Béke, Természet, Szeretet
A FÖLDRAJZ MINT TUDOMÁNY
VALÓBAN ÖNÁLLÓ TUDOMÁNY-E A FÖLDRAJZ ?
Svájc, Zürich 70-es évek: A földrajz nem önálló tudomány, csak résztudományok összessége.
Részei pl.:
* A Geológia
* Meteorológia
* Klimatológia
* Paleontológia
* Hidrológia
* Általános közgazdaságtan
* Politológia
* Településföldrajz stb.
Ezek ma már mind önálló tudományok, külön művelik őket, külön szakok az egyetemeken.
A földrajz segédtudományai:
* Biológia
* kémia
* történelem
* fizika.
Talán ami maradt önállóan a földrajzosoké: az a Geomorfológia vagyis a (Felszínalaktan)
A Földrajz felosztása:
Általános földrajz és a Regionális földrajz.
Természet földrajz és Társadalom földrajz
Részei sorrendben:
* Humán földrajz
* Politikai földrajz
* Gazdasági mutatók és értékelések
* Vallás földrajz
* Népesség földrajz
* Település földrajz
* Mezőgazdaság földrajz
* Ipar földrajz
* Közlekedés földrajz
Szférák:
* Litoszféra
* Hidroszféra
* Atmoszféra
* Bioszféra
* Humánszféra
Az ember persze része egyben a bioszférának is, annak értelmes tagja.
Az ember hatással van a többi szférára, de azok is rá. ( Negatív és pozitív is )
Korábban a természet volt a meghatározóbb, ma az ember.
Alexander Humbold :
A földrajzi szintézis vizsgálója, hatások egymásra.
Az övezetesség tana is erre az elméletre épül.
Táj és kultúra volt szakdolgozatom témája is, a táj és a rajta élő ember kölcsönös hatása egymásra.
HUMÁN FÖLDRAJZ
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET HATÁSÁRA KIALAKULÓ EMBERTÍPUSOK
* Napsugárzás,
* Hőmérséklet,
* Csapadék-páratartalom,
* Szélrendszerek, stb. hatására.
*
Viták hosszú évekig, ma a hivatalos álláspont ENSZ (UNESCO) 1950-től: Az egész emberiség egyetlen faj ugyanazon törzsről, közös ősöktől származik s a Homo sapienshez tartozik. A legrégebbi emberi lelet egy 4,4 milliárd éves foglelet, mely az Ardipithecus Ramidustól származik. Modern antropológia: másodlagos, külső jegyek alapján 3+1 ún. nagyrasszra ossza az emberiséget:
1. Europid
2. Mongolid (és nem Mongoloid, ez egy fogyatékos ember típus)
3. Negrid
+1. Veddo-Ausztralid, egyesek szerint kis létszáma miatt ez kis rassz.
Rassz = rész, rasszizmus, idegenellenesség. Rassz itt fajta is egyben.
A rasszok vagy fajták kialakulásának okai
Földrajzi elkülönülés,(izoláció) az ún. földrajzi gátak miatt.
Pl. gátak: Europid és a Mongolid közt a Himalája és az Altáj.
Europid és Negrid közt a Szahara.
A megkülönböztető eltérések az evolúció folyamán fellépett különféle tényezők nyomán fejlődtek ki. Az izoláció mellett még az okok közé sorolható a természetes szelekció, kereszteződés, az átöröklést szabályozó gének szerkezetében bekövetkező változások, kulturális sajátságok.
Eltérő jegyek, vagyis akklimatizáció a természeti környezethez: A homok puszták homokviharai miatt: Szemhéjat elfedő: "mongolredő". Napsugárzás káros hatásai ellen: Göndör haj, sötét bőr, erős pigmentáció.
EUROPID:
Világnépesség több mint a fele
Kezdetben:
* Európa
* Észak-Afrika
* Nyugat-Ázsia
* Polinézia szigetek eredetileg
A gyarmatosítás után szinte mindenhol
* Észak és dél Amerika
* Dél-Afrika
* Ausztrália
* Új-Zéland
Fajtán belüli csoportok az európaikon kívül:
* Arab
* Kaukázusi
* Iráni
* Indiai
* Turáni
* Ajnu
* Polinéz.
MONGOLID:
Világnépesség 1/3-át foglalják magukba, Ázsiában, a Délkelet-ázsiai szigetvilágban, majd meghódították Amerikát. Alcsoportok: Kínaiak, koreaiak, japánok, délkelet-Ázsia: indonézek, vietnamiak, thai, filippínók, burmaiak. Amerikában: Indiánok. Keverékekről később.
NEGRID:
Szaharától délre Afrikában, világnépesség 10%-a, ma Amerikában is a behurcolás után mintegy 50 millióan a rabszolgák utódaiként.
Átmeneti embertípusok, amik nem sorolhatók egyértelműen egyik nagyrasszba sem, ezek az ún.: Kisrasszok, vagy átmeneti típusok (átmeneti rasszok): Visszaszorultak és ún. "zugokban" élnek: Afrikában: Koiszák (Busmanok) vagy más néven hottentották a Kalahári medencében. Pigmeusok Közép-Afrikában és Délkelet- Ázsiában illetve a már említett Ausztralidok. Továbbá: Andamánok, dravidák, pápuák, Veddák.
Ma nincs akadálya a keveredésnek az ember nagyobb mint a környezete. Így alakulnak ki az ún. kevert rasszok:
* Mesztic = Indián és az Europid keveréke.
* Mulatt = Negrid és Europid keveréke.
* Zambo = Indián és a Negrid keveréke.
(Lásd az atlaszban a 109. oldalon. Az emberiség fajtáinak megkülönböztető jegyei táblázat az 52. oldalon az új tankönyvben.)
A természeti környezet azért még ma is határt szab az élettérnek: pl.: Szahara, Sarkvidékek, magas hegységek, belső-trópusok. Nem csupán a külső jegyekre van hatással a természet, hanem a kultúráltságra is. (Veszélyes lehet az ária elmélet, az is innen jön!)
* A tenger, vagy a hegységek például sokat jelentenek, de ha csak az övezetességet nézzük:
* Sarkvidékek: Állandó harc a túlélésért = alacsony kultúra, alacsony életkor, stb.
* Sivatagok: A helyzet ugyanaz.
* Forró- belső trópusi vidékek: Sok élelem, kevés küzdelem = alacsony kultúráltság szintjén.
* Mérsékelt vidékek: Középút, lehetőség a munkára és a pihenésre: arányosság, pl. évszakváltások = felkészülési lehetőség, gazdag kultúra, fejlett gazdasági színvonal.
Megj.: A kultúra a technika és ennek mérője a pénz azért sokat segít manapság, lásd: Izland, Fereör szigetek, Norvégia vagy akár Izrael. Esetleg ide sorolható a természet által adott olaj is a Perzsa öbölben, ami nemcsak gazdaggá, de épp ez által a természet feletti szinte korlátlan úrrá tette az itt található arab országokat. Lásd a sivatag mezőgazdaságba történő bevonása Szaúd-Arábiában, vagy Kuvaitban.
A makrokörnyezet után lássuk:
A Mikrokörnyezetet: Nem mindegy hogy alföld vagy dombság esetleg magas hegység, A magyar kultúra bölcsője a honfoglalástól napjainkig költők és írók születésének helyét alapul véve: Erdélytől Alföldig.
Tenger, folyók "adománya", vagy a már említett olaj mellett az ásványkincsek és energiahordozók is nagyon fontosak.
Érdekes: Az ókorban: Európában a dél, mediterránium a kultúra bölcsője, de ez folyamatosan északra tolódik. (Ma : Északnyugat-Európa, USA, Japán.)
POLITIKAI FÖLDRAJZ
A VILÁG POLITIKAI TÉRKÉPE
MI A POLITIKA ?
(Politológia c. könyv lásd: 149. oldalon!)
Jó dolog-e a politika?
A földrajz, illetve a gazdaság földrajz szempontjából: A szükséges rossz, ami elősegíti egy ország fejlődését, megélhetését, vagy egyáltalán fennmaradását. A politizálás gondolkodás, filozofálás is egyben. Különböző filozófiai eszmerendszereken alapuló játék, ahol mégis minden életbevágóan fontos, hiszen egy földrajzi térség és az ott élő ember fejlettsége mellet, léte is a helyes politizláson múlik. Cél még a külső és belső stabilitás megteremtése, ehhez politikai intézményrendszert kell kiépíteni.
Min alapul egy ilyen rendszer?
* Politikai-filozófiai ideológiák
* Eszmerendszerek
* A történelmi hagyomány, örökség
*
Politikai eszmék rendszere:
ANARCHIZMUS:
an arkhia = hatalom nélküliség
* Emberi szabadságot semmi struktúra ne korlátozza.
* Hierarchia és bürokrácia ellenesség.
* Sponteneitás hangsúlyozása, mert az ember jó és tettei is csak jók lehetnek.
* Igazságos elosztása a javaknak.
*
LIBERALIZMUS:
Szabadelvűség
* Individualizmus, vagyis az egyéni szabadság tisztelete, ezért a magánszféra sérthetetlen.
* Az állam, a közösség szerepe csak koordináló lehet, segít, de nem uralkodhat.
* A kollektivizmus nagy ellensége.
Fajtái, magyar példákkal:
* Demokratikus liberalizmus = Középutas szabadelvűség (Fidesz)
* Szociálliberalizmus = Korlátozott szabadelvűség (SZDSZ, MSZP részben)
* Neoliberalizmus = Abszolút szabadelvűség (SZDSZ, MSZP részben)
*
KONZERVATIVIZMUS:
A tradíciók tisztelete a vallásban, kultúrában, de a politikában is.
* A régi értékekből való táplálkozás.
* "Nem kell nekünk forradalom!" (Széchenyi)
* Egyenlőtlenség törvényszerű, de törekedni kell a jobb létre.
Fajtái, magyar példákkal:
* Angolszász konzervativizmus: Bizonyos reformok még elfogadhatóak. (MDF, részben: Fidesz)
* Kontinentális konzervativizmus: Abszolút reformellenes. (FKGP, MIÉP)
*
SZOCIALIZMUS:
* Nem egyenlő a marxizmussal, az csak egy fajtája ennek.
* Kollektív hangsúlyozása, a társadalmi tulajdon legyen sok az egyéné pedig korlátozott.
* Egyenlőségre törekvés, jó úgy nevezett, szociális háló.
* Részben korlátozva elfogadja a piacgazdaságot is.
*
KOMMUNIZMUS:
* Cél a kizsákmányolás megszüntetése, osztálynélküli társadalom kialakítása.
* Tervgazdaság kiépítése, egy pártrendszer, centralizált törvényhozó és végrehajtó hatalom kiépítése akár terror árán is. (Kambodzsában Pol-Pot, Sztálin a volt Szovjetunióban, Mao Kínában.)
* Lehetetlennek tűnik az igazságos megvalósítása, tudniillik: Elosztók = kivételezettek, akik kapják szegények, maradnak.
*
FASIZMUS:
* Olasz elnevezés, Németországban: Nácizmus.
* Fajok hierarchiája szerinti állam és kultúr berendezkedés. (Ária elmélet)
* Antidemokrácia.
* Diktatúra, antiparlamentarizmus.
* Mítoszok, jelképek használata.
* Diktatúra itt is, terrorral kiegészítve.
Megfélemlítések, börtönbüntetések, kivégzések
* Jelképe: Horogkereszt, nyilaskereszt, kaszáskereszt (később lehet a: fogaskerék)
*
POPULIZMUS:
Népuralmi ideológia
* Néptribun, nem kell a parlament.
* Antikapitalizmus.
* Alsó, szegényebb néprétegekre való támaszkodás.
* Minden ideológiából merít, de egyik mellet sem foglal állást.
NACIONALIZMUS:
"Nemzetiesség"
* Nemzeti identitás," kik vagyunk, honnan jöttünk?"
* Nemzet és állam egysége. (Szent Istváni ország, Szent korona tan.)
* Referencia nemzet, állandó összehasonlítás. (Pl.: Románok a magyarokhoz.)
* Internacionalizmus (Szocialista találmány).
MAGYAR PÁRTOK BESOROLÁSA:
Nálunk sok pártrendszer van, a kommunizmusban csak egy pártrendszer volt, de a nyugati demokráciákban is vannak kevés pártrendszerek. (USA: 2, NBR.: 3)
Magyarországon 3 pólus köré szerveződik a pártok többsége:
1. Keresztény konzervativizmus
2. Liberalizmus
3. Szociáldemokrata
A cél egy demokratikus állam és politikai rendszer megalkotása: Törvényhozó hatalom: Parlament (Egyéni és listás képviselőkkel, 5 % bejutási küszöb. Frakciókba tömörül a kormányzó többség és a kisebbségben lévő ellenzék. Bizottságok alakulnak.
Végrehajtó hatalom: Kormány élén a miniszterelnökkel (Miniszterek, államtitkárok.)
Államelnök korlátozott inkább reprezentatív szereppel.
Alkotmánybíróság
Számvevőszék
Szabad szakszervezetek
ÁLLAMFORMÁK ÉS A KÜLÖN ORSZÁGOKAT ELVÁLASZTÓ HATÁROK TÍPUSAI
ÁLLAMFORMÁK A HAGYOMÁNYOS FELOSZTÁS SZERINT:
MONARCHIA
* Alkotmányos, ahol az uralkodó szerepét alkotmány szabályozza, így többnyire inkább csak reprezentál. (NBR., Belgium, Svéd o., kiemelve: Spanyol o.)
* Abszolút, ahol vagy dinasztikusan világi, vagy egyházi vezető áll az állam élén korlátlan jogkörrel. (Előbbi: Szaúd-Arábia, utóbbi: Irán, Vatikán)
KÖZTÁRSASÁG
* "központosított", Egy ország, központi területi felosztással, pl.: megyerendszer Magyarországon
* Szövetségi, a tartományok, államok részleges önállósággal. (NSZK, Ausztria, USA, Svájc bár ez különlegesebb az egyenrangú kantonok miatt). /Föderácó és konföderáció/
*
ÁLLAMFORMÁK A KORMÁNYZATI TÍPUSOK SZERINT:
PREZIDENTÁLIS
* Az elnök a legmagasabb közjogi és politikai méltóság-
* USA: elnök; NSZK: kancellár, mint kormányfő ugyanolyan jogkörrel.
PARLAMENTÁLIS
* A parlament alá rendelt miniszterelnök a legfőbb, az államelnök csak korlátozott jogkörrel, de a lényeg a parlament szerepe igen erős.
DIKTATÚRA
* Nem demokratikusan választott országvezető.
KANTONOK SZÖVETSÉGE
* Svájc Kantonok szövetsége irányít.
*
POLITIKAI, ORSZÁGHATÁROK:
Def.: Egy ország, vagy ország csoport részére önálló politikai, gazdasági integritást biztosító természetes, vagy mesterségesen kijelölt vonal. (Kultúrát, nyelvet, vallást sokszor nem határol el egymástól!)
A mindenkori politikai helyzet függvénye, lásd Magyarország határai Szent Istvántól napjainkig. (Különösen: Trianon 1920 jún. 4.)
Határviták: Jugoszlávia utódállamaiban, Szovjetunió utódállamaiban, Japán és Szovjetunió, Német ország és Lengyel ország, Magyarország és szomszédai közt.
Tengerhatárok: 12 tengeri mérföld (Elismert felségvíz) Vagy 200 tengeri mérföld (Gazdasági érdekszféra.)
GEOPOLITIKAI HELYZET A 20. SZÁZAD VÉGÉN
Geopolitikai helyzet függ a természeti környezettől és a kultúrkörtől, ami egy népet, illetve országát körülveszi. Pl. Tengerparti országok: felfedezések, gyarmatosítás, kereskedelem, gazdasági fellendülés. Magashegységgel védett országok, mint Svájc a népvándorlások, portyák elől megvédve.
Magyarország geopolitikai helyzete nem jó.
Európa közepén, saját tenger nélkül könnyű prédának bizonyult a különböző hordák számára. (Tatár és törökdúlás).
Három kultúra határmezsgyéjén, ütközőpontján egyikhez sem tartozva. (Latin, Germán és Szláv kultúrák.)
Átmeneti megoldás volt nyugat és kelet közt az Osztrák-Magyar monarchia.
A VILÁG POLITIKAI TÉRKÉPE FOKOZATOSAN ALAKULT A MAI FORMÁJÁRA
Felfedezések, gyarmatosítások 19. sz. még vannak "fehér foltok". 0. sz. eleje a világot teljesen felosszák, gyarmatosítják (NBR., Francia o., Hollandia, Belgium a legnagyobb szelettel.)
Gyarmat: nem önálló sem gazdaságilag, sem politikailag, sőt kizsákmányolt a végsőkig az anyaország javára. gyarmatosítás hozza a feudalizmus után az új gazdasági rendet a kapitalizmust. (Kezdeti formája a szabad versenyes kapitalizmus, piacgazdaság kevés szabályozással.) I. Világháború. Cél a világ újra felosztása, tudniillik Németországnak a gazdasági potenciáljához, igen kevés a gyarmata. Közben egy új gazdasági és politikai rendszer születik: Szocializmus, megalakul a Szovjetunió. II. Világháború után a gyarmatok sorra kivívják függetlenségüket. 1990 csak 1/6 a világnak függő és ezek a területek sem igazán klasszikus gyarmatok már. (Régi Tk. 236 o. 13 tábla. ) Ugyancsak a II. Világháború. után megerősödik a szocializmus, teret nyer Európában is. Mai gyarmatok: Hongkong már nem az 1997-től, de Makaó még igen, de nem a klasszikus értelemben (Domíniumok kérdése, félgyarmatok. Feladat: az atlaszban: keressenek gyarmatokat!) Ma neokoloniák vannak és ún. érdekszférák.
Dr. Sárfalvi Béla egyetemi tanár A világ jelenkori függési viszonyai (gazdasági, politikai, katonai)
GAZDASÁGI MUTATÓK, ÉS ÉRTÉKELÉSEK
A MAI 3 ÉRDEKSZFÉRA
1. USA: teljes Amerika
2. Európai Unió.: teljes Európa és Afrika, részben a Közel-kelet, és Argentína
3. Japán: Dél és Délkelet-Ázsia és Ausztrália
Külön állnak egyelőre felbomlása után a Szovjetunió (a meggyengült nagyhatalom) utódállamai, és India, Pakisztán (volt anyaérdekszférák), Afganisztán (polgárháború)
A TERMELŐERŐK MEGOSZLÁSA SZERINT A VILÁG ORSZÁGAINAK FELOSZTÁSA:
1. Fejlett tőkés országok ezek gazdasági-politikai állásuk: kapitalisták
USA
Nagy Britannia
Kanada
Német Szövetségi köztársaság
Svédország
Spanyolország
2. Szocialista országok ide ma kevés ország tartozik, igazából ez Szovjetunió felbomlása után megszűnt, az idetartozó országok mára inkább:
3. Közepesen fejlett, vagy mérsékelten fejlett tőkés országok lettek és szintén kapitalisták.
4. Az ún. fejlődő országok, ez egy igen vegyes csoport. Vannak itt a közepesen fejletteknél gazdagabbak is, általában a közös múlt, hogy mind gyarmatok voltak. A gazdasági-politikai rendszerük általában kapitalista, de van itt feudális jellegű (Szaúd-Arábia) és félig (Kína) vagy egészen szocialista ország is (Kuba, Vietnám.)
5.
Szocializmus-szocialista országok:
* Első a Szovjetunió 1920-tól, a II. Világháború után Európa keleti fele is, sok ázsiai országgal együtt, de Amerikában is: Kuba. Ezek nagyrészt mind a Szovjetunió kiszolgálói is egyben.
*
Gazdasági sajátságok:
* Termelőerő az állam tulajdona, magántulajdon csak a fogyasztásban.
* Tervezési mechanizmus: A terv elérése a cél nem a profit, ezért sok a rosszminőségű, selejt árú.
* Jövedelem-újraelosztás: központi bérmeghatározás, munkától független, ennek pozitívuma: mindenki számára minimális de biztos életszínvonallal, ingyenes egészségügy, oktatás, üdülések, juttatások.
* Kollektív célok elsődlegesek: Brigádok, Téeszesítés, Állami gazdaságok.
* Szovjetunió érdekei az elsődlegesek a gazdasági termelésben.(Nehézipar, hadiipar.)
* A gazdaságok kivonva a világpiacról, belső piaci rendszer. (KGST)
* A pénzpolitika sajátosan Moszkvában igazított a Rubelhez.
*
Politikai sajátságok:
* Ideológia: Marxizmus-Leninizmus (Szocializmus sajátos vállfaja).
* Egy párt rendszer (Kommunista párt),elsődleges végrehajtó és törvényhozó hatalommal.
* A parlament szerepe csak formalitás.
* Cenzúra.
* Maximalizált katonai kiadások, az ellenség a "Nyugat".
*
Egyéb jellemzők:
* A szocialista országok közül kitűnt Magyarország (Gulyás, vagy emberarcú szocializmusával). 1980-tól reform ország lettünk.
* 50-es és 60-as évek próbálkozás a kitörésre: Forradalmak; de vérbe fojtják őket.
* 60-as évek: Megindul a kereskedelem nyugat és kelet között
* A válság kezdete 1973, az olajárrobbanás, kevés energiahordozóval rendelkező országok, energia igényes iparral.
* Technológia, tőkehiány, adósságállomány feldúsulása 1989-90-91-ben gazdasági összeomláshoz vezetett, ami a politikai rendszert is megbuktatta.
* Ma az átmenet minden nehézségével jellemzi a posztkommunista országokat: Infláció, elszegényesedés, munkanélküliség, feketegazdaság növekedése, közbiztonság csökkenése.
* Piacszerzés, privatizáció, adósságcsökkentés módjai.
* (Gazdasági mutatók lásd: Tk. 76. oldal 11. Tábla!)
*
Fejlődő országok, vagy a III. világ országai
Gyarmatok helyzete:
* Gyarmati sors = Teljes kizsákmányolás.
* Olcsó árúk dömpingje, olcsó munkaerő a betelepített gyárakban.
* Nincs önálló gazdaság.
*
Mai helyzetük:
* A világtermelésből 20%-kal részesednek.
* A világ lakósságának mintegy 4/5 tartozik ide.
* Általában a mezőgazdaság a fő profiljuk, tudniillik sok az ember el kell őket tartani.
* Fejletlenek, alulkultúrálódottak sok a belpolitikai válság, puccsok, stb.
* Nagy a polarizáció = gazdag vezetők, szegény nép. Nincs középréteg.
* Nagy a demográfiai robbanás, ez a népszaporulat.
* Alacsony nemzeti jövedelem (2000 dollárnál is kisebb per év).
* Megindult a vándorlás a volt gyarmattartó anyaországokba.
* (Élettér elmélet)
*
Felosztásuk, amennyiben az ipar nagyságát vesszük fejlettségi tényezőnek:
1. Iparilag fejlettebbek:
Izrael, D.A.K, Argentína, Törökország, stb.
2. Főleg olajban, vagy valami ásványkincsben gazdag országok:
Irak, Irán, Kuvait, Líbia, Kolumbia, stb.
3. Nagyon szegény, elmaradott országok:
Szomália, Etiópia, Szudán, Banglades, stb.
Fejlett tőkés országok, avagy nincs más út csak a piacgazdaság, a kapitalizmus útja egy ország gazdaságának fejlődéséhez és ezzel együtt polgárainak jólétéhez
Gazdasági alapjai:
* A naturális árucsere, pénzzel lebonyolított adásvételi áruforgalom lett.
* Kialakul a világgazdaság, ezzel a nemzetközi kereskedelem (Import-export). Mindenki az csinálja, amihez ért, amije van és ezeket cseréli arra amilye nincs.
* Szabad kereskedelem és protekcionalizmus (Vámok = adók, kvóták = korlátozott behozatal. Embargók főleg politikai okból).
* GATT- ból lett WTO (Világkereskedelmi szervezet, ez egy koordináló szerv.)
* Integrációk, mikro és makroregionális szinten (Erről az EU-nál még szólunk!)
* Kutatás, fejlesztés.
*
Ami még jellemző, de csak címszavakban:
* Multinacionális cégek, tőkekivitellel. (Új Tk. 94. o. ábra)
* Pénz, mint fizető eszköz és mint fiktív cserealap.
(Infláció, értékpapírok: Részvények és kötvények, Rt.-ék, Bankok, tőzsde, brókerek, adósságállomány).
A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG FÖLDRAJZI KÜLÖNBSÉGEI
Egy ország fejlettsége függ:
A TERMELÉSI MUTATÓKTÓL:
* Munkamegosztás:
nők szerepe
nyugdíjkorhatár
szociális háló
gyerekmunka
* Ipar a mezőgazdaság és a 3. Szektor aránya a nemzetgazdaságban.
hírközlés
energetika
vízgazdálkodás
környezetvédelem
oktatás
egészségügy
művelődés
kultúra
kereskedelem
kommunikáció és közlekedés
* Technológia.
* Energia szektor helyzete
* Közlekedés, úthálózat
* Kereskedelem.
*
FOGYASZTÁSI ÉS ÉLETMÓD MUTATÓK:
* Lakásellátottság.
* Táplálkozás
mennyiség
minőség
* Városiasodás.
* Képzettség
Diplomák száma
* Kultúra
* Egészségügy
Orvosok száma lakossághoz viszonyítva
kórházi ágyak
műszerezettség
gyógyszerezettség
* Idegenforgalom
Minőség is fontos ( Svájc és Magyarország összehasonlítása)
*
GNP. Def.: (Gross National Product, Brutto Nemzeti Jövedelem) Az adott ország polgárainak bel és külföldön tulajdonában lévő termelési tényezők (Föld, munka, tőke, technológia, szakismeret) által egy adott időszakban (1 év) előállított termék és szolgáltatás piaci értékösszege. Az értéket egy főre számítják, és dollárban adják meg !
Megj.: Az értékmeghatározásnál csak a késztermék értékét számolják, pl. egy kész autóét; nem külön a karosszériát a gumikat stb. a kintlévőségek értéke is ( GM.-OPEL: Szentgotthárd)
GDP (Gross Domastic Product, Bruttó Hazai Jövedelem) csak a hazai, otthoni értékek, ez a pontosabb szám !
GNP/ fő szerinti ország csoportok:
10.000 USD felettiek: USA, Svájc, Japán, Kuvait, Német o. Japán.
7-10.000 USD: Izrael, Spanyolország Tajvan.
4-7000 USD: Omán, Szaúdi, Líbia, Magyar o.
1500-4000 USD: Irán, Irak, Malajzia, Brazília.
500-1500 USD: Egyiptom, Marokkó, Tunézia.
500 USD alatt: India, Kína, Vietnam, Ukrajna.
(Pontos adatok az ECONOMIST 2001-as különkiadásából.)
Ország
GDP
Gazdaság Fejlődése (%)
Infláció (%)
Német Szövetségi Köztársaság
27 000
2
1
Svájc
36 000
2
1
USA
34 000
3
3
Magyarország
5 180
3
10
Lengyelország
4 000
5
8
Románia
1 000
1
28
Kenya
300
2
7
Kína
800
7
3
Oroszország
1 000
0
38
Ukrajna
1 000
0
25
Olaszország
21 000
2
2
NYELVEK
Önálló nyelv mintegy 3000 van, ez 16 nyelvcsaládba sorolható. Az emberiség 45%-a az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó valamelyik nyelvét beszéli.
Nyelvcsaládok:
* Indoeurópai
* Kínai-tibeti
* maláj-polinéz
* szemita-hamita
* bantu
* altáji
* uráli.
A 10 legelterjedtebb nyelv:
Kína Mandarin 800 000 000 fő
India Hindi 400 000 000 fő
Spanyol 380 000 000 fő
Angol 330 000 000 fő
Arab 190 000 000 fő
Bengáli 180 000 000 fő
Indonéz Bahassa 175 000 000 fő
Portugál 165 000 000 fő
Orosz 142 000 000 fő
Japán 125 000 000 fő
VALLÁSFÖLDRAJZ
* Keresztény a világ 1/3-a keresztény 1,9 milliárd hívő.
római és görög-katolikus 950 millió hívő
protestáns (Lutheránus, kálvinista, anglikán, unitárius, baptista, stb.) 550 millió hívő
keleti ortodox (Helyi közigazgatású egyházak)
* 160 millió hívő
* Iszlám: 622-ben alapítja Mohamed, merít a zsidó, keresztény és az arab népi vallási hagyományokból is.
75%-a szunnita.
15%-a sita, drúz, bahai, vahabita.
* Hinduizmus 660 millió hívő
* Buddhizmus (Hinduizmusból ered) 310 millió hívő
* Sokan vannak a konfucionisták, sintoisták, taoisták, bár ezek inkább filozófiai eszmerendszerek.
(Lásd: Hunyadi László Vallásföldrajz c. könyvéből.)
NÉPESSÉGFÖLDRAJZ
A VILÁG NÉPESSÉGNÖVEKEDÉSE: NÉPESSÉGROBBANÁS
A Föld lakossága:
Kr.e 1 000 000-ban 0,125 millió fő
Kr.e 300 000-ben 1,0 millió fő
Kr.e 25 000-ben 3,34 millió fő
Kr.e 10 000-ben 5,32 millió fő
Kr.e 6000-ben 86,5 millió fő
Kr.e 2000-ben 133,0 millió fő
Kr.e. 10 000-ben 5-10 millió fő
Kr.u. 0-ban 160,0 millió fő
Kr.u. 1830-ban 1,0 milliárd fő
Kr.u. 1930-ban 2,0 milliárd fő
Kr.u. 1975-ben 4,0 milliárd fő
Kr.u. 1995-ben 5,7 milliárd fő
Kr.u. 2100-ban 11,4 milliárd fő
Évente 86 milliós növekedés, napi 270 000 fős.
A természeti környezettől való erős függés a népességnövekedést visszaszorította, az orvosi ismeretek hiánya életben tartotta a természetes szelekciót. Az ipari forradalom kezdete után (18 sz. közepe nyugaton), de különösen 19 századtól felgyorsul a népességnövekedés.
Népességrobbanás okai:
1. Gyűjtögető életmód???termelés
2. 18. század közepe: Ipari forradalom
3. 20. század
4. Gyarmatok önállóvá válása
* Táplálkozás minősége és mennyisége is javul.
* Javul az egészségügyi ellátás, nőnek az orvosi ismeretek.
* Nőnek a tudományos ismeretek.
*
A II. Világháború után a felszabadult gyarmati területeken még inkább beindul a népességrobbanás.
Ne feledjük azonban a növekedés üteme nem töretlen, akadálya a természetes szelekció, ami teljesen nem szűnik meg soha. Így pl. 100 év múlva nem lesz 32 milliárd ember. (Betegségek, ( pl.: a daganatos megbetegedések.), járványok, háborúk, stb.) A 21. sz. fordulatot hoz: a jóslások szerint a népesség 10 milliárd főben maximalizálódik, utána csökkenni kezd.
A népesség számának alakulása földrészek szerint (millió fő)
1650
1800
1900
1930
1950
1960
1980
1990
1995
1995 %
Európa
100
187
401
493
574
587
666
718
725
12,7
Ázsia
290
562
898
1111
1360
1720
2660
3196
3461
60,5
Afrika
100
95
130
155
199
276
470
633
728
12,7
Angol-Amerika
13
6
81
135
167
199
248
277
291
5,1
Latin-Amerika
19
63
109
163
212
364
459
483
8,5
Óceánia
2
2
6
10
13
16
23
17
28
0,5
Világ
505
871
1579
2013
2476
3010
4431
5310
5716
100,0
1000 új emberből: születik,
* Ázsiában 600
* Afrikában 200
* Amerikai 150
* Európai 45
* Ausztrál illetve óceániai 5
*
Megj.: Európa lakossága csökken, a III. Világ lakossága nő.
Természetes szaporodás: Élvszületések és a halálozások számának különbsége. Értékét ezrelékben adják meg, ezer lakósra lebontva.
Pl. Ecuador 1988-ban:
* 350,000 élvszületés
* 80,000 halálozás
* 270,000 fő a természetes szaporodás
* Az összlakosság 10.000.000 fő ebből
* Élveszül.: 35 %
* Halálozás: 8 %
* Természetes szaporulat.: 27 %
*
NSZK ugyanebben az évben
:
* 667.000 fő élvszületés
* 688.000 fő halálozás
* 11.000 fő fogyás ( tudniillik. van természetes fogyás is )
A születési és halálozási arányok változása alapján 4 történelmi szakaszt különíthetünk el.
1 szakasz: Magas születés szám - Magas halálozási szám
* Ez Európában a 18.sz.-ig van.
* 30 éves átlag életkor.
* Járványok és háborúk pusztítanak.
* Ma ez a szakasz nem jellemző sehol.
*
2. szakasz: Magas születés szám - Csökken a halálozási szám
* Javul a táplálkozás.
* Orvosi ellátás.
* Felduzzad a népesség.
* Európában 1780-1880-ig.
* Ma ez a 3. Világ országaiban jellemző, de jellemző a visszaszorító politika is, pl. Indiában drasztikusmódszerek India Ghandi alatt, kínai családi pótlék politika, illetve ivartalanítás, amiért az állam fizet.
4. szakasz: Születések száma visszaesik - Halálozások száma csökken
* Népességgyarapodás mérséklődik.
* Európában ez 1880-1950.
* Kanada, Ausztrália.
4. szakasz. A születések és a halálozások száma alacsony szinten állandósul
* Európában ez 1950-2000-ig.
* Ma Magyarország is ebben a szakaszban van.
*
A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA
Átlagos népsűrűség 35 fő/km2. Nem nagy érték, de az eloszlás egyenlőtlen. Természeti környezet függő. ( Gondoljunk a sivatagokra, Sarkvidékekre, Magas hegységekre.)
Néhány adat országokra lebontva:
Ausztrália 2,3 fő/km2
Bahrein: 762 fő/km2
Banglades 765 fő/km2
Barbados 602 fő/km2
Dél-Korea 440 fő/km2
Franciaország 105 fő/km2
Hollandia 363 fő/km2
India 269 fő/km2
Indonézia 99 fő/km2
Izrael 255 fő/km2
Japán 329 fő/km2
Kanada: 3 fő/km2
Kína 122 fő/km2
Magyarország: 110 fő/km2
Marokkó 59 fő/km2
Mexikó 43 fő/km2
Mongólia: 1,5 fő/km2
Nagy-Britannia 238 fő/km2
Németország 228 fő/km2
Nicaragua 33 fő/km2
Olaszország 189 fő/km2
Orosz ország: 9 fő/km2
Pakisztán 150 fő/km2
Sri Lanka 265 fő/km2
Svájc 169 fő/km2
Svédország 9 fő/km2
Törökország 76 fő/km2
Vietnam 210 fő/km2
A Föld lakosságának 75%-a Eurázsiában él, csak minden 10. Ember él a déli féltekén.
Az ún. méhkasok, ahol sokan élnek:
1. Ázsia :
Kína, Korea, Vietnam
India, Banglades, Indonézia :1000 fő/km2
2. Nyugat Európa:
Ruhr vidék kiemelve 500 fő/km2
3. Észak-Amerika
Nyugati part
Keleti part 250-300 fő/km2. Megalopoliszok alakultak ki.
A Föld 25 legnépesebb országa (1990 millió fő)
Kína 1555
India 851
USA 250
Indonézia 183
Brazília 148
Oroszország 148
Japán 124
Pakisztán 122
Banglades 108
Nigéria 96
Mexikó 85
Németország 79
Vietnam 67
Fülöp-szigetek 61
Irán 59
Nagy-Britannia 57
Olaszország 57
Franciaország 57
Egyiptom 56
Törökország 56
Thaiföld 56
Ukrajna 52
Etiópia 47
Kóreai Köztársaság 43
Mianmar 42
VÁNDORLÁSOK
Az ember elhagyja lakóhelyét a jobb megélhetés reményében, vagy akár kalandvágyból esetleg üldöztetés, kitelepítés hatására.
1) Külső vándorlások országok, kontinensek közt
2) Belső vándorlások egy adott országon, tájon belül
a) Önkéntes vándorlások
b) Kényszer hatására történő vándorlások
* Európából az új kontinensek felfedezése után szerte a világba, különösen 1820-tól nagy az áramlás, mintegy 70 millió ember telepedik le elsősorban Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában. (Lengyelek és Írek példája.)
* Kínaiak, Japánok, Vietnamiak Amerikába, Dél-kelet Ázsiába, Ausztráliába, bár ez utóbbi bezárta mára a kapuit az ázsiaiak előtt.
* Orosz pionirek, prém és szerencsevadászok Szibériába és még keletebbre.
* Cionizmus: Herzl Tivadar "ötlete" nyomán, zsidók mindenhonnan Palesztinába 1920 után. Ma is főleg Afrikából és a volt Szovjetunióból.
* Négerek behurcolása Amerikába rabszolgának
* Németek kitelepítése az elfoglalt német területekről. Mintegy 18 millió embert egyik napról a másikra. (Szudéta vidékről, Pomerániából, de Dél-Baranyából is).
A jobb megélhetés reményében ideiglenesen fejlett tőkés országokba elmaradott régiókból:
* Vendégmunkás mozgalom: Nyugat-Európába, A Balkánról, Török országból, Észak-Afrikából, vagy általában a volt gyarmatokról általában az anyaországba. (Ny. Európai Unió. ma: 6 millió vendégmunkás és ugyanennyi rokon.)
Különleges vándorlások
* Magyar példák: Vidékről a fővárosba.
* A keleti régiókból a nyugati országrészbe.
Tudósnak külföldre
Kelet-Európából
Idénymunkára, feketemunkára
Erdélyből
Délvidékről
* Vándor cigány mozgalmak (Franciaország).
* Nomád állattenyésztés ez a határokat is átlépheti, lásd: Észak-Afrika.
* Vendégmunkás, idénymunkás Horvát
Szerb
Bosnyák
*
Amerikai Egyesült Államok Mexikóiak Narancsszüretre
*
A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE
A természeti környezet nemcsak a népességszámra van hatással, hanem az ún. korszerkezetre is, nemek közötti megoszlásra, a munkaképes korosztály nagyságára, valamint az eltartók és eltartottak arányára is.
A népesség kor és nemek szerinti összetételét a korfa tükrözi vissza, amely 5 éves korcsoportokból épül fel, egyúttal a nemek szerinti összetételt is ábrázolja.
Korfa: népesség történelmi alakulása, és a kialakult jelenlegi állapot.
A 3 nagy korosztály: 15 éven aluliak: gyermekek
15-64 év: felnőttek
65 év felett idősek
I. Piramis alakú korfa
A fiatal korcsoportok magas aránya a legelmaradottabb társadalmakra jellemző. Itt a teljes lakósság 45-50%-át alkotják: Uganda, Kenya, Zambia, Tanzánia
* Szegénység, Mezőgazdaság Munkások.
* Magas születések, magas halálozás, kevesen jutnak fel az idős korcsoportba, 2-4%.
* Alacsony élettartam: 45-50 év.
* Gyermekmunka és az öregek is dolgoznak, tudniillik nincs nyugdíj.
II. Stagnáló, illetve csökkenő népességű országok korfája, alakja: amorf.
* Fiatalok korcsoportok zsugorodnak a csökkenő születésszámok miatt: 16-20 %, Idősebb korosztály 15-20 % : Gyorsan öregedő népesség, létszám csökken majd stabilizálódik. A korfa a fiatal korcsoportnál vékonyodik el. (Németország, Svájc, Svédország, Dánia, Magyarország).
*
III. A kettő közt átmenet a méhkas alakú korfa
* Közel azonos kiskorú és középkorú korcsoportok épülnek egymásra, a piramis csak az idősebb korcsoportoknál keskenyedik el. (Az új-világ: USA, Brazília, Ausztrália).
(Régi Tk. 264. Oldal, új Tk. 26 o., Illetve az atlaszban is)
ÉLETTARTAM ÉS A FÉRFI-NŐ ARÁNY
Általában mindenütt nő a születéskor várható átlagos élettartam, hol gyorsabb, hol lassabb ütemben. (Kivéve ott ahol éhezés, háború van vagy nálunk ahol az egészséges életmód nem akar jellemző lenni az emberekre.) Több férfi születik mint nő. Átlagéletkor a világban: 66 év 1994-es adat szerint.
Néhány átlagéletkor országokra lebontva:
Ország
Férfi
Nő
Kína
67
70
Írország
71
77
Nepál
51
48
Magyarország
65
74
USA
72
79
Banglades
57
56
Japán
76
82
Nagy-Britannia
73
79
Kenya
54
57
Angola
45
48
Olaszország
74
80
India
56
56
Nigéria
49
52
Mexikó
62
66
Pakisztán
59
59
Svédország
75
81
Afganisztán
43
44
Látható, hogy a nők magasabb kort élnek, biológiai. okokból, kivéve ahol a nők hátrányos megkülönböztetésben vannak. ( Pl.: Iszlám országok Hindu és Buddhista országok: India, Banglades, Nepál )
Férfi és nő arány egyenlő, de ez ingadózó egyensúly.(Lásd: abortuszok száma, háborúk).
* Általában Európában, főleg a volt Szovjetunió területén a háborúk és a kivándorlások miatt általában inkább nőtöbblet van, leginkább 40 év fölött.
* Magyarhonban 40 éves korig férfitöbblet, utána a korábbi okok miatt erős nőtöbblet.
* Érdekes: Ausztrália hadisarcként nőket kért Németországtól a II. Világháború után.
*
Férfitöbbletű országok, régiók (1000 férfira jutó nők száma)
Nőtöbbletű országok, régiók (1000 férfira jutó nők száma)
Karácsony-szigetek
497
Lettország
1150
Kuvait
770
Észtország
1137
Grönland
870
Belorusz
1132
Andorra
882
Ausztria
1132
India
929
Magyarország
1085
Banglades
938
Mexikó
1063
Irán
941
Lengyelország
1053
Kína
943
USA
1048
Afganisztán
948
Tanzánia
1043
Tunézia
970
Japán
1037
Kóreai Köztársaság
987
Kanada
1028
TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
TELEPÜLÉSFORMA - TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
Mendöl Tibor volt a legnagyobb magyar kutatja a témának.
1. Vándorlások, állandó települések nélkül, településváltás.
Vándor cigány mozgalmak, Nomád pásztorkodás, kalandozó magyarok, nagy népvándorlások.
2. Falvak kialakulása: Neolit kor a mezőgazdasági termelés megindulásával, az ipari forradalomig az emberiség nagy része falvakban lakott. 1955-ben a lakosság mintegy 55 %-a lakott falvakban, 2000-re csak a fele a falusi lakós. Ma legfejlettebb országokban a keresők mindössze 4-5 %-a él a mezőgazdaságból, de a népesség mintegy 15-20 %-a él vidéken. ( Sok falu főleg Afrikában és Ázsiában ). Bhután 99 %-a.
Falusi települések típusai:
Méret szerint:
* 100 - 500 fő törpefalu - Közép és Nyugat-Európa
* 500 - 2000 fő kisfalu - Közép és Nyugat-Európa
* 2000 - 10000 fő nagyfalu - Kelet - Európa
*
Magyarországon méret szerint:
* Aprófalvak: 500 fő alatt, Zalában, Baranyában (pl.: Gyürüfü elnéptelenedett), Hevesben.
* Óriásfalvak: 10.000 fő felett főleg az Alföldön, a régi mezővárosok
*
Alaprajzi típusok szerinti felosztás:
1. Széttördelt települések Göcsejben és az Őrségben: (Szegek, és szerek)(kis egységek egy közigazgatási egységben, melyeket dombok, völgyek határolnak)
2. Halmazfalu: Szabálytalan telkek és utcahálózat is egyben.
3. Útfalu: Folyó, vagy egy utca futását követő szerkezet.
4. Körfalu: Középen egy legelő ezt veszik körül a házak főleg Kelet és Dél-Afrikában.
5. Szalagtelkes falvak: Erdőirtás, vagy mocsárlecsapolás során létrejött település, szalagszerű szántóterületek egymás mellett.
6. Sakktábla alaprajzú falu, tervezett, főleg Csongrádban és Békésben, egymásra merőleges, derékszögű utcahálózattal.
7. Magányos települések:
a. Magyarországon: Tanyák: Sortanyák egy vonal mentén, körkörös alakban az ún. bokortanyák a tirpákok (Szlovákok) települése.
b. USA-ban: A farmok, ma inkább az üdülést szolgálják.
A VÁROSI TELEPÜLÉSEK
Létrehozója: A mezőgazdaságról leválik a kézművesség, létrejön az ipar. Az ipartermékeknek piac is kell, a gazdasági növekedés tehetősebbé teszi az embereket, akiknek védelem kell, oktatás, helyben a közigazgatás.
Első városok: Kr.e.: 3500-1800-ban: Babilon, Uruk, Assur, Eridu, (Ezek a legrégebbiek a Tigris és az Eufratesz völgyében), Mári, Butó, Memphisz, (Nílus völgye), Anjang (Jangce völgye). Ókor: Elsősorban a Mediterránum Európában: Róma, Athén, Ephesos, Antiochia, Alexandria. Középkor: Európa nyugati és északi féltekén, vár, templom, kolostor körül, folyó, vagy tengerparton. (Hanza városok, Észak-olasz kereskedőváros-államok.)
Ipari forradalom után intenzív növekedés, a városi népesség különösen a 20. Század eleje óta (1995-ben 5,7 milliárd főre duzzadt népesség 45 %-a már városokban élt.)
Várostípusok méretük szerint:
Kis város: 20.000 fő lakosságnál kisebb.
Közép város : 20.000-100.000 fő.
Nagyváros: 100.000-1 millió.
Metropolisz: 1 millió felett.
Megalopolisz: Több egy olvadt megalopolisz egysége. (pl.: USA 30-40 millió fő Bostontól Baltimore-g)
Hogy mitől város egy település ?
- Megállapodás, illetve kinevezés kérdése. Van olyan ország ahol ez csak létszámfüggő:
* Svédország 200 fő felett
* Cseh-ország: 2000 fő felett
* Ausztria: 5000 fő felett
* Spanyolország: 10000 fő felett
* Olaszország: 20000 fő felett
Van ahol a létszám mellet, bizonyos funkciókat is néznek mint nálunk: orvosi ellátás, kultúra, egyéb lakossági ellátások, utak, csomópontok, közművek, telefonhálózat (infrastruktúra) stb.
Funkciók szerinti város típusok magyar példákkal
1. Iparváros (Dunaújváros, Tiszaújváros)
2. Bányaváros Oroszlány, Komló, Salgótarján)
3. Üdülő város (Siófok, Boglár (Balatonpart))
4. Kultúr központ (Sárospatak, Szentendre)
5. Mezőváros (ezek mára megszűntek, török időben Debrecen, Hajdúszoboszló mezőgazdaság a fő profil)
6. Vegyes funkció (A legtöbb ma már ide tartozik)
Kormányzati struktúrák szerinti felosztás Magyarországon:
1. Főváros: országirányitó funkcióval.
2. Kiemelt megyeszékhelyek: Pécs, Miskolc, Szeged, Debrecen, Győr többletfunkcióval, mint pl. egyetemek, klinikák stb.
3. Megyeszékhelyek.
4. Járásszékhelyek ezek mára megszűntek
5. Kisvárosok és nagyközségek valamint falvak (Mindenütt önkormányzatokkal.)
6.
VÁROSOK FORRADALMA - URBANIZÁCIÓ
1. A mezőgazdaság szerepe csökken, szemben nő az ipar és a 3. Szektor szerepe.
2. A kilátástalanság, nyomor, üldöztetés elől a vidékről a város nyomor negyedébe mennek
Urbanizáció: Városi lakosság nő, ezzel együtt a város keretei is bővülnek.
A modern urbanizáció szakaszai: Ft.:Fejlett tőkés országok
Kke.:Közép-kelet-Európa
III.V.:A 3. világ országai
Szakaszok
Gazdaság jellege
Település jellege
Időtartama
Városrobbanás
Ipari forradalom óta extenzív ipar (kórlátolás nélküli fejlesztések, pl.: nincs környezetvédelem)
Faluból-városba erőteljes
1. Ft.: 18.sz.-1950
2. Kre.: 20.sz-1970
3. III.V.: 1960-
Dekoncentráció
Modern ipar, környezetvédelem
Előváros, kisváros, agglomeráció kiszivárgás
1. Ft.: 1950-1970
2. Kke.: most
Dezurbanizáció
3. Szektor fejlődik (szolgáltatások)
Erős kivándorlás. az elővárosba
1. Ft.: 1970-
2. Kke: 2015-
Informatika urbanizációja
Csúcstechnológia, Számítástechnika
Bárhol élnek, új kp. Internet
Klasszikus városszerkezet: szinte mindenhol a világban
Belülről kifelé:
1. City, belső mag, belső munkahelyöv Kormányzati negyed, Bankok, Utazási irodák, Bevásárló utca
2. Belső lakóhely öv: (Bp.: VII-VIII. ker.) Bérházak
3. Külső munkahely öv: (Pályaudvarok, kórház. raktár) Nagy cégek telephelyei
4. Külső lakóöv: (Bp.: Buda hegyv. Zugló, Rákospatak Lőrinc) Társas-panell-kertesházak, Lakópark
5. Alközpont: Moszkva tér, Őrs vezér, Óbuda, Plázák
A külsőlakó öv altípusai: Lakótelepek: Békás, Káposztás
Kertvárosok: Ez inkább a tőkés országokra jellemző. Mára a volt szocalista országokban is.
Sajátságok:
USA a belvárosi negyedeket a fehérek elhagyják és az elővárosokba költöznek, helyüket a külvárosból érkező feketék veszik át. (Gettósodás pl.: Harlem)
Dél-Amerika: Slumok, Brazíliában favelák, Kínában a kikötők mentén dzsunkák egymáshoz kapcsolva, a szegény vidékiek, bennszülöttek a nagyvárosok szélein nyomornegyedeket hoznak létre.
Slumok: nincs közmű, minden szedett-vedett. Bűn és nyomor együtt.
Agglomeráció: Falvak és kisvárosok a nagyváros vonzásában.
1. Bolygóvárosok: az agglomeráció bizonyos funkciókat átvesz, tehermentesít (pl.: Szentendre: Papírgyár, Betongyár, Budajenő, Telki, Pomáz, Nagykovácsi, Budakalász)
2. Alvóvárosok: Mint Érd, vagy Göd inkább csak aludni járnak ide vissza a nagyvárosban dolgozók.
Az agglomerált körzet ad a munkaerőn kívül mezőgazdasági termékeket, lehetőséget az üdülésre, pihenésre, kultúrálódásra. Lásd: Szentendre
1. Egy központú agglomerációra példa: New York, Budapest, Bécs, München
2. Több város köré szerveződő agglomeráció: Ruhr-vidék, Donyec-medence
3.
Szuburbanizáció: Kivándorlás a nagyvárosból az agglomerált elővárosokba, falvakba.
PROBLÉMÁK A NAGYVÁROSBAN
Tokió: 1,5 m.-re egymástól az emberek, a szállodák egy része csőszerű.
A metrón segítők zsúfolják be az embereket a szerelvényekbe.
A metropoliszok 1 millió főnél nagyobb lakosságú települések, a megalopoliszok (görögül: a nagyváros), több metropolisz együtt a keleti parton, pl.: 80 millió fővel, 700 km. Hosszan.
Példák: (1990-1995 millió fő)
Magváros
Agglomerációval
Magváros
Agglomerációval
Európa
Ázsia
Párizs
2,2
9,3
Sanghai
7,8
13,5
Madrid
3,0
5,0
Tokió
7,9
11,6
Athén
0,7
3,1
Peking
5,8
10,8
Angol-Amerika
Bombay
9,9
12,6
New York
7,3
18,1
Kalkutta
4,4
11,0
Los Angeles
3,5
14,5
Latin-Amerika
Chicago
2,8
8,1
SÇo Paulo
9,5
12,6
San Francisco
0,7
6,3
Rio de Janeiro
5,3
11,4
Afrika
Buenos Aires
2,9
12,6
Kairó
6,7
12,0
Mexikóváros
8,2
21,8
Lagos
4,0
5,7
Monterrey
1,1
3,3
Sok ember-sok gond:
* Szmog-légszennyező anyagok, zajártalom, szemét, közművek hiánya, a vidék lemarad.
* Sok autó, kevés út, zsúfoltság, külvárosi nyomortanyák, gettók, szocialista országokban lerobbant panelházak, amik mára mennek tönkre.
* Lakáshiány.
* Seattleben a térhiány miatt többszintes város alakult ki
*
A közlekedés helyzete:
* Tőkés országok: olcsó benzin, sok autó, jó minőségű utak, kevés tömegközlekedés. Ez főleg az USA-ban ma is így van. Nyugat-Európában ez ma változik, fejlesztik a tömegközlekedést, bicikliskultúra alakul ki (Dánia, Hollandia, Belgium), ezzel együtt az autókat próbálják kiszorítani a városból.
* Szocialista és volt szocialista országok: A tömegközlekedést fejlesztették, tudniillik nem volt pénze a népnek személygépkocsikra, mára azonban sokan vesznek autót, de elegendő jó út nincs hozzá, ugyanakkor a tömegközlekedés is megy tönkre.
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZ
Növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, halgazdálkodás (Hortobágyi halastó), erdőgazdálkodás és ebben a vadgazdálkodás is ide tartozik.
A föld harmadát az mezőgazdaság használja, további 30 %-a még részlegesen szintén. Az összes termelési értéknek csupán 5-10 %-a származik belőle. Fejlett országokban kevesen dolgoznak ebben a szektorban 2-10 %, ehhez még hozzátartozik, hogy 880 millió alultáplált él földünkön és 88 ország küzd tartós élelmiszerhiánnyal (Ázsia, Afrika). A fejlettebb kultúrákban a növénytermesztés alárendeltje az állattenyésztésnek, a III. világ országaiban ez fordítva van. (Lásd India)
FAO az ENSZ Mezőgazdaság és élelmezésügyi szervezete a földfelszínt 5 osztályba sorolja:
* Megművelt területek (12%) - ültetvények, szőlő, szántó, fáskultúra.
* Rét, legelő (22%).
* Erdő (30%).
* Még nem hasznosított, de potenciálisan még lehet pl.: tundra, félsivatag. (16%).
* Beépített és művelésre alkalmatlan pl.: jégmezők, a sivatag. (20%)
A művelt területek 2/3-a az északi féltekén van.
Megművelt terűetek aránya Európában a legmagasabb 35 és 40%, Dániában és Hollandiában ennél is magasabb 50-60 %. Európán kívül még magas Indiában, Kínában, USA-ban.
A termőterületeket alakítanak ki a az őserdők kárára Dél-Amerikában.
(Régi Tk. 285 oldal / 205 és 206. Ábra)
A mezőgazdasági termelés környezetfüggő
* Sík terep a legjobb, a 15 fokosnál nagyobb lejtésű területeket nehéz gépesíteni, ugyanakkor a termőtalaj is lefolyhat.
* Éghajlat függő : Hőmérséklet, csapadék, szélviszonyok, napsugárzás mennyisége, légnedvesség is befolyásolja.
* Talajvíz, belvízveszély, talaj minőség, kártevők helyzete.
* A talajpusztulás különleges válfaja az elsivatagosodás évi 27 millió hektár termőterületet rabol el a Száhel-övben. (3 Magyarország méret.)
*
Az ember bizonyos hibákat korrigálhat:
* A talajeróziót teraszolással.
* Szél ellen erdősávok telepítésével (akáciák, gyümülcsfák az alföldön)
* Csapadék hiány ellen öntözéssel (Vízhiányos országokban: Nadír-Nanír rendszer: csövön apró lyukakból szivárog a víz a növény gyökeréhez, Ahol sok a víz: ott az öntözés 90%-a kárba megy)
* Hőhiány ellen üvegházak építésével (Tenyészidő növelése: ápr.1 - szept 30.)
* Belvíz ellen drénezéssel (kb. ugyan az, mint a Nadír-Nanír rendszer, csak visszafelé)
* Rossz talajminőség ellen trágyázással (természetes, vagy mű)
* Kártevők ellen növényvédő szerekkel
A MEZŐGAZDASÁG TERMELÉSI TÍPUSAI
I. Hagyományos termelés ez ma a III. világ országaira jellemző
a. Nomád pásztorkodás:
É-Afrika, Közel-kelet, Dél-Európa, Belső-Ázsia (Mongólia, Kína)
Önellátás a tartott állatból amit lehet, amit nem azt cserélik. Sokszor még a határokat is átlépik.
b. Hagyományos szárazművelés: Egyenlítő mentén, nem kell öntözni, egyszerű talajváltó stílusban. Néhány év termelés, 2-3 év parlagon hagyás, pihentetés. Jellemző a gyökér és gumós növények termelése. (Jamsz, Manióka, Batáta)
c. Hagyományos öntözéses: Árasztásos rizstermelés, pl. a folyóvölgyekben Ázsiában (Kína, India) a monszun területeken, de a Nílus, Jangce mentén, Mezopotámiában is., stb. A föld intenzív használata és nagy munkaerő ráfordítás jellemző.
d. Ültetvényes gazdálkodás a gyarmatosítás eredményeként a trópusokon és a szubtrópusokon rabszolgákkal. (Kakaó, kávé, banán, gumi, olajpálma, cukornád, gyapot, tea, fűszer, gyümölcs)
Európai igényeket kielégítendő jöttek létre. A 19. Század közepéig igen jellemző főleg Amerikában, mára ezek megszűntek illetve átalakultak.
e. Latifundium: Főleg Dél-Amerikában az ültetvények felosztásából származik az ún. bérletrendszer. A volt tulaj felaprózza, és bérbe adja igen nagy bérleti díjért a földjét, amit a bérlő igencsak feudális módszerekkel és nagy elánnal zsákmányol ki.
II. Fejlett ipari országok mezőgazdasága
1. Intenzív belterjes Mezőgazdaság a tőkeerős kapitalista országokban.
- Általában együtt intenzív a növény és állattenyésztés, de van ahol csak inkább intenzív állattenyésztés illetve növénytermesztés ez utóbbi Izraelben, Dél-Európában, vagy Kaliforniában. Gépesített, szakszerű; istállós állattenyésztés, hosszú távú, tervezett fejlesztések, Cél: a tőkeszerzés.
a. Egyéni gazdálkodás (paraszt, farmer)
b. Szövetkezeti gazdálkodás (közösséggel, Dánia, Hollandia)
- Tsz, Ág. a szocializmusban.
- Parasztgazdaságok a kapitalista országokban.
- Kibucok, Mosawok Izraelben (szinte minden közös)
2. Extenzív, külterjes mezőgazdaság ez is a fejlett tőkés országokban jellemző.
Hatalmas területek USA-ban, Kanadában, Ausztráliában rengeteg géppel, nagyüzemi termelés, gabona termelés - juh és szarvasmarha tenyésztés.
3. Mediterrán gazdálkodás
Dél-Európában. Korszerű ágazatok mellett, feudális nagybirtokrendszer maradványai is megmaradtak.
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI PROBLÉMÁI
Ellentmondás: Fejlett tőkés országok túltermelnek, a III. világ országaiban éhezés van, de mégsem kerül oda az élelem, mert áron alul nem adják.
A segélyek általában lejárat előtt jutnak el segélyként a rászorulóknak. Energiaigény az egyenlítőnél 2400 kalória a sarkoknál 2800 kalória, tehát a sarkok felé nő az energiaigény.
(A táplálkozásról és táplálkozási szokásokról lásd régi Tk. 293 és 294. Oldalon a 208. Táblát.)
Mit termelnek és hol?
Alapvető élelmiszer a kenyérgabona, a termőterületek mintegy fele kenyérgabona termő.
1. Elsődleges kenyérgabonák: búza, kukorica, rizs
* Búza a mérsékelt övben, Európában, Észak-Amerikában, Argentínában, Ausztráliában.
* Rizs: trópusokon és szubtrópusokon, bár itt az ültetvényeken még ma is exportra növénykülönlegességeket természetnek mint pl. kókuszpálma, földimogyoró, kakaó, kávé, cukornád, tea, fűszernövények, gyapot, juta, szizál, szőlő, gyümölcsök.
2. Másodlagos: Zab, rozs, köles.
Állattenyésztés:
* Szarvasmarha 1,28 millió ennek 1/6-a tejelő. Európában, volt Szovjetunió, Ausztrália, USA. Ezek így együtt 60 %-a a teljes állománynak, 40 %-a Afrikában és Ázsiában. (Japán, Kína laktózérzékeny)
* Sertés az északi mérsékelt övben mindenütt, nagyüzemi tenyésztés
* Juh a szubtrópusi és mediterrán területeken, félsivatag, sivatag
* Halászat: Japán, Szovjetunió utódállamai, Kína, Izland, halliszt: Peru.
IPARFÖLDRAJZ
A VILÁG ENERGIAGAZDASÁGA
Az energia munkavégzőképessége, az energiahordozó, vagy forrás az energia anyagi hordozója, amelyet energiaszükségletünk kielégítésére felhasználunk.
Az energiahordozók típusai:
1. Primer: Szén, Olaj, Olajpala, Hasadó anyagok, víz, Geotermikus energia, Szél, Nap, Fa, Tengerjárás.
2. Szekunder: A primerből készítik el: Gőz, gázok, kokszok, brikett, és végül a legfontosabb a villamos áram.
Másféle felosztás szerint:
1. Megújuló: Víz, Geotermikus energia.
2. Meg nem újuló: Szén, Olaj, Gáz stb.
(Régi Tk. 302, Új Tk. 147 oldal oldalán ábra elemzés: 1850-2000-ig az energia igény és a felhasználási szerkezet változása.)
Nő a mennyiség, nő a minőség, főleg az ipari forradalom után, belső égésű motorok, gőzgépek.
Az energia felhasználás differenciált: USA 33%
Nyugat - Európa. 20%
Kelet - Európa. 20%
A többi 27%
A szén és kőolaj őrségváltása:
A gőzgép szenet kívánt, ezért a XX. század elején 80% volt az összes energia felhasználásból.
Az őrségváltás 1950-től indul meg, az olajjal a gáz is hódít. Az olaj előnye az olcsó szállítás tankhajókkal, és a csővezetékeken.
A szén
* 95 % az északi félgömbön.
* növényi eredetű
* oxigénmentes környezetben alakul át
*
Szénülés folyamata:
* Tőzeg 100000 év
* Lignit 1000000 év
* Barnakőszén több millió év
* Feketekőszén karbon korból
* Antracit nagynyomás és hőmérséklet hatására alakul, ki pl. Dél-Afrika
A feketekőszén karbon kori nálunk ilyen nincs, de van Jura kori barnaszenünk a Mecsekben, ami fekete minőségi.
Barnaszeneink:
* Középidei még ajkai kréta korból (140 millió év)
* Újidő harmadidőszak, eocén a Vértesben (Oroszlány, Tatabánya)
* Újidő harmadidőszak, miocén az Északi közép-hegységben (Salgótarján, Ózd)
* Újidő harmadidőszak, pliocén lignit Mátra és Bükk alja (5,5 millió év, villamos áramot csinálnak belőle)
* Újidő negyedidőszak, tőzeg Zalában (2,5 millió év)
A mélyművelés drága és nálunk a metán, és víz miatt is veszélyes is. A felszíni művelés gazdaságos. Nálunk csak a lignitbányák termelnek igen gazdaságosan.
A szenet még felhasználják a vaskohászatban és vegyiparban is, egyébiránt a kitermelt szénnek mindössze csak 5 %-a nemzetközi forgalomba. A szén szerepe a jövőben nőhet. Érdekes: A németek a II. Világháború szénből benzint tudtak előállítani.
A kőolaj
(Régi Tk. 307. oldalon az olajkitermelésnek módja) Olajcsapdákban reked, meg porózus anyagban vándorol, mint a homokkőben, vagy a mészkőben. A kőolaj állati eredetű (többnyire planktonok), levegőtől elzárt tengeröblökben alakult ki, ott, ahol hirtelen kiédesült a víz és a planktonok így elpusztultak. (Perzsa-öböl, Arab területek)
Termelés:
Minden 10 fúrásból 1 kút, minden 37 kútból csak egy gazdaságos, de mégis előnye, hogy kevesebb munkaerő kell hozzá, és nagyon jól feltérképezhető műholdakkal.
Típusai:
* Könnyű olaj. (Közel-kelet, Észak-Afrika, USA) benzin, gázolaj
* Nehéz olaj. (Dél-Amerika, Orosz Ország) bitumen, kenőanyag
*
Összetételüket lásd régi TK. 308. Oldalon
Benzin és kenőanyagok arányában van a különbség.
A kőolajvagyon 60 %-a és a termelés 26 %-a a Perzsa-öböl térségéből származik.
* A tengeri bányászatról, lásd: Északi-tenger. A gázt régen mint mellékterméket elégették, ma -162˝C szállítják hűtve tartályhajókon, vagy csővezetékekkel.
A kőolaj termelés és gáztermelés táblázata a 309-312. oldalon. (Régi Tk.)
Néhány adat:
* USA: 439 millió tonna.
* Magyarország: 2,0 millió tonna.
* Selfeken olaj, Északi-tenger, felosztási terv 93. oldal Juhász Árpád könyve.
* Fúrás fajta 54. oldal, 55. Oldal a Juhász Árpád könyvében.
* Brenti olaja minőség ár az olajpiacon.
* OPEC főleg arab országokból áll, kitermelés: Mennyit, mennyiért?
* Az USA stratégiából tartalékol és a minőség se a legjobb.
* Magyarország Zala és az Alföldi mező kimerülőben.
*
Vízenergia
Drága beruházás, kis energia nyereséggel. Ahol megéri építeni, hegyvidéken magas esésű folyókon, vagy a trópusokon bővizű folyókon, hátránya: az ökológiai egyensúly felborulhat
Energiafelhasználás:
* Norvégia 98 %. vízből
* Brazília 92 %.
* Ausztria 72 %.
* Kanada 70 %.
* Svájc 70 %.
*
A tengerjárásból Franciaország szerez sok energiát.
A geotermikus energiából Izlandon, Olaszországban, Új-Zélandon aknáznak ki sokat.
Atomenergia
Az erőmű építésének feltételei és egyéb jellemzők:
ELŐNYÖK:
* Bárhova építhető csak víz kell a telepítéshez, azért lehetőleg ne törésvonalra. (Paksi példa)
* Hasadásból, illetve magfúzióból óriási energia nyerhető.
* Kis anyag befektetés nagy energia nyerés. (1 kg. Urán = 1700 tonna kőolaj, vagy 2400 tonna feketeszén fűtőértékével).
* Olcsóbb a fenntartása az erőműnek.
HÁTRÁNYOK:
* Sugárveszély, lásd.: Csernobil.
* A kiégett fűtőelemek tárolása ólomkötényben maximum 5-10 évig
* Fejlett technológiával atombomba is előállítható.
* 415 atomerőmű van ma ebből 200 építés alatt.
* Paks kettős védelem alatt, elég biztonságos (Magyarország villamos energiájának 46-47%-a)
* Atomsorompó egyezmény, amit Észak-Korea nem írta alá.
* Izraelnek van már atombombája.
* Irak próbálkozását Izrael egy éjszaka megsemmisítette.
* Franciaország: 74 %-a, Belgium: 60 %-a, Magyarország: termelt enegiájának 46 %-a származik ebből az energiahordozóból.
*
AZ IPAR
A kezdeti kézműipar céhes majd manufakturális változata után jön az ipari forradalom és a nagyüzemi ipar. Mára ez gazdasági mutató, ha jó az ipar gazdag az ország. Fejlettsége hat a mezőgazdaságra is. 900 millió fő dolgozik a termelésben, ebből 630 millió fő az iparban, 185 millió pedig a gyáriparban. (318. oldal a régi Tk.-ben)
Ipar:
1. Nehéz ipar:
* Villamos energia termelés
* Fémkohászat
* Bányaipar
* Gépipar
* Vegyipar
2. Könnyű ipar:
* Fa, papír, celulóz
* Textil
* Ruházat
* Bőr, cipő
* Kézműipar
3. Élelmiszer ipar:
* Konzerváló
* Hús
* Baromfi
* Tatosító, hűtő
* Malom
* Sütő
* Cukor és édesipar
* Olaj
* Alkoholok
* Ásványvíz
* Dohány
* Takarmány
2 milliárd ember dolgozik, 650 millió az iparban, 200 millió gyárakban
Az ipar koncentrációja:
Mikroszinten a vállalaton belül hány munkás van, állóeszközök, termelési érték.
* 10 fő alatt kisüzem.
* 10-100 fő középüzem.
* 100 - nál több fő nagyobb nagyüzem.
*
Makroszinten: telephelyek, iparvidékek mint Ruhr vidék, Nagy-tavak vidéke.
Ipartelepítési tényezők:
Természeti tényezők:
1. Ásványkincs
2. Energiahordozók
3. Éghajlat
4. Víz
5. Altalaj
6. Relief
Társadalmi tényezők:
1. Munkaerő van ahol olcsó (III. világ), van ahol drága (Fejlett tőkés országok.)
2. Fogyasztó piac (Ahol fontos: sütő, tej, üdítő, vegyipar).
3. Nyersanyag (mezőgazdasági: cukoripar, húsipar, olajipar.) Ma inkább fontos a kikötők helyzete.)
4. Szállítás (Nagyon súlyos, bányák-nehézipar), (Ahol a nyersanyag könnyebb, mint a késztermék, pl.: Sörgyártás, ahol nem számít az építő anyaggyártás.
5. Kooperáció (Kohászat - Gépipar - Vegyipar (gumi)) - pl. az autógyártásban.
6. Tőke: Tőkeigényes iparágak: Repülő gyártás, hiradástechnológia, Szám. gép, atomipar.
7. Preferencia: Az állam, vagy a bankok ösztönzést, hitelt, kedvező vámokat adnak a telepítendő iparnak.
8. Infrastruktúra: Utak, közmű, energia, távközlés, egészségügy, oktatás, kultúra-szórakozás, lakás, stb.
9. Általában elmondható, hogy a klasszikus nyersanyagra épült iparvidékek szerepe csökken és ma mindenütt a kikötőkben, alakulnak ki helyettük az új iparvidékek
Ma a húzóágazatok az iparban a korábbi nehézipar helyett:
1. Vegyipar
2. Űrtechnológia
3. Mikroelektronika (szilícium völgyek Kaliforniában és Japánban)
4. Biotechnológia, géntechnológia (Dolly a klón birka)
5. Távközlés (Mobil telefonok)
6. Hadiipar
- Régi Tk. 326.o
Az ipar fejlettsége alapján az országok besorolása:
1. Iparilag legfejlettebb tőkés országok, a hetek: USA, NSZK, NBR, Japán, Francia o., Kanada, Olaszország.
2. Fejlett tőkés országok: Svédország, Hollandia.
3. Intenzíven iparosodó országok: Brazília, Argentína, Spanyolország.
4. Iparilag fejlődők: Ghána, Kongó, Zambia.
5. Iparilag fejletlen: Laosz, Kambodzsa.
6.
A szesziparon belül a sörtermelésről érdekességek a Sörlexikonból.
Megj:
A kistigrisek felfelé törekednek az iparosodásban (Hongkong, Korea, Tajvan, Szingapúr, Malajzia).
KÖZLEKEDÉS FÖLDRAJZ
1. Szárazföldi
2. Vízi
3. Légi
A termelők térbeli elhelyezkedése monocentrikus illetve policentrikus.
Az utak amik a termelőket és fogyasztókat összekötik elhelyezkedhetnek:
* Centrálisan: Bp.
* Rácsosan: NBR, NSZK
* Párhuzamosan: USA
I. Hajózás
1. Folyami:
* Legnagyobbak: Rajnai, Volgai, Duna-Majna-Rajna csatorna., Szent Lőrinc, Mississippi. Ipari nyersanyagszállításra alkalmas. Angliában az ipari forradalom után egy csatornarendszert építettek, ami behálózta a teljes szigetet.
*
2. Tengeri hajózás:
* Lassú, de nagy tömeget lehet vele mozgatni
* Tőkeigényes, mert jó kikötőket kell építeni
* Olcsó lobogók Libériában, Panamában, Görögországban klasszikusan, ma már Máltán, Szingapúrban, Bermudán is bejegyzett hajók tulajdonosai kevesebb adót fizetnek mint otthon.
* Szuez és Panama története
* A legnagyobb forgalmú kikötők (milliárd tonna / év)
Rotterdam (Hollandia)
293
Nagoja (Japán)
137
Szingapúr
290
Yokohama (Japán)
128
Chiba (Japán)
174
Hongkong
111
Kobe (Japán)
171
Antwerpen (Belgium)
109
Sanghai (Kína)
166
Kvangjang (Dél-Korea)
100
II. Vasút
A múlt században épül ki az ipari forradalom után (Stephenson), de 1925 után szerepe mégis csökken a közúti közlekedés lassan háttérbe szorítja.
A III. világban nem annyira jellemző, csak áruszállítási vonalak épültek.
Ahol nagyon fejlett: USA, EURÓPA, Argentína, Japán.
* Interfrigo, OPW
* BAM, Transzibéri expressz,
* TGV-ék
* Csalagút
* Magyar helyzet, egy vágány (sínpár) és nincs villamosítás se mindenütt.
*
II. Közúti szállítás és személyi közlekedés
* Kamionforgalom: Élőállat, romlandó áru, de ezeken kívül is rövid távon szinte minden. Háztól- házig szállítanak.
* TIR.
* Közutak helyzete Magyarországon.
* Autópályák, koncessziós szerződések, tervek.
III. Légiközlekedés
* Drága, de nagyon gyors, inkább csak hosszú utakra megérő szállítási mód
* Nagy területeken nélkülözhetetlen: USA, volt SZU, Ausztrália nagy értékű és romlandó árúk mellett személyszállítás is nyereséges.
* Chicago O Hara a legforgalmasabb légikikötő a világon: 20 millió fő / 1990-ben.
* Nagy terek még: Orly, De Gaulle Párizsban, Heathrow Londonban, Seremetyevo Moszkvában.
* Malév helyzete az Alitáliával, nyereségesből veszteséges. A kapcsolat mára megszűnt.
* Téma lehet még ökológia, a Föld szennyezése, távközlés és az idegenforgalom is.
A jegyzetben található számok 1990-1998-as adatok, tájékoztató jellegűek
Vissza a kezdethez