Béke, Természet, Szeretet
Honnan származik az elemek neve?
A fordítás Vivi Ringnes: Origin of the Names of Chemical Elements című írása alapján készült (Journal of Chemical Education, 1989. 66. k. 9. sz. 731-736. o.), a JCE engedélyével. Keresse fel a Journal of Chemical Education lapjait: http://jchemed.chem.wisc.edu/.
David W. Ball 1985-ben jelentette meg a Journal of Chemical Education hasábjain "Egyszerű etimológia: mi van a névben?"1 című cikkét, melyben közölte az elemek neveinek fordítását. Most az etimológia mellett azt is megvizsgáljuk, hogy a tudósok miért az adott nevet adták az újonnan felfedezett elemeknek, és nyomon követjük az idők folyamán változó elnevezési szokásokat. Ennek az áttekintésnek az alapján az elemeket tíz kategóriába soroljuk, de mindenekelőtt a hét ókori fém nevét vesszük szemügyre. A hét ókori fém neve Az ókorban hét fémet és hét égitestet ismertek, s az idő múlását - többek között - hétnapos egységekkel mérték. Nem csoda, hogy a fémeket és a napokat megfeleltették az égitesteknek. A bolygót és a fémet gyakran a szín alapján kapcsolták össze. Az arany a Nap sárga koronájára emlékeztetett, az ezüst úgy csillogott, mint éjjel a Hold, és a Mars vöröséről a vasra (rozsdára?) asszociáltak. Az ólmot azért hozták összefüggésbe a Szaturnusszal, mert nehéz fém, és olyan "lassan mozogna", ahogy a Szaturnuszt látták keringeni. (Azért hitték, hogy a Szaturnusz lassú, mert a Naptól távoli bolygó hosszú idő alatt járja be a pályáját.) A középkorban a fémeket és a bolygókat nagyon közeli kapcsolatba hozták: hasonló neveket és hasonló szimbólumokat adtak nekik. Az 1. táblázat összegzi a fémek, az égitestek és a napok nevét. A napok és az égitestek könnyen megfeleltethetők egymásnak. Francia-angol keveréknyelven így is olvashatnánk a hét napjait: Sunday, Monday, mardi, mercredi, jeudi, Friday, Saturday. (A Friday (péntek) szó a norvég Vénusz, Freya nevéből származik.) 1. táblázat. Az ókori fémek, az égitestek és a napok nevei
Fém
Arany
Ezüst
Vas
Higany
(mercurius)
Ón
Réz
Ólom
Szimbólum
Égitest
Nap
Hold
Mars
Merkur
Jupiter
Vénusz
Szaturnusz
Nap
latinul
dies solis
dies lunae
dies Martis
dies Mercurii
dies Iovis
dies Veneris
dies Saturni
franciául
dimanche
lundi
mardi
mercredi
jeudi
vendredi
samedi
angolul
Sunday
Monday
Tuesday
Wednesday
Thursday
Friday
Saturday
A kémiában ma már csak a higany neve (Mercury, mercure) emlékeztet a bolygóra. A Mars neve tovább él a Ma(r)sofen szóban, amely németül és skandináv nyelveken nagyolvasztót jelent (a vas-oxidokat itt redukálják). A Masofen szót még ma is használják. A II. világháború előtt az angol "saturnism" kifejezés az ólommérgezés szinonímája volt. (Schuster János, a higany nevének megalkotója próbálkozott a szerdannyal is - arra gondolván, hogy a latinban a higanyt is, a szerdát is Mercurról nevezték el.) Az alkimisták titkos receptjeiben például a "Szaturnusz cukra" ólom-acetátot jelentett, a "Vénusz vitriolja" salétromsavban oldott réz volt. Ez a fajta nómenklatúra a XVIII. század végéig maradt fönn. Az ekkor kidolgozott új nevezéktan mellett azonban még használták a régi kifejezéseket, pédául a "Mars krétáját" és a "Jupiter vitriolját" (a vas-karbonát, illetve az ón-acetát helyett).2 Az égitestek neve később újra megjelent az elemek nevében, például az uránéban és a neptúniuméban.3
2. táblázat. Az elemek elnevezési szokásai
Táblázat
Cím
A táblázatbeli
elemek száma
3.
Ősi nevek
10
4.
Égitestektől származó nevek
8
5.
Mitológiai, mondai eredetű nevek
10
6.
Ásványoktól, ércektől származó (nem földrajzi) nevek
13
7.
Színekre visszavezethető nevek
9
8.
Színtől eltérő tulajdonságokra visszavezethető nevek
8
9.
A felfedezők laboratóriumának helyszínéből származó nevek
13
10.
A földrajzi helyekre utaló ásványi és ércnevekből keletkezett nevek
10
11.
Konstruált nevek
16
12.
Személynevekből alkotott nevek
10
Az elemek mai nevének etimológiája
A különböző elnevezési szokásokat tíz táblázat (a 3-12. táblázat) mutatja be. A 2. táblázat az elnevezési szokásokat tünteti fel. Az elemek ősi neveit Jansen4 elemezte; a 3. táblázatban az ő etimológiáját követjük. Az elemek nevének magyarázata nem mindig egyértelmű, ezért több elgondolás is szerepelhet egy-egy elem neve mellett. Az "arzén" eredhet például a görög arszenikosz (férfi, férfias) szóból, s ez vagy azzal magyarázható, hogy az alkimisták a fémeket nemekhez kapcsolták, vagy azzal, hogy az ókori görögök a emberi bőrt arzén(III)-szulfiddal sárgára színezték, ha férfit ábrázoltak, és fehérre, ha nőt festettek le. Egy újabb elképzelés szerint az "arzén" szó a perzsa zarnik (arany) leszármazottja.4 Az eltérő jelentések természetesen más táblázatba sorolják az elemeket. Néhány név az elemet rejtő ásványtól, érctől ered (6. táblázat). Ezek közül külön csoportba kerültek azok, amelyek földrajzi helyekhez is kötődnek (10. táblázat). Azokat az elemeket, amelyek annak a laboratóriumnak a helyszínéről kapták a nevüket, ahol felfedezték őket, a 9. táblázatba soroltuk. Az elemekről "kémiai térkép" is készülhet (1. ábra).
1. ábra. Az elemek földrajzi elhelyezkedése nevük etimológiája alapján
3. táblázat. Ősi nevek*
Angol név
Vegyjel
Carbon
C
A név a karbonisz (görög) és a carbo (latin) szavakból alakult ki. Lavoiser fedezte fel, hogy a növényekből keletkező faszén, valamint a grafit és a gyémánt ugyanaz az elem. Carbone-nak nevezte el, hogy megkülönböztesse a faszén francia nevétől, a charbontól.
Copper
Cu
A küprion (görög) és a cuprum (latin) szavakból. Az aes cyprium nevű ércet lelőhelyéről, Ciprusról nevezték el. A sziget a ciprus növényről kapta a nevét, amelyet Küparisszosznak hívtak.
Gold
Au
Az angolszáz geolo (sárga) szóra vezethető vissza, ez pedig a szanszkrit jval, "fényleni" igére.
Iron
Fe
Az angolszász iren szó eredete bizonytalan. A ferrum (Fe) név valószínűleg nem a latin firmus (erős) szóból származik, hanem héber vagy arab eredetű.
Lead
Pb
A lead szó eredete ismeretlen. Kapcsolatban lehet a norvég lodd és német Lot szóval. Az ólmot a rómaiak plumbum nigrumnak (fekete ólomnak) nevezték, hogy megkülönböztessék az óntól, a plumbum candidumtól (fehér ólomtól). A plumbum (Pb) szó eredete ismeretlen, valószínűleg a görög molübdosszal rokon. A skandináv nyelvekben és a németben az ólom neve bly vagy Blei; ezek a szavak az indoeurópai Bhlei (fényleni) igéből erednek.
Mercury
Hg
A hírvivők római istenéről és a Merkur bolygóról kapta a nevét. A hydrargyrum (Hg) a görög hidro-argürosz (víz-ezüst) összetételre vezethető vissza, amely arra utal, hogy a higany fényes, folyékony fém.
Platinum
Pt
A spanyol plata szó ezüstöt jelent, az -ina kicsinyítő képző. A platina hasonlít az ezüsthöz. A dél-amerikai indiánok már jóval Kolumbusz megérkezése előtt használták.
Silver
Ag
Az ismeretlen eredetű, norvég silfr és az angolszász soelfor szavakból származhat. A latin argentum (Ag) a szanszkrit argunasból (fénylőből) ered.
Sulfur
S
A kén német és skandináv megfelelői, a Schwefel/svovel/svävl az idoeurópai suelphlosra vezethetők vissza, ez pedig a swel (lassan égni) kifejezésből ered. Lehet, hogy a latin sulpur is a swelből származik. Korábban úgy gondolták, hogy a sulfur a szanszkrit sulverből (a réz ellenségéből) ered.
Tin
Sn
Eredete nem ismert; talán a germán tina (fényes pálcika) az őse. A stannum (Sn) az indoeurópai stagnum és stag (csöpögő) szavakkal áll rokonságban - az ón könnyen olvad. * Szőkefalvi-Nagy Zoltán A magyar kémiai szaknyelv kialakulása című munkájában írja: "... az els“ szerz“k még annak a hét fémnek a nevét sem találták meg mind, amelyek pedig már akkor világszerte évezredek óta ismertek voltak. Igaz, az arany, ezüst, réz, vas magyar neve egészen régi, s elég régi a higany akkori neve, a kénes“ (amely nevének semmi köze sem a kénhez, sem az es“höz, a török eredetű "könösü" szó átalakításából képz“dött). A stannumot és a plumbumot azonban nem különböztette meg a nyelv, egyazon szóval jelölték, egyesek ónnak, míg mások szlávosabban ólomnak nevezték mindkét fémet. Az els“ szakkönyvekben fehér és fekete ón, illetve ólom elnevezéssel találkozunk. A nemfémek közül csak a kén és a szén neve “si..."
4. táblázat. Égitestektől származó nevek
Név
Vegyjel
Cérium
Ce
Az elsőként felfedezett kisbolygóról, a Ceresről nevezték el. Az elemet 1803-ban, két évvel a kisbolygó után fedezték fel. Ceres a gabona és az aratás istennője a római mitológiában.
Hélium
He
Heliosz (görög): Nap. Az elemet egy 1868-as napfogyatkozáskor fedezték fel a napkorona spektroszkópiai vizsgálata során. Úgy gondolták, hogy a hélium nem található meg a Földön.
Neptúnium
Np
A Naprendszer Uránuszon túli bolygójáról, a Neptunuszról kapta a nevét. A neptúnium a periódusos rendszerben is az uránon "túl" található.
Palládium
Pd
A másodikként felfedezett kisbolygóról, a Pallasról kapta a nevét. A Pallast 1802-ben, a palládiumot 1803-ban fedezték fel. Pallasz Athéné a bölcsesség istennője a görög mitológiában.
Plutónium
Pu
Az Uránuszon túli második bolygóról, a Plutóról kapta a nevét. A plutónium a periódusos rendszerben is két hellyel az uránon "túl" található. A bolygót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. Plutón (Pluto) az alvilág istene a görög-római mitológiában.
Szelén
Se
Szeléné (görög): Hold. A szelén hasonlít a tellúrhoz, ezért kapott a tellúréhoz hasonló nevet. A görög mitológiában Szeléné a Hold isetnnője.
Tellúr
Te
Tellus (latin): föld. 1798-ig még egyetlen elemet sem neveztek el a Földről. Itt volt az ideje... (M. Klaproth, 1799) Tellus: Föld-istennő.
Urán
U
Az Uránusz bolygóról kapta a nevét. Az Uránuszt 1781-ben, az uránt 1789-ben fedezték fel. Uranosz az ég megszemélyesítője a görög mitológiában.
5. táblázat. Mitológiai, mondai eredetű nevek
Név
Vegyjel
Arzén
As
Arszenikosz (görög): bátor, férfias. Az alkimisták a fémekhez nemet is kapcsoltak. A réztárgyak keményebbek, erősebbek lettek az arzéntől. Már Kr. e. 2000-ből is származnak olyan réztárgyak, amelyek 4% arzént tartalmaznak.
Kobalt
Co
Kobold (német): gonosz manó, kobold. Úgy gondolták, a koboldok keze van a dologban, ha egy fémből a szokásos eljárásokkal nem tudnak hasznos fémet kivonni. A kobaltot ilyen ércben fedezték fel.
Nikkel
Ni
Nickel (német): ördög. Ha egy olyan érc, amely közönséges réznek látszott, nem tartalmazott rezet, a német bányászok "Kupfer-nickel"-nek, rézördögnek nevezték. A nikkelt ilyen ércben fedezték fel.
Nióbium
Nb
Niobé Tantalosz lánya a görög mitológiában. A nióbium onnan kapta a nevét, hogy hasonlít a tantálhoz, és ugyanabban az ércben fedezték fel, amelyben korábban a tantált.
Prométium
Pm
Prométheuszról kapta a nevét, arról a titánról, aki ellopta a tüzet az égből az embereknek, s ezért Zeusz szörnyű büntetéssel sújtotta. Az elem nevével a bátorságnak állítottak emléket, és talán azt a "mentális kínt" jelképezik, amely az új elemek előállításához szükséges. A prométium rendkívül kis mennyiségben fordul elő a Földön; az urán egyik bomlásterméke.
Tantál
Ta
Tantaloszt Zeusz örök szenvedésre ítélte: egy tó fölé hajló gyümölcsfa ágán lóg, örökös éhség és szomjúság kínozza. A hullámok a derekáig, néha a nyakáig érnek, de ha lehajol, a víz visszahúzódik. A Ta2O5 sem tud "vizet" felvenni; nem oldódik a savakban.
Tórium
Th
Thor a háború norvég istene. A fémet egy norvég ásványban fedezte fel a svéd J. J. Berzelius. Az ásványt később toritnak nevezték el.
Titán
Ti
A görög mitológiában a titánok Uranosz fiai. Klaproth az urán után fedezte fel az új elemet.
Vanádium
V
Vanadis a norvég szépségistennő, Freya beceneve volt. A fémet sokféle színű vegyülete miatt nevezte így el a svéd N. G. Seftsröm és J. J. Berzelius.
Volfrám
W
Angol neve, aTungsten, a svéd tung (nehéz) és sten (kő) szavakból ered, s a fémet tartalmazó ásványok nagy sűrűségére utal. A német Wolfram név a Wolf (farkas) szóra vezethető vissza. A volfrámércek zavarták az ónkő redukcióját: elragadták az ónt, és felfalták, mint farkas a bárányt.
6. táblázat. Ásványoktól, ércektől származó (nem földrajzi) nevek
Név
Vegyjel
Alumínium
Al
Alumen (latin): timsó. A timsóval - kálium-alumínium-szulfáttal - már az ókorban is vérzést csillapítottak (a férfiak nemrég még timsóval "kezelték" a borotválkozáskor ejtett sebeket).
Bárium
Ba
Barisz (görög): súlyos. A bárium a baritban (BaSO4) található fém. Az ásvány elég nagy sűrűségű (4,5 gcm-3).
Berillium
Be
A berill (berillosz) drágakőről (berillium-alumínium-szulfátról) kapta a nevét.
Bór
B
A bórt a bóraxban fedezték fel. A bórax az arab baurak, a perzsa burah szavakból ered.
Cirkónium
Zr
Vagy az arab zerk (drágakő) szóból, vagy az ugyancsak arab zargum (aranysárga színű) szóból származik. (A cirkóniumot a cirkon drágakőből - ZrSiO4 - nyerik ki.)
Fluor
F
A folypát (CaF2) latin nevéből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni). A folypátot a kohászatban folyósítószerként használják.
Gadolínium
Gd
A gadolinit ásványról kapta a nevét, ezt pedig egy finn ásványtudósról és kémikusról, J. Gadolinról nevezték el.
Kalcium
Ca
A görög kilix és a latin calx szó mészkövet jelent. A kalcinálás (középkori latin igével: calcinare) hevítés, oxidképzés (az oxid régi neve latinosan calx, magyarosan kalk). A mészkőből is hevítéssel keletkezett a mész. Az -ium végződés fémet jelöl.
Kálium
K
A fém "ásványa" a hamu. A növények hevítésekor fahamu keletkezett. A fém angol neve, a Potassium onnan ered, hogy a hamut vízzel mosták ki, az oldatot vasedényekben párolták be, s az edényben maradó hamuzsírt (K2CO3) potash-nek nevezték (pot: edény, ash: hamu). Az -ium végződés fémet jelöl. A németben és a skandináv nyelvekben használatos Kalium szó az arab al-kali (a hamu) főnévre vezethető vissza.
Molibdén
Mo
Molübdosz (görög): ólom. Azokat a puha, fekete ásványokat - a grafitot, az antimon-, ólom- és molibdén-szulfidot (Sb2S3, PbS, MoS2) -, amelyek fekete nyomot hagytak egy felületen, rendszerint "molübdosz"-nak nevezték. Később az ásványokat megkülönböztették egymástól. Scheele 1778-ban kimutatta, hogy az egyik ásvány (MoS2) új elemet tartalmaz. Az elemet molibdénnek nevezték el.
Nátrium
Na
A héber neter és a latin nitrum a lúgos anyagok neve volt az ősi időkben. Ezeket az anyagokat a XV. századtól nátronnak hívták Európában. A nátron fémjét később nátriumnak nevezték el.
A nátrium angol megfelelője Sodium. Az arab szuvvad szó egy nagy szódatartalmú (nátrium-karbonátot tartalmazó) növény neve. A sodanummal (középkori latin szó) fejfájást csillapítottak. Az -ium végződés fémet jelöl.
Szamárium
Sm
Ásványát, a szamarszkitot egy orosz bányamérnökről, V. E: Szamarszkij-Bihovecről neveték el.
Szilícium
Si
Silex (latin): kovakő, kemény kő. A szilíciumot először a kovakőben mutatták ki.
Irodalom
1. Ball, D. W. J. Chem. Educ., 1985, 62, 787-788.
2. Crosland, M. P. Historical Studies in the Language of Chemistry; Dover: New York, 1978.
3. Weeks, M. E. Discovery of the Elements, 7th ed.; rev. by Leicester, H. M.; Journal of Chemical Education: Easton, PA, 1968.
4. Jenaen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149-157.
5. Weast, R. C. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 60th ed.; CRC: Boca Raton, FL, 1983; B3-B27.
6. Bevan, S. C.; Gregg, S. J.; Rosseinsky, A. Concise Etymological Dictionary of Chemistry; Applied Science: London, 1976.
7. Rancke-Madaen, E. Grundstoffernes Opdagelseshistorie ("History of the Discovery of the Chemical Elements"); Gad: Copenhagen, 1984.
8. Lavoisier, A. L. Traité Elementaire de Chimie; Paris 1789.
9. International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry, Definitive Rules; Butterworths: London 1959.
10. International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry, Definitive Rules, 2nd ed.; Butterworths: London, 1971.
11. Scott, W. A. H. Educ. Chem. 1983, 4, 5.
Vissza a kezdethez