Életrajz

Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Felvidéken. Apja Balassi János, arisztokrata földesúr, édesanyja Sulyok Anna. Kitűnő nevelést kapott: Bornemissza Péter tanította, majd a nürnbergi egyetemen folytatta tanulmányait.

1569-ben édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült. Ekkor fordította szüleinek németről magyarra „az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására” egy vallásos elmélkedést: A beteg lelkeknek való füves kertecské-t. Bár Balassi János formálisan elnyerte ugyan a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát visszaszerezni nem tudta. Balassi Bálint éppen emiatt a bécsi udvar hatására részt vett az Erdély elleni hadjáratban. Itt Báthory István, erdélyi fejedelem fogságába esett. Ám szívesen is maradt az erdélyi udvarban, majd Báthoryt Lengyelországba is követte.

Magyarországra hazatérve megismerkedett Ungnád Kristófné Losonczy Annával. Hozzá írta 1578-ban az Anna-verseket, amelyek őt az első magyar lírikussá formálták.

1579 nyarán 50 lóval járó hadnagyságot vállalt Egerben.

1584 karácsonyán érdekházasságot kötött zilált anyagi ügyei miatt unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ám házasságát érvénytelenítették. Időközben megözvegyült Losonczy Anna, új reményeket ébresztve a szerelmes költő szívében: elkezdte írni Júlia-verseit. A tatárok elleni hadjárat hírére 1589-ben Lengyelországba bujdosott. A hadjárat elmaradt, de Wesselényi Ferencnél Balassi megismerkedett Szárkándy Annával, akihez a Célia-verseket írta.

1591-ben tért haza Magyarországra, ahol részt vett a 15 éves háborúban. 1594-ben Esztergom váránál a törökök elleni ostrom alatt megsebesült és sérüléseibe belehalt.

1879-ben a Balassi-kódexben közzétették verseit: a szerelmes, a vitézi és az istenes verseit.

Szerelmi költészete

Balassi a szerelmet az emberi élet legfőbb értékének tekintette. Az irodalomtörténészek szerint Balassi meg szerette volna szerkeszteni a „Magyar daloskönyvet” Dante nyomán, ami 33 darab házassága előtti és 33 házassága utáni udvarlóénekből áll. Ehhez tartozik még egy istenes verse a két rész között.

Anna-versek

A 1578-ban keletkezett Anna-versek még a fiatalkori udvarló költeményei: a reneszánsz szerelmi költés minden költőre kötelező kánonja a petrarkizmus szabályai szerint születtek. Verseinek nagy része egy külföldi mű fordításával és átdolgozásával készült.

Júlia-versek

- Losonczy Annát az újlatin költők (Janus Secundus, Marullus, Angerianus) hatására nevezte Júliának. Szerelmi lírája tudatosan európai: megtanulta a latin poézist, az udvari etikettet is megjeleníti műveiben.

- Petrarcai alaphelyzet: a lírai én imádja a kegyetlen, tökéletes hölgyet.

- Platón és Ovidius is hatott Balassira.

- A korabeli virágénekek hagyományait is magába foglalja.

- A hagyományos énekköltészet szintjéről verseit a műköltészet szintjére emelte.

- Jellemzői: az egyéni sors, személyes líra, korélmény, filozófiai gondolatok.

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Az első öt versszak szimmetrikus felépítésű:

1., 5. versszak: közvetlen vallomás: Júlia az egyedüli érték Balassi számára.

2., 3. és 4. versszak: Júlia dicsőítése metafórákkal, túlzásokkal. Júlia az égi kiválasztottságú személy. A szerelmi szenvedély teljessége a költői képek halmozása, lelki élet értékei, a főúri élet mozzanatai, a női test szépségei.

6. versszak: a pozsonyi találkozásra épülő epikus zárlat: a költő találkozása az imádott hölggyel.

Darvaknak szól

1-4. versszak: Balassi magáról beszél. Megszólítja a madarakat, irigyli őket, amiért szabadon Júliához szállhatnak.

5-6. versszak: a költő üzenetet küld szerelmének, sok ót kíván Júliának.

7. versszak: a vers keletkezési körülményeit összegzi: a bujdosásban áthidalhatatlan távolság keletkezett Júlia és Balassi között.

Júliát hasonlítja a szerelemhez

1-4. versszak: nominális stílusban leírja, mit jelent számára Júlia, ill. azonosítja Júliát a szerelemmel.

5-7. versszak: a földi asszony szépségét a mozgásba lendült hölgy színeivel festi le. A főúri környezetben mindenkiben csodálatot kelt Júlia, de a költő számára elérhetetlen marad.

8-10. versszak: egy reneszánsz hasonlat kibontása Titüszról: a szerelem kínokat okoz számára. Júlia azonos a szerelemmel, csak erkölcse különbözik, ezért Balassi szerelmi lángolásai örökké valóak lesznek.

Célia-versek

1590-91-ben írta Bembo várában. A Célia nevet Angerianustól kölcsönözte. A viszonzott szerelem boldogsága a témájuk, nincs bennük heves indulat, kevés a hangulati váltás. Legfőbb gondolatét egy-egy hasonlatsorral jeleníti meg.

Szerkezetében: csökkent a terjedelem, szemléletes stílusba váltott Balassi. Néha a mesterkéltség határát súrolják e költemények.

Kiben a kesergő Céliáról ír

Célia – fülemüléhez hasonlóan – kesereg öccse elvesztésén. Könnyei harmatként végigfolynak rózsapiros arcán. Célia liliomszálként hajtja le fejét, de a szépségén a gyász sem csorbít.

A tételt kidolgozta:

Dőry Zsófia