MI
A MEGTARTÓ FOGYASZTÁS ?
(Kérdez: Neva Goodwin, válaszol: Wouter Biesiot )
A következõ
levélváltás a Balaton email listáján túl jó volt ahhoz, hogy elmenjünk
mellette. Betsy Tailor kezdte a beszélgetést gyakorlati tanácsokat kérve a
megtartóbb fogyasztásra vonatkozólag. Azután Neva Goodwin és Wouter Biesiot
közbeszóltak.
Neva: Általános
feltételezés, hogy a természetes szálak jobban környezetbarátok, mint a
szintetikusak, de a gyapotot pl. gyakran nagyon peszticid- és vízigényes módon
termesztik. Nem ismerem a szintetikus anyagok költségeit (és nagyon szeretném
összehasonlítani, ha információt adnának azok, akik jobban tudják mint én) - de
ideges vagyok, ha túl hamar döntenek a "természetes" javára a
"szintetikussal" szemben.
Wouter: Valóban,
legyünk óvatosak ezekkel az összehasonlításokkal, ha energia/CO2 alapon tesszük
ezt, akkor a "természetes" termékek, mint pl. a gyapjú, fognak
gyõzni. De ha globálisabb paraméter pl. CO2 ekvivalensek szerint tesszük
ezt, akkor az ellenkezõje is igaz lehet. (A CH4-nek tulajdoníthatóan,
melyet a kérõdzõk szabadítanak fel. ) A nyilvánvaló megoldás
természetesen az, hogy olyan ruhákat viseljünk, melyek hosszú élettartamúak,
jól javíthatók és ellenállnak a divat változásainak; kevés számú és csak néhány
helyrõl származó ruhatár a jó. Ennek következtében a környezeti teher
elhanyagolható lesz.
A
természetbõl való kivonás (szálak, keverékek) több energiát használhat
el, mint a vegyi anyagokból való. Ha kis terméshozamot takarítunk be, akkor
olyan sok energia megy el az aratással és a koncentrációval, hogy a modern
vegyészet ennél jobbat tud (pl. hagymaolaj). A magas terméshozamú terményeknél
más a helyzet. Ott a problémát a trágyázás, víz, gyomirtás, stb. jelenti. A
magas befektetésû, nagy hasznot nyújtó rendszerek kelendõek
rövidtávú elõnyeik miatt, s csaknem mindig hosszú távú katasztrófához
vezetnek. Ha ezt számításba vesszük, a hangsúly nagy valószínûség szerint
"természetes" javára fog billenni, de nem mindig !
Ha több szabályt
szeretne arra vonatkozólag, hogyan lehet minél kisebb környezeti nyomást
gyakorolva élni, próbálja meg a következõket (saját életünkbõl és
/ vagy input-output tanulmányokból vettük):
Étel: Egyen az
évszak terményeibõl; nem feldolgozottat, rövid távolságról beszerzett
mûanyag-csomagolás nélküli ételt; fõzzön természetes gázon vagy
elektromos áram segítségével.
Árucikkek: Legyenek
energiatakarékosak, javíthatók, újra felhasználhatók, kevés (az is újra
felhasználható legyen) csomagolással, ne támogassunk és idõszakosan se
használjunk hamar eldobandó készülékeket, elsõsorban semmit, ami elemmel
mûködik (egy eldobható elem 1 KWh-ja 20-50 KWh-ba kerül a termelésben /
összeszerelésben / szállításban !) S ha mégis rákényszerül, használjon újra
tölthetõ elemeket, jól mûködõ újratöltõ készülékkel
(így 1 KWh 2-5 KWh-ba kerül a termelésben, ha legalább 100-szor újratölt).
Szállítás:
Csökkentse a mérföldek számát; váltson tömegközlekedési eszközökre vagy vegyen
ultratakarékos autót, luxusfelszerelések nélkül; legalább két utas üljön mindig
benne; úgy válogasson, hogy a legkevesebb terhet tegye az autóba (ez gyakran
azt jelenti, hogy árút egyáltalán ne szállítson benne !)
Lakás: A kis
térfogat jobb mint a nagy; vezessen be energiatakarékos intézkedéseket, de az
energia napi árából induljon ki, hanem az energia természetébõl.
Gondolkodjon rendszerekben, pl. legyen okos és ne használjon mesterséges
fûtési / légkondicionáló rendszereket: használjon megfelelõ
szellõztetõ berendezést (tetõszellõztetõt
vagy pulóvert).
Pihenés: Nos
találgathat: részesítse elõnyben a kevés energiát igénylõ rövid
távú kis kárt okozó választékot a nagy távolságot megtevõ energiaigényes
hosszú utazásokkal szemben. Rendszerint minél gyorsabban megy, annál több kárt
okoz.
Ha követi ezeket az
irányvonalakt, az azt is jelenti, hogy pénzt takarít meg háztartásában.
Mindezeket használja arra, hogy kevesebb munkaórát kelljen dolgoznia - akár
most, akár a jövõben (tegye a pénzt a zöld bankba). Értse meg ezeknek az
óráknak értékes mivoltát és töltse el õket eszerint !