Béke, Természet, Szeretet
Koraközépkor
A korok
Kezdő- és végpontjaikat a történészek meghatározták, de a korszakolás ennél sokkal összetettebb:
* Archaikus-, őskor: osztálynélküli társadalom; munkamegosztás korok, nemek szerint.
* Ókor: neolit forradalom; patriarchális, rabszolgatartó társadalom.
* Középkor: feudalizmus; vége 1492 a polgári történetírás szerint (Colombus tojása), 1640 (az angol polgári forradalom kezdete).
Feudalizmus
Céhek:
Gazdaságon kívüli kényszer alakul ki a céhek miatt: a gazdaság mozgatórugója a piaci szabályok voltak. Egy céhen belül viszont egyenjogúság, minimál árak szablyák meg, hogy melyik az a legkisebb ár, amiért az áru eladható.
Egy céhen belül nincs munkamegosztás, egy mester mindent maga készít el. A céhekbe való bekerülésnek azonban feltételei vannak: a tanulás. Eszerint:
- inas: minden céhnél különböző időtartamú egy inasév
- legény
- segéd: végül elkészít egy mesterremeket, bemutatja a céhmestereknek, pénzt is ad nekik. Ha jónak találják a művet, a segédből mester lesz
- mester: a céh teljes jogú tagja
A 10. század után a legénynek, segédnek el kellett mennie külföldre más mesterektől tanulni. Így terjedt el egy-egy új technikai fogás és a vastuskó intézménye (minden városban egy gerenda áll; az ott tanuló legények egy nevükkel ellátott szöget vernek bele mielőtt elmennek).
Ekkor is léteztek persze céhen kívüli mesterek, a kontárok, de a hivatalból elűzték őket, mert nem adóztak.
Földbirtokok:
= feudum: szolgálattal megterhelt földbirtok ( feudalizmus.
Gazdaság alapja, hiszen a 10. századig ipar csak a nagyvárosokban számottevő, távolsági kereskedelem még nem fejlődött ki egészen.
A földbirtokokat ajándékba lehetett kapni a hűbérúrtól (dominus) szolgálatért cserébe. Az ilyen birtokokat (benefácium) a hűbéres (vazallus) élete végén visszaadta az úrnak. Így épült fel a hűbéri láncolat egy országban is: a királyé az összes földterület, köteles megosztani azokkal, akik hivatali vagy katonai szolgálatot nyújtottak. A király a legfőbb hűbérúr, az ő hűbéresei esküt tesznek neki. Ezek a hűbéresek viszont lehetnek egyben hűbérurak is, ha földjeiket hűbéreseknek adják, és így tovább. Ez a hűbéri láncolat fogja össze a társadalom szerkezetét.
Fokozatosan kialakulnak király alatti, nemesi, bárói címek. Például a szabad paraszti rétegből, akik régi, törzsi jogon birtokolják a földet, lesz a kisnemesség.
Az Egyház hatalmas földterületeket kap, de nem hűbéres. Mentessége van a privilégiumai (kiváltságai) miatt.
A polgárság pedig csak a késői középkorban lesz lényeges. Kritériuma a fallal körülvett városban lakás. Ilyenkor a város mentesül a feudális birtokos joghatósága alól, csak adót kell fizetnie a jövedelmekből a királynak.
Feudális anarchia:
Uralom nélküli állapot (ördögi kör): az uralkodó az ország védelmének érdekében egyre több feudumot ad. Egyes nagybirtokosok tartományrendszert építenek ki. Akié a több föld, azé a legnagyobb hadsereg. A királynak elvész a tekintélye, de országának megvédése céljából további földeket kénytelen eladni,... A 8. századra emiatt a frank király teljesen elveszíti földjeit.
Frank királyság
A Római birodalomba a germánok foederati-ként érkeztek a Barbaricum-ból.
Ekkori uralkodói méltóságok:
Rex: kormányoz; ( királyi méltóság,
Imperator: parancsol ( császári méltóság,
Dux: vezet ( hercegi méltóság. Hercegi címet csak a császár adományozhat.
Meroving dinasztia:
Clodwig 481-ben kialakít egy feudális, keresztény államot, a Francia királyságot, ahol Rex a Clodwig, alapja a dominus-vazallus rendszer. Clodwignak hármashatalma van: bírói, törvényhozói, végrehajtói.
A földeket felosztják: különválik a feudális középréteg, a szabad paraszti réteg és a jobbágyság.
Feudális birtokok szerkezete:
1. allódium: a földbirtokos magántulajdona, ebből a teljes bevétel a földbirtokosé. (Magyarországon később az ilyen földet prédiumnak, 16. Századtól majorságnak nevezik.)
2. jobbágytelkek: amit a jobbágy művel. Jobbágy: a földnélküli szabad parasztokkal (jobbágyokkal) a földbirtokos szerződést köt, hogy a földbirtokos védelmezi a jobbágyait, élhetnek a földjén, ellenben ők megművelik azt, és járandóságokat fizetnek uruknak.
3. Közös használatú földek: például folyó, erdő, legelő esetében a földbirtokos engedélyezi a használatukat.
Jobbágyi terhek:
- adófizetés: kezdetben terményadó (1/3-nál kevesebb), a kereskedelem megindulása után pénzadó.
- robot: fizetség nélküli kényszermunka. Ez általában kéthetente egy nap, de a Dózsa féle parasztfelkelés után szigorodik. Idénymunka miatt aratáskor több a robotmunka is.
- ajándékok: meg van határozva, hogy keresztelőre, esküvőre, Karácsonyra, Húsvétra, Pünkösdre milyen ajándékokat kell adni uruk családjának.
- első éjszaka joga: újdonsült menyecskével eltöltött éjszaka joga. Ezt ajándékokkal meg lehetett váltani.
Jobbágytelkek művelése:
Faluközösség rendszere alapján a jobbágytelkeket szétosztják a birtokon. Kezdetben sorsolással évente történik, később családoké lesz örökletesen a telkek művelése.
Kialakul a nyomáskényszer: egy-egy nagy területen ugyanazt a növényt kell termelni. Földpihentetés módja: legelőváltó, kétnyomásos, végül háromnyomásos gazdálkodás.
Ekkor a polgárság még nem jelentős.
Clodwig királyságának kiépítése sok időbe telik. Ők keresztényekké válnak a pogányokból, nem ariánusokká. Keresztény eszmék indulnak:
A király szent = Rex Dei gratia; ezután nem csak a pajzsra-emelés az uralkodó trónra-kerülésének szertartása, hanem a koronázás. Ez egy külön egyházi szentség, később nem. A király koronázása a Hartwik-féle ordó alapján történik. Ezzel a király diakónusi rangot kap.
Szent Ágoston, Hippo püspöke írja le De civitate Dei című művében, hogy milyennek kellene lennie egy keresztény országnak. Ezek az elvek alapján a királynak hármashatalma és főkegyúri joga van. Ez abban nyilvánul meg, hogy az Egyház ellátásáról gondoskodik. Királyi tetszvényjog = placetum regium.
Clodwig közigazgatási körzetekre osztja az országát, élükre grafiókat helyez, akik őt képviselik az adott területen. A grafiók végrehajtói, bírói hatalomból részesülnek, ezen kívül helyi törvényeket is hozhatnak. Clodwig a grafiókat külön küldöttekkel ellenőrizteti.
Háznagy:
Majordomus: feudális intézmény, a királyt ellenőrizte. Az uralkodó gyengülése során ő a király helyettese, a hadsereg főparancsnoka. Később egy család lesz az ország legnagyobb földbirtokosa, egyben a majordomus egy ideig. A Merovingok idején ez a Karoling dinasztia. 730-tól 730-ig Martell Károly a majordomus.
Arabok:
Az arabok lovas, nomád törzsek, akik ázsiai feudalizmusban éltek; Arábia az őshazájuk. Egy nyelvet beszélnek, de nincs közös ideológiájuk, nem tudnak teljes szövetségre lépni. Mohamed viszont megalapította az iszlámot. Ez egy szinkretista, egyistenhívő vallás; Mekka a Szent Város. A legenda szerint Mohamed próféta Mekkából Medinába futott Kr. u. 622-ben, ezt nevezték el Mohamed futásának, azaz a hidzsrának. 622-től megkezdődött a törzsek egyesülése. Ez egy erősen asszimiláló törzsszövetség. Meghódítják az Arábiai-félszigetet, Észak-Afrikát, a Bizánci birodalom egyiptomi részét (622) és Hispániát (711). Franciaország felé törnek, amikor 732-ben Poitiers-nél Martell Károly visszaveri az arabokat. Ez a reconquista (visszahódítás) egészen 1492-ig tartott.
Karolingok:
Martell Károly III. Hilderiket elűzi a trónról, fiát, Kis Pipint megkoronáztatja. Kis Pipin 751-től 768-ig király. Ezalatt
- átszervezi a közigazgatást,
- meghódoltatja a földterületeket,
- Ezeket e területeket az Egyháznak adja, így állítja maga mögé azt. Jelképesen Szent Péternek adja, ezért "Patrinónium Sancti Petri"-nek nevezik ezeket a földeket. A Pápai államnak erkölcsi tekintélye mellett gazdasági tekintélye is lesz.
Kis Pipin fia, Nagy Károly 768-tól 814-ig meghatározó államot alakít ki egészen a Pireneusokig és a Dunáig. A Római birodalom felújításának második megkísérlője. ( Minden uralkodó a saját országának Károlya akar lenni (Károly, kerál, király). Az utókor adta neki tiszteletből a "Nagy" nevet.
Hódítások indultak Északra, Keletre, de ott találkoztak a germán törzsekkel. Ellenben a szászok egy részét, majd 807-ben az egykori Pannónia Provinciát is meghódoltatja. Itáliában a 770-es évek végére a longobárdokkal leszámol, megszerezve ezzel a vaskoronát. A hódítások miatt erős belső reform, új közigazgatási szervezet, hiszen a hódított területeket védeni kell. A Frank királyságot grófságokra osztja, élükre grófokat helyez. Ezek nem grafiók, de feladatuk hasonló, és itt is megtalálhatók a küldöttek. Ám Nagy Károly őrgrófságokat (markgraf; később márki) is szervez, akik a frissen hódított földeket védelmezik. Itt kevesebb a királyi adó, hogy több pénz jusson a hadseregre.
A vaskorona megszerzése meghatározó döntés volt. Az eddigi frank királyt, Nagy Károlyt a pápa császárrá koronázta 800-ban. A pápa így fejezte ki tiszteletét, Nagy Károly pedig elismerte a pápát. A Szent Ágostoni elvek alapján megalakul a keresztény császárság. Nagy Károly a római császárok örökösének tekinti magát:
- királyi kancellária (iroda);
- írásreformja az idáig kapitális, maiuscula (nagybetűs) írást az egyszerűsített kisírásra (minuscula) cseréli.
- Elkezdődik a kódexírás (caudix=fatábla);
- Aachemben felépíttet egy bizánci stílusú palotakápolnát a ravennai kápolna mintájára.
- az évkezdés napját meghatározza: január elseje lesz, mert eddig sokféle napon tartották (például germánoknál ápr. 1.).
814-ben meghal Nagy Károly, fiára, Jámbor Lajosra hagyja az uralkodást: 814-től 842-ig.
Jámbor Lajosnak viszont a három fia nem tud megegyezni a trónon, ezért Verdunben 843-ban szerződést kötnek, amely latin, azaz ófrancia nyelven íródott. Eszerint:
- Német Lajos a mai Németország területeit kapja;
- Kopasz Károly a Nyugati területeket; ez lesz a legegységesebb;
- Lothár a kettő közti Lotaringiát. Évszázados háborúk folynak érte.
E három terület önálló politikát folytat. A Francia királyságban és Németországban feudális anarchia alakul ki, az uralkodó csak névleges. Németországot emellett állandó támadások is érik, például a magyarok.
Magyarok:
A Kárpát-medencét 894-től 910-ig tudatosan benépesítik a honfoglalás alkalmával. Ők nem egy letelepülni vágyó, hanem egy legeltető nép, akik ideiglenes szálásokat keresnek. Céljuk, hogy legelőt, zsákmányt találjanak. Feltehetőleg Attila örököseinek érezték magukat, és a Nagy Károly által elvitt avar kincseket is szerették volna megkapni. Kedvezett nekik a Németországban uralkodó feudális anarchia. Ennek segítségével Hispanniába is eljutnak a magyarok kalandozásaik során.
911-ben a Karolingok kihalnak, Németországban Szász dinasztia veszi kezdetét. Madarász Henrik lesz a király 919-től 937-ig. Ő kezdi felszámolni a feudális monarchiát, és összefogni a német hadsereget.
933-ban Madarász Henrik megállítja Merseburgnál a magyarokat. Ez az első komoly vereségük. 955-ben szintén győznek a németek a magyarok felett.
962-ben Madarász Henrik unokája, Ottó a Német Római Szentbirodalom császára lesz. Ez a Római birodalom újjáélesztésének 3. kísérlete.
Közép Európa
A Római birodalom szakadásának oka az, hogy Diokletianus kettéosztja 295-ben. Constantinus egyesíti, de Nagy Theodosios véglegesen elválasztja a nyugati és keleti területeket fiai, Honorius és Arkadius között. A Kelet-Római birodalom Mondja magát Róma örökösének. Hippodronban szétválik az arisztokrácia pártja, a kékek, és a kereskedők, polgárok pártja, a zöldek. 527-ben kitör a Nica-felkelés, ahol a nép az uralkodója ellen tört. Justinianus és Justinus lesznek a császárok, ám Justinus hamarosan meghal.
Justinianus
527-től 565-ig császár; alacsony származású, de tehetséges katonatiszt, politikai érzéke volt. Felesége, Theodora császárné szintén a zöldek közül került ki. Szentként tisztelték őket, pedig Prokopios: Titkos történetek c. művében minden le van jegyezve róluk (például, hogy Theodora prostituált volt). Justinianus valószínűleg felesége miatt halt meg.
Justinianus a Nagy Sándori birodalmat akarta újjáéleszteni. Erős gazdasági alapot hozott létre, az allélengüónt, ami szerint az összes megművelhető földet meg kell művelni, adót kell érte fizetni. A parlagon hagyott területeken a szomszédoknak kell termelni. Így Justinianushoz hatalmas pénz folyt be, amit ő a közigazgatási rendszer és a hadsereg kiépítésére fordított. Justinianus rendszerezte a római törvényeket is: kodifikálta, azaz kódexbe foglalta őket.
Az erős gazdaságon alapuló hadsereg Belizár, Justiniánus hadvezérének vezetésével 540-ben elfoglalja Ravennát. Justinianus Ravennát teszi meg székhelyévé, császári helytartóságokat: exarchátusokat hoz létre.
Justinianus halála után a Bizánci birodalom bukásához ért, mert a birodalom jelentős részét elfoglalták az arabok.
A XIII. századra új hatalom veszi kezdetét: Oszmán egyesíti a török törzseket. Ők lesznek az oszmálik, oszmán törökök vagy Szeldzsu törökök. Meghódítják egész Egyiptomot és Észak-Afrikát. A XIV. században az oszmánok erőteljes támadást indítanak a Bizánci birodalom európai területeire:
1389-ben a Rigómezei csatában a magyar király is részt vesz. 1393-ban elesik a bolgár cárság, a Bizánci birodalom még kisebb lesz. Ezt a területet a szultán csak politikai okokból nem hódította még meg.
1453-ban a szultán beveszi Bizánc-Konstantinápolyt. Ekkor tűnik el a Római birodalom utolsó darabkája is.
Keleti szlávok és a ruszok:
Több törzs élt félnomád állapotban, azaz legeltettek, de földet is műveltek. Ám a 9. században Skandináviából induló normannok támadnak. A normannok keleti ága a varég ág, másnéven rusz ág. Ők meghódítják Kelet Európát, és kezdetleges feudális államot akarnak létrehozni. Erős, nagy hadseregükkel hódítanak, de a meghódítottakba beleolvadnak: szlávokkal asszimilálódnak a ruszok. A ruszok első, nagy vezére Rurik(Rurik dinasztia 876-tól 1589-ig. Az oroszokat ruszkiknak is nevezték, mert átvették a hódító ruszok nevét.
Fejedelmeik neveiben benne volt a rusz származás, de a nép szláv maradt, ill. a ruszok is beolvadtak.
Első fejedelmük, Oleg ((Helga) kijevi rusz volt, a ruszok Kijev központú államának vezetője. Később a kijevi fejedelemséget 12 kisfejedelemségre osztották.
A normannok eddig pogányok voltak, de a 10. században Olga fejedelemasszony megkeresztelkedik. A népe viszont nem tér meg; fia is pogány uralkodó lesz.
978-tól 1015-ig Vlagyimir ((Valdemar), Olga unokája uralkodik: megszilárdítja a nagyfejedelmi hatalmat. 988-ban megkeresztelkedik, és az egész népet keresztvíz alá tartja. Térítőket, papokat hív Bizáncból, Kijevben érsekséget alapít. Ortodoxok (=helyesen dicsőítők), pravoszlávok lettek.
Bölcs Rajoszláv 1019-től 1054-ig uralkodik. 1019-ben írásba foglalja a törvényeket, és törvényeket hoz. Ez a Ruszkaja Pravda (=Orosz Igazság) című művében jelenik meg. Bölcs Rajoszláv a kijevi fejedelemséget szétosztja 12 fia között, de a meghatározó terület a kijevi marad.
Novgorod:
Normannok alapította, jelentős kereskedelmi város, neve Újvárost jelent. Állatbőrrel, mézzel, prémmel kereskedik Észak és Kelet között szárazföldi és vízi úton. 1116-ban az északi városok megalapítják a Hanza szövetséget, melynek Novgorod is tagja. A városban fejlett a kultúra: fából készült járdát használnak az emberek, magánlevelezés folyik nyírfakéregre.
1242-ben Névai Sándor, Novgorod fejedelme, és serege a Csúd-tó jegén megütközik a támadó svédekkel, és vízbe kergeti őket. Névai Sándort később szentté avatták.
1240-ben Kijev elesik, amikor a mongolok, tatárok támadják. Dzsingisz kán a nagy kán, az aranyhorda vezetője; mellette Batu kán a politikai, katonai vezető. 1480-ig a kijevi rusz állam vazallus állammá válik. A hódoltság alatt fejlődésben lemaradnak.
Bolgárok:
A törökök egyik ága, a bolgártörökök meghódítják a mai Bulgária helyén letelepült délszlávokat. A vékony, bolgártörök fegyveres réteg államot szervez, mint a ruszoknál. Ám kettős asszimiláció történik itt is, és kialakul egy délszláv népesség; őket nevezzük bolgároknak, mert átvették a hódítóiktól ezt a nevet. A bolgárok függetlenedni próbálnak a Bizánci birodalomtól. A 9. században felmerül a bolgár kérdés (Questio Bulgarica), hogy hová tartozzon Bulgária. A bolgárok Rómától kérnek térítőket, viszont az egykori Kelet-Római területeken találhatók területeik. A bizánci pátriárka engedelmes végrehajtója a bizánci császárnak. A császár akarja ezeket a területeket, és a bizánci pátriárka is tiltakozik a pápánál, ennek majdnem egyházszakadás lesz a vége. A megoldás az, hogy Bulgáriában önálló érsekség alakul.
893-tól 927-ig uralkodó Simeon felveszi a cári nevet, ami őt a bizánci császárral teszi egyenlővé, így Bulgária önálló állam lesz.
A 11. század közepén II. Baselios elfoglalja a területeket, és Bizánchoz csatlakoztatja. II. Baseliosnak a bolgárok adták a bolgárölő nevet, mert ő vette el a szabadságukat. Bulgáriát később, 1393-ban meghódítják a törökök, csak 1878-ban lesz ismét független állam Bulgária.
Horvátok
Horvátoknak két nagy törzse a fehér- és a feketehorvátok. A 9. században latin rítus szerint felveszik a kereszténységet. A 10. Században első királyuk, Tomiszlav a pápa hűbérese. Egységes európai állam alakul ki. A 11. Század végére kihal a horvát uralkodó család. A hatalomért a rokon családok háborúznak. Szent László meghódítja Horvátországot. Könyves Kálmánt megkoronázzák horvát királlyá is, ezzel egy perszonális unió veszi kezdetét: több országnak közös uralkodója van, de államjogilag külön országok.
Szerbek
A horvátokkal egy időben a 9. században teremtik meg államiságukat. Szerbeket rácoknak is nevezik, mert a Raska folyó mentén élnek. Innen ered Szerbia másik neve, Rascia is.
A szerbek a Keleti Egyházhoz csatlakoznak. 1389-ben véget ér szabadságuk, amit csak 1878-ban nyernek vissza. A 15. században elfoglalják őket a törökök. Mivel nem bírják fizetni a harodzsot, ezért mohamedánokká válnak.
Bizánc művészete
Hagia Sophia: Justinianus császár két építésze építette fel 532-től 537-ig az Isteni Bölcsességnek. Hatalmas, 31 méter átmérőjű, 55 méter magas központi kupolájában negyven ablak van. Míg a külső tér kopár, a belső eleganciájáról híres: itt félgömbkupolák, ívhajlatok, márványburkolatú tartóoszlopok és színes mozaikok láthatók.
Bizánc és a kijevi templom közvetlen hatására építették Novgorodban a Szent Szófia templomot, így az sok hasonló vonással rendelkezik: bronzból készült ajtók, keskeny ablakok, hagymakupolák.
Ravenna művészete
Galla Placinia Mauzóleuma:
Ez egy bizáncias stílusú temetőkápolna híres mozaikokkal. Képein Krisztust ideálként ábrázolják: ifjú, jó pásztor. Díszítései geometrikus, ornamentikus stílusúak. Híresek a Galla Placinia gerléi.
476-ban Nagy Theodorik elfoglalja Bizáncot, Ravennában található meg a síremléke.
Sant Apollinare Nuovo:
Két oszlopsoros, ácsolt tetős bazilika; mellette a Campanile áll. Ezt a régi harangtornyot a római őrtornyok mintájára építették. Hozzá tartozik még egy barokk szentély és egy reneszánsz álfedél. A Sant Apollinare Nuovo bazilikát az arianus gótok idején kezdték építeni, ezért az eretnek képek helyére később új, szent képeket festettek: vértanúk koszorúkkal, pálmákkal; három király hódolata a történelmi Krisztus előtt; keresztút arany színnel, ami a Mennyek országának szimbóluma. Ám néhol nem verték le teljesen az arianus korból származó festményeket. Így maradt ránk a Palatium: palotakép részletekben. Bár a templom még a római irányzatot követi, ezek a mozaikok bizánci hatásúak.
540-ben Belizár elfoglalja Ravennát, ezután:
a szentély két falán Justinianust és Theodorát szentként ábrázolják;
Szent Apollinariust az egyik képen 12 bárány, égbolt és csillagok veszik körül.
Szent Vitus sírja: baldachinos mellékoltárral.
A négy evangélista ábrázolása: Máté - bika, Márk - oroszlán, Lukács - angyal, János - sas.
A frankok művészete
Poiters-i keresztelőkápolna: a Merovingok idején (VI-VII. sz.) épült egy IV. századi, őskeresztény épület romjain. Falfestményei a román korból származnak.
Nagy aranytű: állati alakzatokkal ellátott douvrend-i lelet a Merovingok idejéből.
Vissza a kezdethez