Ejnye, mi folyik a 11-esen? Csütörtökön esett az eső. Hadd essen. Hosszú ideje nem esett már, örül az ember és örül a Természet a csapadéknak. Kivéve a Bükkös-patakot. A mi patakunk nem tud örülni az őszi esőnek, mert van neki egy mellékfolyója a 11-es útnál. A 11-es út csapadékvíz-elvezetője. Vagy jobb lenne inkább szennyvízlevezetésnek nevezni. A megduzzadt patakot feléig-harmadáig elfoglalta, beszennyezte, lakhatatlanná tette a beléömlő vastag fekete sáv. Olyan szennyes lé, amelynél szennyesebbet, nem tudunk kigondolni. "Szerencse", hogy már a múlt héten kipusztultak a halak erről a szakaszról, mert ezt már úgysem élték volna túl. A fekete lé fő összetevői: olaj, gumipor, aszfaltpor, nehézfémmel szennyezett sár, fékbetétek pora, cigarettacsikk és minden egyéb hulladék, ami a 11-es út padkáján másfél hónap alatt felhalmozódott. A lassú szemű esővel mindez feloldódott az Aluljáró-völgy több mint tízezer négyzetméternyi "vízgyűjtő-területéről", és belesodródott Szentendre védett, legszebb, legtisztább patakjába. Az eredmény vastag fekete sáv a Bükkös-patak sodorvonalától balra. Széles gyászszalag az előző heti halpusztulás emlékére. Vettem vízmintát az Önkormányzatnak is, a Ferences Gimnázium Globe-laboratóriuma számára is. Azaz csak hozzákészülődtem a vízmintavételnek, amikor 10-15 literes fröccsenés landolt az aluljáró lépcsőjén pótolva azt, ami még a patakból hiányzott szennyvíz tekintetében, megajándékozva egyben a gyalogosokat egy kis reggeli ugrás vagy fürdés lehetőségével. Sikerült begyűjteni a vízmintákat. Most már ráérek. A 10-15 literes lépcsőre zuhanó húsvéti-locsolások félpercenként ismétlődnek kifogyhatatlanul, de nem csak ennél a lépcsőnél, hanem a többi lejáratnál is. Számolom a forgalmat 14 autó fél perc alatt, négy fröccsenés a mélybe. És a gyalogosok? Reggel fél nyolc van. 12 gyalogos halad át a hátrányos helyzetű kereszteződésen minden irányban - ugyancsak fél perc alatt. 14 autós. 12 gyalogos. De ők nem számítanak, csak gyerekek, akik mennek az iskolába, idős emberek, akik igyekeznek a rendelő felé. Nem kell emberszámba, bocsánat, autószámba venni őket, az ő forgalmuk nem mérendő, az ő lefröcskölésük nem számít, a patak befeketítése nem érdekes. Később ugyanerről győződhettem meg a Belváros utcáin is. Háromnegyed nyolckor bedugult a Kanonok utca, a Fulco deák utca, a Pátriárka utca, a Városház tér és végig a Szent István utca. A Kanonok utcán, ahol nincs járda, parkoló autók foglalják el a falmenti sávot, esernyővel már nem lehet elférni a lefelé araszoló autók között. Az ember nem számít, csak a "forgalom". A Bükkösparton szerencsére nincs dugó, meggyorsul a kocsisor, kezdődik a fröcskölődés. Csendesen esik az eső. Dőry István