Béke, Természet, Szeretet
KRONOLÓGIA
i.e. 1160 táján - A kínaiak már ismerik, és a tájékozódásban használják is az iránytűt.
i.e. 1170 táján - Az első ismert villámhárítók Egyiptomban, III. Ramszesz fáraó által építtetett templomokon.
i.e. 600 táján - Milétoszi Thalész említést tesz arról a jelenségről, hogy a megdörzsölt borostyánkő kisebb tárgyakat magához vonz. Ismerte a magnetitnek (mágnesvaskőnek) is azt a tulajdonságát, hogy vasdarabokat magához vonz, és magánál tart.
i.e. 470 - Leukipposz a világ mechanikus magyarázatát keresi, és először beszél "atom"-okról, megalkotja az "atomelmélet"-et.
i.e. 427 - Démokritosz továbbfejleszti az atomelméletet.
i.e. 420 - Az atomok csak méretükben és alakjukban különböznek egymástól, minőségükben nem, jelenti ki Démokritosz.
kb. i.e. 305 - Epikurosz azt állítja, hogy az atomok a különböző elemekben, különböző módon kapcsolódnak össze.
1600 - Megjelenik De Magnete címmel William Gilbert műve a titokzatos és különös mágneses és elektromos erőkről. Kísérletei alapján megállapításokat tett az elektromosság és a mágnesesség hasonlóságáról. Kidolgozta a Föld mágneses modelljét, mérőeszközt (elektroszkópot) készített a jelenségek mérésére.
1644 - Descartes megpróbálja magyarázni a világmindenséget. Szerinte az anyag részecskékből áll, amelyeknek három finomsági foka van. Ezek hozták létre a mozgástörvényeknek engedelmeskedve az univerzumot.
1658 - P. Gassendi kísérletet tesz a görög atomizmus és a keresztény világnézet egyeztetésére.
1661 - R. Boyle felismeri a kémiai elemek létezését és megmagyarázza vegyületté szerveződésüket.
1666 - I. Newton napfénnyel végzett kísérletei eredményeként megállapítja, hogy a fény részecske természetű. Ugyan ebben az évben alkotja meg gravitációs törvényét is.
1669 - I. Newton csillagászati megfigyeléseire támaszkodva igazolja gravitációs törvénye helyességét.
1678 - C. Huygens a fény hullámtermészete mellett érvel és megalkotja fény-visszaverődési és fénytörési törvényeit.
1729. július. 02. - Elkészül az első "távvezeték". Stephen Gray 200m távolságra vezeti el az elektromosságot.
1733 - Du Fay kétféle elektromosságot állapít meg. Az üvegelektromosságot és a gyantaelektromosságot. Ezzel felfedezte a pozitív és negatív elektromos töltést.
1752. július. 04. - Benjamin Franklin sárkánykisérletével igazolja égi és földi elektromosság azonosságát.
1753 - John Canton felfedezi a villamos töltésmegosztást (influenciát).
1755 - Ekkorra a kémikusok már 16 elemet ismernek. Ezek, felfedezésük sorrendjében: vas, antimon, arany, szén, higany, kén, ezüst, ón, cink, arzén, foszfor, kobalt, platina, nikkel, bizmut, magnézium.
1760 - J. Black bevezeti a fajhő fogalmát, és megállapításokat tesz a latens hőre vonatkozóan.
1770 - A. L. de Lavoisier felfedezi az anyagmegmaradás törvényét.
1771 - 1774 - Felfedezik az első gázhalmazállapotú elemeket. Sorrendben: hidrogén, oxigén, nitrogén, klór.
1778 - Georg Christoph Lichtenberg bevezeti a pozitív ill. negatív elektromos töltés elnevezéseket, valamint a "+" ill. a "-" jelöléseket.
1785 - C. A. Culomb torziós mérlegével az elektromos töltések közötti erőt vizsgálja és megalkotja a róla elnevezett törvényt.
1786 - A. Bennet aranyfólia felhasználásával készít elektroszkópot.
1800. március. 20. - Volta nyilvánosságra hozza, hogy az elektromosság új forrására talált, amely folyamatosan képes elektromosságot termelni. Ezt róla nevezik el Volta-oszlopnak.
1808 - Megszületik a kémiai atomelmélet. J. Dalton fogalmazza meg, bevezeti az atomsúly elnevezést és módszert ad a relatív atomsúly meghatározására. Közli az első atomsúlytáblázatot is.
1815 - J. J. von Berzelius, miután az ismert kémiai elemeket elnevezte, bevezeti rövid jelölésüket is (vegyjel). Így lehetővé válik a folyamatok képletszerű ábrázolása.
1815 - Valamennyi elem hidrogénből áll állítja W. Prout.
1820. február. 15. - Hans Christian Oersted felfedezi az áram mágneses hatását.
1823 - A. M. Ampére két áramvezeték mechanikai vonzására és taszítására matematikai összefüggést állapít meg. Ez az elektrodinamika elemi törvénye.
1826 - Georg Simon Ohm kísérletei során meghatározza az anyagok vezetőképességét a róla elnevezett Ohm-törvényben.
1828 - Jedlik Ányos elkészíti a világ első forgó elektromágneses motorját.
1831. augusztus. 29. - M. Faraday felfedezi a mágneses tér elektromos hatását.
1840 - J. R. Mayer megfogalmazza az energiamegmaradásának törvényét, a hő és a mechanikai energia egymásba alakíthatóságát.
1852 - M. Faraday vasreszelék segítségével láthatóvá teszi a mágneses teret.
1854 - H. Geissler üvegfúvó gáztöltésű csöveket, valamint vákuumszivattyút készít J. Plücker megrendelésére.
1859 - J. Plücker és tanítványa W. Hittorf felfedezik a villósugarakat, amelyeket ma katódsugarakként ismerünk.
1862 - M. Faraday munkáját továbbfejlesztve J. C. Maxwell egyesíti az elektromosságot és a mágnesességet és megalkotja az elektromágneses hullámok egyenleteit.
1865 - J. C. Maxwell szerint a fény alapvető természete azonos az elektromágneses hullámok természetével. Ez az alapja az általa kidolgozott elektromágneses fényelméletnek.
1869. február 17. - D. I. Mengyelejev felismeri az elemek közötti periodicitást, és ez alapján fölírja az első periódusos táblázatot. Ez alapján megjósolja még ismeretlen elemek létezését. (Az elemek periodicitását Mengyelejevtől függetlenül J. L. Meyer is felfedezte, de igazi jelentőségét nem ismerte fel.)
1871 - C. Varley arra gondol a katódsugarak mágneses térben létrejövő elhajlásából, hogy azok negatív töltésű részecskék lehetnek.
1874 - G. J. Stoney az elektromosságot egyes elemi részecskék tulajdonságának nevezi.
1879 - Sir W. Crookes úgy gondolta, hogy a katódsugár olyan negatív töltésű molekulákból áll, amelyek energiát visznek magukkal.
1880 - T. A. Edison vákuumcsőben termikus emissziót figyel meg.
1881 - Egyenáramú elektromos energiát ad a világ első vízerőműve az angliai Godalmingben a bőrgyárban.
1881 - H. von Helmholtz az elektromosság részecskéit elektromos, atomoknak nevezi.
1881. szeptember. 20-21. - Elfogadják az elektromos egységeket az első elektrikus-kongresszuson Párizsban. Ezek: amper (A), coulomb (C), volt (V), ohm (), farad (F).
1882 - Az Edison Társaság két új egyenáramú erőművet helyez üzembe Londonban és New Yorkban. A világ második és harmadik erőművének a gépeit gőz működteti. Ezek az erőművek már gazdaságosan üzemelnek.
1883 - H. A. Lorentz szerint az elektromos töltés hordozói szubatomi részecskék. Kidolgozta mozgásuk elméletét.
1885 - Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly feltalálják a transzformátort.
1886 - Vákuumcsőben pozitív töltésű csősugárzást (ionsugárzást) fedez fel E. Goldstein.
1886 - Bláthy Ottó Titusz javaslatára először működnek párhuzamosan kapcsolva generátorok.
1887 - Michelson elvégzi híres kísérletét a fény terjedési sebességére és megállapítja, hogy az mindig állandó.
1887 - H. Hertz bizonyítja az elektromágneses hullámok létezését és felfedezi a fotoelektromos jelenséget.
1888 - Az elektromágneses és a fényhullámok lényegi azonosságát igazolja H. Hertz.
1889 - Forgalomba kerül Bláthy Ottó Titusz fogyasztásmérője.
1891 - G. J. Stoney javaslatára az elektromos töltést hordozó elemi részecskét elektronnak nevezik el.
1891 - Vízerőmű és hőerőmű generátora párhuzamosan kapcsolható, a Bláthy Ottó Titusz által szerkesztett önműködő vízturbina szabályozó segítségével.
1892 - Számításai eredményeként E. Lecher az elektromágneses hullám terjedési sebességére 299.800 - 299.900 km/s-os értéket kapott.
1893 - Az elektrikus-kongresszus kötelezővé teszi a henry (H), a joule (J) és a watt (W) elektromos mértékegységek használatát.
1894 - Lénárd Fülöp "kihozza" a katódsugarakat a levegőre.
1895 - Az Egyesült Államokban a Niagara-vízesésen megépül az első nagyobb vízerőmű (teljesítménye: 3*4MW).
1895. november. 08. - W. C. Röntgen egy a szilárd testeken áthatoló elektromágneses sugárzást fedez fel és elnevezi X-sugárnak.
1896 - Károly Iréneusz József létrehozza Magyarország első orvosi röntgenlaboratóriumát Nagyváradon.
1896. február. 24. - A. H. Becquerel felfedez egy az uránsóból kiinduló áthatoló sugarakat, amelyeket ezután Becquerel-sugaraknak neveznek (Marie Curie nevezi el ezt a jelenséget 1898-ban radioaktivitásnak).
1897 - Franciaországban árapályerőművet használnak villamos energia előállítására.
1897 - E. Rutherford az uránból kiinduló sugárzásban megkülönböztet alfa- és béta-sugarakat.
1897 - K. F. Braun ernyővel ellátott katódsugárcsövet (Braun-cső) talál fel, amiből később az oszcillográfokat, vagy még később a televízió képcsöveket fejlesztették ki.
1897. április. 02. - J. J. Thomson felfedezi az elektront.
1898. július. - Marie és Pierre Curie a Bequerel-sugárzást radioaktivitásnak nevezi. Felfedezik a polóniumnak elnevezett radioaktív elemet, valamint az uránszurokérc sugárzását.
1898. december. - A Curie házaspár felfedezik az erősen radioaktaív rádiumot.
1900 - Villard felfedezi a gamma-sugárzást.
1900 - O. Walkhoff megállapítja, hogy a rádium radioaktív sugárzása károsítja az élő szöveteket.
1900. december. 14. - M. Planck a mikrofizikai rendszerek törvényszerűségeit kutatja. Megalkotja az energiakvantum (energiaadag) fogalmát. Eredményeit a kvantumelméletben foglalja össze.
1902 - E. Rutherford felismeri, hogy radioaktív sugárzáskor az elemek más elemekké alakulnak, vagyis magfizikai átalakulás megy végbe. Megfogalmazta az atomok bomlástörvényét.
1902 - Lénárd Fülöp kísérletei során megfigyeli a fotoelektromos jelenséget (fotóeffektust) és megállapítja szabályszerűségeit.
1903 - Lénárd Fülöp úgy gondolja, hogy az atomok pozitív és negatív részecskékből állnak és ezek a térnek kis részére vannak koncentrálva.
1904 - H. Poincaré egy előadásán a relativitás elvéről beszél.
1905 - A. Einstein nyilvánosságra hozza speciális relativitáselméletét. Magyarázatot talál a fotoelektormos jelenségre (fotoeffektusra) is.
1906 - B. B. Boltwood vizsgálatai során megállapítja, hogy az urán, sorozatos radioaktív bomlásokkal ólommá válik.
1907 - B. B. Golicin és J. Willp a fénynél is kimutatják a Doppler-effektust.
1908 - A. Einstein relativitáselméletét bizonyítja kísérletileg A. H. Bucherer, amikor igazolja a gyors elektronok tömegnövekedését.
1909 - Kaliforniában szivattyú-berendezést napenergiával táplálnak.
1909. szeptember. - R. A. Millikan ismerteti az elektron töltésének meghatározására vonatkozó elképzeléseit és megkezdi méréssorozatát.
1910 - Miután az alfa-sugárzás tanulmányozása során felfedezi a protont és az atommagot E. Rutherford megszerkeszti atommodelljét.
1911 - V. F. Hess, W. Kolhörster valamint A. Gockel felfedezik a kozmikus sugárzást.
1911 - Az elektromos és a mágneses teret egyetlen egységgé, elektromágneses térré kapcsolja össze matematikai úton M. von Laue.
1912 - C. T. R. Wilson tervei alapján a Cavendish-laboratóriumban elkészítik az elemi részecskék vizsgálatára alkalmas első ködkamrát.
1912 - M. von Laue mérésekkel igazolja a röntgensugarak hullámtermészetét.
1913 - N. Bohr a kvantumelméletet felhasználva az atom új modelljét alkotja meg.
1913 - F. Soddy bevezeti az izotóp fogalmát.
1913 - Hevesy György és G. Paneth kidolgozzák a radioaktív nyomjelzés módszerét, ami lehetővé teszi az izotópok alkalmazását.
1913 - R. A. Millikannak sikerül meghatároznia az elektron töltését.
1913 - Megjelenik A. Einstein és Grossmann Marcel közös cikke az általános relativitáselmélet tervezetéről.
1915 - A. Einstein a speciális relativitáselmélet tovább fejlesztésével eljut az általános relativitáselmélet megfogalmazásáig.
1917 - Nyilvánvalóvá válik, hogy a fény és más elektromágneses sugárzások is rendelkeznek hullám- és részecsketermészettel is. Ezt nevezik fotoelektrikus paradoxonnak.
1919 - Az első tömegspektrométert F. W. Aston készíti el.
1919- E. Rutherfordnak sikerül nitrogénatomokat oxigénizotóppá alakítani. Ez az első mesterséges magátalakítás.
1920 - F. W. Aston vizsgálatai kimutatják, hogy energia szabadul fel minden magátalakulási folyamatból, akár bomlás, akár hasadás (fisszió), akár összeolvadás (fúzió) játszódik le.
1920 - Sir A. S. Eddington szerint a Nap energiája szubatomi részecskék magátalakulási reakciójából származik.
1921 - A. W. Hull olyan elektroncsőről ír, amelyben a körpályára kényszerített elektron úthossza és ezzel együtt futásideje is olymértékben megnő, hogy hasznosíthatóvá válik. Ezt az elektroncsövet nevezi magnetronnak.
1921 - W. D. Harkins definiálja a neutron fogalmát.
1924 - E. Rutherford az atommagot alfa-részecskékkel bombázza és sikerül protonokat kiszabadítania belőle.
1924 - W. Pauli révén megszületik az atom spinmodellje, a kizárási elv figyelembevételével.
1924 - A fényhez hasonló anyaghullámok lehetőségét veti fel, De Broglie.
1925 - W. K. Heisenberg a mikrofizikai folyamatokat a klasszikus fizikától eltérően nem a folytonosságra, hanem kis ugrásszerű változásokra (kvantumugrásokra) alapozva magyarázza. Ezzel megalkotja a kvantummechanikát.
1926 - Az anyaghullámok terjedésének egyenletét írja fel E. Schrödinger.
1927 - G. J. M. Darrieus elkészíti teljesen új rendszerű szélgépét (szélerőmű) villamos energia fejlesztésére. A függőleges tengely ötletét közel ezer éves perzsa szélmalmokból meríti.
1927 - Az anyag kettős természetével összhangban W. K. Heisenberg kidolgozza a mikrovilág egyik alapvető törvényének tekintett Heisenberg-féle határozatlansági relációt.
1928 - H. Geiger és W. Müller feltalálják az elemi részecskék megszámlálására alkalmas Geiger-Müller-számlálócsövet.
1928 - Az atommag bombázására az alfa-részecskék helyett a protonokat javasolja G. Gamow.
1928 - A. Sommerfeld szabad elektronokra értelmezi a kvantumelméletet.
1928 - P. A. M. Dirac felírja az elektron állapotegyenletét és tisztán gondolati úton meg jósolja a pozitron létezését.
1929 - Gaál Sándor feltalálja a ciklotront.
1929 - J. D. Cockcroft és E. T. S. Walton megépítik az első lineáris részecskegyorsítót.
1929 - Wigner Jenő felfedezi a szimetria elvek jelentőségét a kvantummechanikában.
1930 - Az első ciklotront építi meg E. O. Lawrence.
1930 - Forró Magdolna és Barnóthy Jenő megkezdik Magyarországon az első kozmikus sugárzással kapcsolatos méréseket.
1930. december. 04. - E. Fermi és W. Pauli közreadják neutrínó-elméletüket.
1931 - J. D. Cockcroft és E. T. S. Waltonnak sikerül az első atommag-átalakítást véghezvinni mesterségesen gyorsított részecskékkel.
1931 - H. C. Urey felfedezi a deutériumot, a hidrogén természetes izotópját.
1931 - M. Knoll és tanítványa E. Ruska elkészítik az első elektronmikroszkópot.
1932 - J. Chadwick radioaktív sugárzásokat vizsgálva olyan semleges részecskét talál, amelynek tömege a protonéval egyezik meg. Ezt a részecskét neutronnak nevezi el.
1932 - Megjelenik Neumann János "A kvantummechanika matematikai alapjai" c. munkája.
1932 - W. Heisenberg atommag elmélete magyarázza egyes atomok stabilitását és a nagy tömegű atomok radioaktív bomlását, valamint az izotópok létét is.
1932 - C. D. Anderson a kozmikus sugárzásban rátalál az 1928-ban megjósolt pozitronra.
1933 - A fizikusok Brüsszelben találkoznak, hogy az atommag tulajdonságairól cseréljenek eszmét. (A jelenlevők között 20 Nobel-díjjal már akkor, vagy később kitüntetett tudós van.)
1934 - A Joliot-Curie házaspár olyan magátalakítást végez, amelynek eredményeként nagyobb rendszámú elem keletkezik, mint az eredeti volt.
1934 - E. Fermi felismeri a lassú neutronok hatását az urániumra.
1934 - Császár Elemér elkészíti röntgendózis-mérőjét.
1934 - Szilárd Leo szabadalmi bejelentést tesz az atomenergia felszabadításának elvére (láncreakció).
1935 - Grossmann Gusztáv tanulmánya alapján elkészítik az első rétegvizsgáló röntgen berendezést (tomográfot).
1935 - Gombás Pál új módszert vezet be fémek elektronszerkezetének meghatározására.
1936 - Szalay Sándor elvégzi az első magyarországi atom-magkutatási mérést.
1938 - A Nap energiatermelő folyamatait a hidrogén fúziójával magyarázza H. A. Bethe és tőle függetlenül C. F. von Weizsacker.
1938 - Selényi Pál kísérlete a fény hullám- és részecsketermészetének kimutatására.
1938 - Neutron besugárzás hatására O. Hah és F. Strassmann első ízben hozza létre uránatommag hasítását.
1939. január. - L. Meitner és O. R. Frisch értelmezi O. Hahn és Strassmann kísérletét és megállapítja, hogy atommaghasadás történt.
1939 - Iréne és Frédéric Joliot-Curie rájönnek, hogy lehetséges a nukleáris láncreakció.
1939. augusztus. 02. - A. Einstein, Szilárd Leó kezdeményezésére, levelet ír F. D. Rooseveltnek az Egyesült Államok elnökének, az atommag-hasadási kutatások eredményeiről és arról a félelméről, hogy Németország hamarosan képessé válhat atombomba előállítására.
1942 - G. T. Seaborgnak sikerül mesterségesen előállítani a radioaktív urán-233 izotópot.
1942. december. 02. 15 óra 45 perc - A chicagói egyetemen működni kezd a világ első atomreaktorában az első olyan nukleáris láncreakció, amit mesterségesen indítottak be. Olyan magyar tudósok dolgoztak rajta, mint Szilárd Leó, Neumann János, Teller Ede.
1945. július. 16. - Új-Mexikóban (USA) kísérleti céllal felrobbantják a világ első atombombáját.
1945. augusztus. 06. - Hirosíma (Japán) városára atombombát dob egy amerikai repülőgép.
1945. augusztus. 09. - Nagaszaki (Japán) városára dobja le egy amerikai repülőgép a háborúk során felhasznált második és reméljük utolsó atombombát.
1946 - W. F. Libby felfedezi az atom rezgéseinek alapján működő órát, az atomórát.
1947 - W. F. Libby szénizotóp radioaktív-bomlásán alapuló kormeghatározási módszert dolgoz ki, a radiokarbon módszert.
1948 - Gábor Dénes feltalálja a holográfiát.
1948 - Telkes Mária tervei alapján felépül az első napenergiával fűtött lakóház.
1949 - Elkészítik a szcintillációs detektort, nagyenergiájú részecskék kimutatására.
1949 - Wigner Jenő felfedezi a bariontöltés-megmaradási elvet.
1949. augusztus. - Az első szovjet atombomba kísérletek.
1950 - E. W. Müller elkészíti a tér-elektronmikroszkópot.
1951. december. 20. - Idaho államban (USA) üzemel a világ első szaporítóreaktora és elektromos áramot termel (igaz még nagyon keveset).
1952 - Ionizált részecskék kimutatására D. A. Glaser kifejleszti a buborékkamrát.
1952 - Fényes Imre megjelenteti írását, a kvantummechanika első statisztikai valószínűségen alapuló elméletét.
1952. november. 01. - Az első kísérleti hidrogénbomba robbantás. A kutatási fejlesztési munkákban jelentős része volt Teller Edének.
1954 - Könnyű nukleáris akkumulátorokat készítenek.
1954. január. 21. - Az amerikai Nautilus, az első atomenergia meghajtású tengeralattjáró az Atlanti-óceán vizeit járja.
1954. június. - A világ első áramot szolgáltató atomerőműve a Szovjetúnióban kezd működni.
1955 - E. W. Müller ionmikroszkópja láthatóvá teszi az atomokat, először egy uránatomot.
1956 - Nagy-Britániában új típusú, gázhűtéses, grafitmoderátoros atomreaktor kezdi meg üzemét.
1957 - Jánossy Lajos elvégzi híres fotonok interferenciáját vizsgáló kísérleteit.
1957 - Nagynyomású vizes reaktor üzemel gazdaságosan Pennsylvániában (USA).
1957 - J. D. Lawson kiszámítja a hidrogénatommag fúziójához szükséges körülmények pontos adatait.
1957 - Az első atomenergia meghajtású kereskedelmi hajó (jégtörő) vízrebocsátása a Szovjetunióban.
1957 - Debrecenben, fotoemulziós módszerrel Csikay Gyula és ifj. Szalay Sándor megerősítik a neutrínó létezését.
1957. október. 10. - Egy angliai atomreaktorban bekövetkezik az első nukleáris baleset.
1957 - Először szolgáltat elektromos energiát a fogyasztók számára amerikai atomreaktor.
1958 - Magyarország első atomreaktorát a Központi Fizikai Kutató Intézetben helyezik üzembe.
1959 - Gyors szaporító reaktor kezdi meg működését Nagy-Britániában. Ez az első szaporító reaktor, amely gazdaságosan működik és közepes nagyságú erőműként szolgáltat villamos energiát.
1961 - A világ legnagyobb hadihajóját, egy repülőgép anyahajót atomenergia hajtja.
1964 - Kemény János és Tom Kurtz kifejlesztik a BASIC programozási nyelvet.
1964 - M. Gell-Mann és G. Zweig kidolgozzák az anyag alapvető építőköveire épülő kvarkmodellt.
1966. december. 28. - Kormányközi egyezményt írnak alá Magyarország és a Szovjetunió között, melynek értelmében, hazánkban 2*400 MW teljesítményű atomerőmű épül szovjet közreműködéssel.
1967 - Üzembe helyezik a legnagyobb teljesítményű gyorsítókat. Az elektronszinkrotront 12GeV teljesítménnyel Cornellben (USA) és a protonszinkrotront 70 GeV teljesítménnyel Szerpuhovban (SU).
1967. ősz. - Végleges döntés szerint a magyarországi atomerőmű helye Paks.
1967. december. 04. - Árapályerőmű szolgáltat elektromos energiát Franciaországban.
1968 - Az Amerikai Egyesült Államokban tervek születnek egy Föld körüli pályára telepítendő naperőmű építéséről.
1969 - A Szovjetunióban hidrogénplazmát állítanak elő, néhányszor tízmillió fokra hevítik és ebben az állapotban egyszázad másodpercig fenn tudják tartani, a Tokamak-3 nevű készülékben.
1970 - Elektronmikroszkópok segítségével láthatóvá válik az atomok belső szerkezete, az atommag és az atomhéj.
1971 - Tervek születnek úszó atomreaktorok sorozatgyártására.
1972 - Rendkívüli pontosságú órák segítségével J. C. Hafele és R. E. Keating igazolják A. Einstein "ikerparadoxon"-át.
1973 - G. N. Hounsfield továbbfejleszti a tomográfot és elkészíti a röngenszkennert, amivel a belső szervek is láthatóvá tehetők.
1973 - Amerikában óriáslézerrel kísérelnek meg magfúziót előállítani.
1974 - S. Weinberg elmélete kapcsolatot teremt a gyenge magerők és az elektromágneses erőtér között.
1974. március. - Elkészülnek az első holográfos felvételek az atomok belsejéről.
1974. augusztus. - Nátriummal hűtik az Idahóban (USA) üzembe helyezett tenyésztőreaktort.
1974. december. 23. - A magyar fél elfogadja a paksi atomerőmű műszaki terveit.
1975 - Heller László és Forgó László találmányát a száraz hűtésű hűtűtornyot nagy erőműveknél, atomerőműveknél is alkalmazzák.
1975 - Az 1973-74-es energiaproblémák miatt fokozottan kezdik vizsgálni a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeit. Még sok a technikai probléma és a látszat ellenére a környezetet is komolyan károsíthatják ezek a megoldások.
1975. április. 25. - Végleges döntés születik, hogy Magyarországon 4*400 MW teljesítményű atomerőmű épül.
1975. október. 03. 15 óra - A paksi atomerőmű alapítólevelének aláírása és az alapkő letétele.
1976. január. 01. - A Magyar Villamos Művek Tröszt keretében megkezdte működését a Paksi Atomerőmű Vállalat.
1977 - Az Amerikai Egyesült Államokban elkészítették a neutronbombát.
1979 - Az óceán hőenergiáját hasznosítja, először a világon, egy Hawaiiban üzembe helyezett erőmű, az OTEC (50kW).
1979 - A Föld belső termikus energiáját hasznosító gejzír erőművek kb. 1000 GW teljesítményt adnak le az Imperial-völgyben (USA).
1979. március. 23. - Baleset történik az amerikai Mike Island atomerőműben.
1980. március. 07. - Az Országgyűlés elfogadja az "Atomtörvényt", ami a rendkívül szigorú követelmények jogi alátámasztását jelenti.
1981 - Az alfa-, béta- és gammasugárzás után felfedezik a radioaktivitás negyedik típusát, a proton-radioaktivitást.
1981 - Az első európai naperőmű a villamos hálózatra kapcsolódva termel elektromos energiát, Adranóban (Olaszország).
1982 - 5 századmásodpercig sikerül fenntartani szabályozott magfúziót egy amerikai fúziós reaktorban.
1982 - Új orvosi, diagnosztikai eljárás mutatkozik be, a magspintomográfia.
1982. december. 14. 21óra 45 perc - Működik Magyarország első ipari atomreaktora, az atomerőmű I. blokkja.
1982. december. 28. 0 óra 13 perc - A paksi atomerőmű I. blokkja rákapcsolódik az ország energia hálózatára.
1983 - A Nemzetközi Súly- Mértékügyi Hivatal elfogadja Bay Zoltán méterdefinícióját.
1984. szeptember. 06. - A paksi atomerőmű II. blokkja rákapcsolódik az energia hálózatra.
1986. április. 26. - Csernobilban (SU) súlyos reaktorbaleset következik be.
1986. augusztus. 08. - 0,2 másodpercig sikerül megtartani 200 millió fokra hevített plazmát.
1986. szeptember. 28. - A paksi atomerőmű III. blokkja rákapcsolódik az energia hálózatra.
1987. augusztus. 16. 11 óra 21 perc - A paksi atomerőmű IV. blokkja is rákapcsolódik az országos energia hálózatra. Ezzel elkészült a beruházás és teljes kapacitással működik Magyarország első és mindeddig egyetlen atomerőműve.
1990. április. 05. - Tetszés szerint tudnak atomokat mozgatni és áthelyezni. D. M. Eigler és E. K. Schweizer 35 xenonatomból kirakja cégük, az IBM betűjelét.
1990 - Élő sejtek és szövetek vizsgálatára alkalmas röntgenmikroszkópot készítenek.
1990-től napjainkig - A paksi atomerőmű - életének fontos eseményei.
1990 - A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a kedvező nemzetközi tapasztalatok alapján dolgozta ki a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálát (International Nuclear Event Scale), amelyhez hazánk 1991. június 1-én teljes körűen csatlakozott.
1991. december. 31. - A vállalat részvénytársasággá alakult, neve Paksi Atomerőmű Részvénytársaság lett. Új tulajdonosi és irányítási, illetve felügyeleti struktúra alakult ki.
1992. december. 4. - Első alkalommal adták át a "Céggyűrű" kitüntetést húsz dolgozónak.
1992. december. - Kettős évforduló megünneplése 50 éve, Chicagóban vált kritikussá az a kísérleti atomreaktor, amellyel a kor szakemberei bebizonyították, hogy a láncreakció gyakorlatilag is megvalósítható; valamint 10 éve adott először villamos energiát az országos hálózatba a Paksi Atomerőmű első reaktorblokkja.
1993. június. - Megkezdődik a kiégett kazetták átmeneti tárolója építésének elfogadtatásával kapcsolatos lakossági ismeretterjesztés.
1993. november. - Megkezdődik a Tájékoztató és Látogató Központ építése.
1994. július. 1. - Első alkalommal rendezik meg a Villamos Napot.
1994. december. - Robbantással keltett földrengés-vizsgálatokat tartottak az erőmű közelében.
1994. december. 20. 21 óra 30 perc - az erőmű történetében először lépte túl a 14 milliárd kWh termelési értéket.
1995. március. 23. - Megkezdték a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolojának alapozó munkálatait.
1995. szeptember. 11. - Megnyílt a Tájékoztató és Látogató Központ.
1995. október. - Megkezdődnek a Karbantartó Gyakorló Központ építészeti munkái.
1996. február. 21. - Megérkezett a Greifswaldból vásárolt 235 db enyhén kiégett fűtőelem.
1997. január. 1. - Önálló honlappal vagyunk jelen a világhálón.
1997. február. 17. - Az Országos Atomenergia Bizottság megadta az engedélyt a KKÁT üzembe helyezésére.
1997. április. 29. - Ünnepélyes keretek között megnyitották a Karbantartó Gyakorló Központot.
1997. szeptember. 16. - Megkezdik a az elhasznált üzemanyag berakását a KKÁT-ba.
1998. június. - A 4. blokkon elvégezték a kondenzátorok cseréjét, a blokk teljesítménye 470 MW-ra nőtt.
1999. augusztus. - Az 1. blokkon sikeresen üzembe helyezték a Siemens által szállított új, digitális reaktorvédelmi rendszert. A többi blokkon 2002-re fejeződik be ez a rekonstrukció.
Vissza a kezdethez