor sem az életunt III. Amenhotep, sem az eretnek IV. Amenhotep nem siet a városállamok segítségére, így ezek először hettia, majd Suppiluliuma halála után asszír fennhatóság alá kerülnek.
Amarna-reform:
IV. Amenhotep feleségével, Nofretitivel együtt a fővárost Ahet-Atonba helyezi át, ami "Aton horizontját" jelenti, és amit ma Tell-el-Amarnának is nevezünk. Ezzel egyidejűleg, Kr. e. 1364 körül művészeti és vallási reformokat is bevezet. Nevét is Ehnátonra, azaz "Aton ragyogására" cseréli. Nofretititől hat lány születik, de egy fia sem, ezért mikor pár évvel később felesége eltűnik a színtérről, talán meghal vagy száműzik, a fáraó saját legidősebb lányát veszi el. Mivel Meritatontól sem lesz fia, utódjának Szemenkharét jelöli ki, és hozzáadja Meritetont. Ő magának meg harmadik lánya, Anheszenpaaton a legújabb felesége, mert másodszülött lánya, Maketaton még gyermekkorában meghal. Az emberiség történetében ez az első és talán legtisztább formája a monoteisztikus vallásnak; felbecsülhetetlen értéke volna, ha mi most mélyebben belepillanthatnánk keletkezésének történelmi és lélektani feltételeibe. Ám gondoskodtak arról, hogy ne kapjunk túl sok hírt az Áton-vallásról. Már Ehnáton gyengekezű utódai alatt összeomlik mindaz, amit ő alkotott. Az általa elnyomott papság bosszúja pusztítva fordul a király emléke ellen: az Áton-vallást eltüntetik, a bűnösnek bélyegzett fáraó székhelyét feldúlják, kifosztják. Szemenkharé Ehnáton és Meritaton halála után Anheszenpaatont veszi el. Az ő korai halála után a trón- és feleségörökös Tutanhamon, a gyermekkirály, aki mögött valószínűleg egy tapasztalt férfi állhat, mert nevét is kicseréli Tutanhatonról Tutanhamonra, elkezdi visszaállítani az államvallást (Ámon-kultusz), a zsoldoshadsereget, az állami bürokrácia rendszerét. A főváros ismét Théba lesz. Miután 18 évesen meghal, az ekkor már Ahneszenamonnak nevezett királyné nem akar Eje felesége lenni, így leveleket ír a hettitáknak, hogy küldjenek neki férjet. Ám a fiatal harceget útközben meggyilkolják, s végül Ejéhez kell mennie az özvegy királynénak, akiről és a húgairól nem hallunk többé semmit.
Ejét követi Horemheb, aki mindent elkövet a régi rend visszaállításáért. I. Ramszesz és fia, I. Széthi is az ezen dolgoznak, hogy tetteikkel bebizonyítsák: jogosan kerültek trónra, habár alacsony rangú családból, Tanisz környékéről származnak. Az Ámon papság ereje újból növekszik. Ismét hódítanak a fáraók Núbia, Kis-Ázsia felé, melynek az az eredménye, hogy Egyiptom és a hettita birodalom békét köt, II. Ramszesz egy hettita hercegnőt vesz feleségül. Uralkodása után a gazdaság hanyatlik, vallási nyugtalanságok, politikai viszályok jelentkeznek és tengeri népek, Asszíria támad. A Közép-Európai népvándorlás hatásai Afrikába is eljutnak. Főleg a líbiaiak zsoldosként érkeznek, majd támogatásukkal az Ámon papság tejesen hatalomra kerül: Egyiptomot a király helyettese, isten szolgája irányítja. Emiatt Kr. e. 1085-ben összeomlik az egyiptomi társadalom.
XVIII. d.: 1580-1314; Jahmesz, I. Amenhotep, I., II. Thotmesz, Hatsepszut (királynő), III. Thotmesz, II. Amenhotep, IV. Thotmesz, III. Amenhotep, IV. Amenhotep v. Ehnaton, Szemenkharé, Tutanhaton v. Tutanhamon, Eje, Horemheb
XIX. d.: I. Ramszesz, I. Széthi, II. Ramszesz, Mermeptah, II. Széthi
XX. d.: Széthnaht, III., IV., V., VI.,VII.,VIII., IX., X., XI. Ramszesz
3) Ismertesse Egyiptom művészetét és vallását!
Az ókori Egyiptom vallása a totemállatok képében megjelenő törzsi istenségek kultuszából fejlődött ki. A helyi vagy állami isteneknek állatfejük van, ált. a természetimádattal és az áldozattal lecsillapítható erőit testesíti meg. Ezek az istenek a 42 nomoszban különbözőek:
ehnátoni Ámon-Ré = napkorongból kinyúló kezekben végződő sugarakkal ábrázolják
Anubisz = sakál = védelmezte a halottak birodalmát; felügyelte a mumifikálást, balzsamozást
Básztet = macska = Ré lánya = a Nap gabonát érlelő erejének a jelképe
Bész = családok, újszülöttek istene = félig törpe, félig oroszlán, groteszk istenvonásai vannak, mulatságos = minden társadalmi rétegben népszerű volt
Nílus istenei = termékenység istenei = évenkénti áradások adta termékenységet jelöli: Alsó- és Felső-Egyiptom növényeit, a papiruszt és a lótuszt összekapcsolják
Heper = Napisten = teremtő; termékennyé teszi a földet; kíséri a fáraót alvilági útján
Hnum = kosfejű = katarakták felügyelője; az ő szavára indította el Hápi isten a Nílus évenkénti áradását
Honszun = Hold istene = pávián
Hórusz = Ozirisz és Írisz fia = sólyom = védte a hazát az ellenség és a veszélyes állatok (krokodil, skorpió, kígyó, oroszlán és a gazella) ellen
Irisz = Hórusz anyja, Ozirisz felesége
Ozirisz = alvilág istene = Egyiptom földjére hasonlított
Ré-Harahti = Ámon-Ré = napkorong az égen = sólyom = istenek királya; fáraók védelmezője a harcokban
napkorong a látóhatáron = szkarabeuszbogár = úgy görgette isten a napkorongot, mint ez a bogár az ürüléket
Széth = Ozirisz bátyja
Thoérisz = Ta-Weret = vízilófejű, terhes, törpe istennő = hozzá imádkoztak az asszonyok szülés közben; kebléből néha varázserejű folyadékot permeteztek
Thot = bölcsesség istene = pávián = íbisz = írnokok pártfogója; ő tanította az írást, számolást, orvoslást az embereknek
Etimológia, nyelv:
Egyiptom: 1. (görög) Aigüptosz ( 2. (latin) Aegyptum ( 3. (magyar) Egyiptom
kopt nyelv: a görög Aigüptosz szóból ered; ma is beszélik; Mikor Szent Márk megkereszteli őket, ez lesz a koptok istentiszteletének a nyelve. Koptok: a kopt nyelvet beszélő mai keresztények; kb. 1,5 millió ember
írás: ált. kőbe vésik ezeket az élethű betűket, majd papiruszra rajzolják őket;
1. Hieroglif írás = szent véset, csak szent szöveg lehet; az írótól függ, hogy milyen irányból kezdi az írást;
2. Hieratikus írás = papi írás, a fenti írás egyszerűsített változata, egyéb szövegek is; csak jobbról balra lehetett írni;
3. Démotikus írás = hétköznapi, népi, gyorsírásszerű írás;
A rosetti kő segítségével Fran(ois Champollion fejti meg ezeket az írásokat.
írástudók: 9 éves kortól 5 éven át oktatják az írástudónak készülő gyerekeket, cserébe halhatatlanságot és felmentést kaptak a közmunkák alól.
Memphisz: Hutkaptah = Memphisz régi neve saját nyelven
Hut- ház
Ka- lélek = Ptah isten lelkének a háza.
Ptah főisten
Ka lélek: ha meghal egy ember, ott marad, amíg van a tetemből valami; ezért mumifikálnak. Ba lélek: ha meghal egy ember, elszáll Napnyugatra, mert ott ítélkeznek felőle.
oázis: az arab what szóból származik; kiejtése: ohát
Túlvilág:
kanopusz: négy védőszellem fejszobrával díszített faragott kőedény a halottak belső szerveinek.
mumifikálás: a legünnepélyesebb balzsamozás; ha egy ember meghal, akkor felmetszik a hasát, kiszedik a belső részeket és kanopusz edénybe rakják; orron keresztül eltávolítják az agyat és a szemgolyókat; 30-60 napig áztatják a holtak házában (mindez megtalálható a Holtak könyvében leírva).
Fáraók:
III. Tothmesz: szereti a természetet; még hadjáratai alatt is szakít időt növénygyűjtésre, melyeket a hazai botanikus kertjében ültettet el
Eje: Tutanhamonnak nem királyi származású tanácsadója
Eje, Horemheb, Tutanhamon: e három fáraó egyidejűleg uralkodik az Újbirodalomban
Horemheb: valószínűleg ő mozgatja bábjátékként Tutanhamont és Ejét az eretnek korszak után Thébában; korábban kormányzó és a hadsereg főparancsnoka
Mittani: hurrik népére épült ez a birodalom, de uralkodói indoárjai származásúak; az Egyiptommal folytatott harcok után békét kötnek, és a fáraók vagy rokonaik többször mittaniai hercegnőt vesznek el feleségül
Narmer-paletta: festőpaletta nagyságú kőtábla. Első oldalán Narmer Felső-E. koronájával, hátoldalán Alsó-E. koronájával látható.
társadalmi piramis:
I. fáraó
II. előkelők (tjati, felső papság, katonaság,
tisztjei, főhivatalnokok)
III. középréteg (egyszerű papok, katonák,
tisztviselők, írástudók)
IV. kéz- és földművesek
V. rabszolgák (házirabszolgák)
tjati: fáraó helyettese
házirabszolgák: ház körüli munkákat végző emberek
Művészet:
szobrászat: A Középbirodalomban a fáraók arcképszobra energiát, határozottságot, a magánszemélyeknek érdektelenséget, erőtlenséget tükröz. Égei hatások láthatók a szobrászatban. Az amarnai eretnekség korában a falakon, szobrokon Ehnátont ábrázolják, mert csak rajta keresztül lehet az istenhez imádkozni. Az embereket, fáraót nem idealizálják, nem mutatják az értéksorrendet, a testfelépítés és az arányok nem jók, az alak nem szép, nem isteni.
Építészet:
piramis: habarcs nélkül összeillesztett nagy csiszolt kőtömbökből áll, fáraói síremlékek, kezdetben lépcsőzetes, majd Szofrutól kezdve gúla alakúakat építenek, felszínüket külön burkolják, a fáraó korlátlan hatalmát jelképezték, verbuvált kézművesek, munkások dolgoznak rajtuk, de az áradás három hónapjában az összes parasztot odarendelik; ez alól képeztek kivételt az írástudók. Alakjukat többféleképpen is magyarázzák: 1. Így néznek ki a napsugarak, mikor felhők takarják a Napot; 2. Így nézhetett ki az az ősóceánból kiemelkedő domb, melyen Heper megteremtette a többi istent, istennőt.
I. Széthi: a karnaki, gurnai, thébai, abüdoszi templomot is ő építteti, jellemzőek az oszloperdők
II. Ramszesz: hatalmas, lenyűgöző, de korántsem kifinomult ízléséről tanúskodik a thébai Ramesszeum, az Abu Szimbel-i nevezetes sziklatemplom, a taniszi emlékművek
Dzsószer: fáraó; piramisa lépcsőzetes, Szakkarában található, 60 méter magas, hat szintes; kb. Kr. e. 2630-tól építették Imhotep rajzai alapján
Hafré: fáraó; piramisa a Kairó közelében fekvő gízai piramisok egyike
Hufu: fáraó; piramisa 146 méter magas volt, és kb. 52 600 km2 területet foglal el, több mint 2 millió kőtömbből készül, ezek közül mindegyik átl. 2,5 tonnát nyom; a Kairó közelében fekvő gízai piramisok egyike; Kr. e. 2530 körül építteti ezt és a gízai szfinxet.
Menkauré: fáraó; piramisa a Kairó közelében fekvő gízai piramisok egyike, feleakkora, mint a másik kettő
kereskedelem: főleg Kermában cserélik a párducbőröket, agarakat, a légycsapónak használt zsiráffarkokat, elefántagyarakat núbiai aranyra, páviánokra, oroszlánokra; később is ellátja Núbia Egyiptomot luxuscikkekkel: rézzel, arannyal, elefántcsonttal, ébenfával, gyantával, afrikai fafajtákkal, karneollal, ametiszttel, leopárdbőrrel, strucctollal, cselédekkel.
ANKH: élet jele
Nap
Horizont
Az első napsugár,
ami az élete adja
Vissza a kezdethez