Béke, Természet, Szeretet
Internet-tananyag - Kérdezz/felelek formában
Mi az internet? Elektronikus világkönyvtár, mely állhat hatalmas lexikonokból és értéktelen kis színes prospektusokból. Rajtunk is múlik, hogy hogyan hasznosítjuk.
Hogy néz ki egy internetcím?
Például így: http://library.wustl.edu/index.html
vagy így: http://lcweb.loc.gov/exhibits/scrolls/enoch.gif
esetleg így http://www.idg.hu/expo/opera/bbcd/picture/e111102.htm
A // utáni pontokkal elválasztott szöveg a világ valamelyik számítógépét jelenti, amely az internet számára valamilyen adatokat szolgáltat (pl. egy 300 vagy 3000 éves kézirat fényképét, a Kodály-gyűjtemény anyagait, stb.) A számítógépek számokkal értik meg egymást, ezért ténylegesen minden számítógépnek van egy 12-jegyű TCP-IP irányítószáma, de ezt elég tudni a gépeknek és számítástechnikusoknak. Nekünk már az is szép teljesítmény, ha a sokkal egyszerűbb URL-címeket (Uniform Resourece Locator) megjegyezzük, értsd felírjuk.
Milyen egy E-mail levélcím?
Ilyesmi: mailto://riedel@ludens.elte.hu
netán mailto://lab320@frodo.mgh.harvard.edu
jobb híján mailto://di@bok.zpok.hu
mailto://gipszjakab@freemail.c3.hu
Hogyan lehet ilyen furcsa @-betűt írni? Az ilyen betűk, jelek sokszor előfordulnak a net-en, de a Macintosh gépek billentyűzetén nem találjuk. Ezért egy rövid összefoglaló:
Alt Q @ Alma Alt El kilépteti a programot lefagyásból
Alt I ^ Alma Shift 3 lefényképezi a képernyőt
Alt N ~ Alma Shift 4 lefényképezi a képernyő egy részét
Alt Shift + # Alma F keres a szövegben,
de vigyázat ezekkel a gombokkal, mert pl. Alma W kérdezés nélkül lelövi a programot. Az újabb betűkombinációkról a gépek melletti faliújságról lehet értesülni.
Hogyan levelezhetünk? Megtudható ennek a tananyagnak az utolsó oldaláról. Itt csak annyit, hogy minden diák, aki levizsgázik az Internet-tananyagból és -illemszabályokból jogosult egy ingyenes E-mail címre. Ezt azonban a mailto-val nem használhatjuk, mert akkor a válaszlevelet nem fogjuk megkapni. Ha az Interneten találunk egy címet, ahová mindeképpen írni szeretnénk, akkor az felírjuk a nálunk lévő jegyzetpapírra, és a tanul módon írunk levelet.
"http, ftp, gopher, mailto, file" - Mik ezek? Különböző elérési módok az interneten. Leggyakoribb a http, aminek megfejtése hypertext transfer protocol (magyarul: mutatókkal ellátott szövegek átviteli szabványa)
Mint azt a legtöbben hamar észreveszik az interneten mutatós szövegek (hypertextek) vannak. Nemcsak azért mutatósak, mert olyan szép színes képek vannak benne, hanem mert egyes szavak alá vannak húzva, ezek a mutatók, és ezek egy-egy hivatkozást rejtenek további internetcímekre. A lexikoni hivatkozásoknál annyival egyszerűbbek, hogy csak rá kell kattintani az egérrel a kiemelt szóra, és a számítógép automatikusan lehozza az internetről a hivatkozás tartalmát, egy újabb hipertext szöveget vagy képet. Nem kell odalapozni, nem kell újabb és újabb címeket megjegyezni. A legtöbb hivatkozás ugyanarról a számítógépről hoz le további oldalakat, de vannak távoli hivatkozások is: egy amerikai számítógép mutathat egy magyar vagy ausztrál címre is.
ftp: file transfer protocol (adatletöltési szabvány).
pl: ftp://ingyen.programok.hu/alkonyvtar/virusirt.arj
Ezek általában tömörített programok, amit letölthetünk magunknak ingyen. Letölthetnénk, ha az új Apple gépek egyáltalán elfogadnák a PC-s lemezeket, megértenék a PC-s programokat, de mivel nem ez a helyzet, így egyelőre nem lehet (nem szabad!) az FTP-t használni.
A gopher (magyarul pocok) alig különbözik a http-től, lehet hogy észre sem fogjuk venni, hogy a cím más jelekkel kezdődik. A mailto levelezési módról már volt szó, mint olyan lehetőségről, ami nem lehetőség. A file pedig azt jelenti, hogy az adott szöveg a saját gépünkön van, pl. file://C:/ALKONY/ADATOK/ORAI.HTM - ami leginkább egy file elérési útra hasonlít, csak a \ jelek átfordultak / ilyenné.
Hogyan nyomtathatunk? Egy oldal ingyenes, minden további oldal 100 Ft. A színes nyomtatás ennyire drága. A színeket nem lehet letiltani.
Nyomtatási trükkök: Csak a szerver gépről lehet nyomtatni. Ha egy oldalra mindenképpen nyomtatásban van szükségünk, akkor az internetcímét felírjuk, és a szerver gépen újból lehívjuk a megfelelő oldalt. Nyomtatni csak akkor tudunk, ha előzőleg a szerver gépen beindítottuk a nyomtatót (Almamenü, Eszközök, Nyomtató, DJ800AT). Ehhez a művelethez kérhetjük a jelenlévő tanár segítségét.
A nyomtatás előtt mindig nézzük meg a nyomtatási képet (File, Print, Preview). Így megtudhatjuk, hogy kifér-e az anyag a papírra. A Preview-ból csak oldalanként lehet nyomtatni; nézzük végig, szükségünk van-e minden oldalra. Ha a kép lelóg a papírról, akkor módosítanunk kell az oldalbeállítást (File, Page setup, Álló vagy fekvő oldal, nagyítás mértéke 80-90%)
Vigyázat! Nagy képek nyomtatásakor gyakran elszáll a Netscape; ezen az oldalankénti nyomtatás sem segít. Az egyetlen megoldás az Alma-Alt-El gombokkal való kilépés. Ekkor a Netscape mindent elfelejt, a könyvjelzőt is. Nyomtatási művelet előtt legjobb, ha magunknak felírjuk, hol is tartottunk. Ha a nyomtatás nem megy, még egy trükkel próbálkozhatunk: Alt-Shift-3-mal készítsünk "fényképet" a képernyőről. Lépjünk ki a Netscape-ből, és a HD-n megtaláljuk "1.kép" néven. Kétszer rákattintva előhívhatjuk a fényképet és fekvő formátumban kinyomtathatjuk (Irat, Nyomtasd). Nyomtatás után az "1.kép"-et húzzuk a "kukába".
A tárolás módjai: Tanári szempontból talán a legfontosabb, hogy azokat az oldalakat, amelyeket sok munkával megtaláltunk, és bemutatásra fontosnak ítélünk, azt gondosan eltároljuk (képekkel együtt), és bemutatáskor gyorsan előkerítsük. Az alábbi öt mód lehetséges (de nem mind célszerű):
1. felírjuk az internetcímet a noteszunkba
2. kinyomtatjuk az oldalt - a lapon apró betűkkel a pontos cím is
3. "könyvjelző" (kis zöld szimbólum, Add Bookmark)
4. tároljuk az oldalt (File, Save - a képek nem lesznek rajta)
5. nem kapcsoljuk ki a gépet, hanem "Aludj" módba tesszük
Az első kettő mindenkinek ajánlható. Hátránya, hogy néhány cím nagyon hosszú, vagy olyan betűket tartalmaz, amelyet nem találunk a billentyűzeten. Fontos, hogy több oldal esetén azt az oldalt tároljuk el, ahonnan azok elágaztak.
Könyvjelzőt csak tanári engedéllyel szabad elhelyezni, mivel a könyvjelzők túl könnyen szaporodnak. A felesleges könyvjelzőket időnként töröljük (kijelölés, kivágás).
Netscape 4.03 - Ezzel a programmal kell alaposabban megismerkednünk, ezzel működtetjük az internetet, ennek segítségével érjük el a külföldi honlapokat.
Belépés:
* Kulcs a teremhez
* Van-e áram a konnektorban?
* Bekapcsolás a billenyűzet jobb fölső sarkában lévő gombbal
* (Nyomtató beindítása)
* A program beindítása: A képernyő jobb fölső részén lévő Földgömb alakra duplán rákattintunk az egérrel, és jó esetben beindul a Netscape program.
* Megjelenik a Netscape képernyő, és automatikusan elkezd betöltődni egy gyakran használt internetcím: http://altavizsla.matav.hu
Kilépés:
* Kilépünk a Netscape programból azáltal, hogy a képernyő bal fölső sarkában lévő kis négyzetre kattintunk.
* Megnyomjuk a billentyűzet jobb sarkában lévő kikapcsoló gombot, majd a gép kérdése után az Ű betű melletti Enter-nyíl gombot.
* Monitor kikapcsolása (Ezt ne felejtsük el!)
* Kulcs (A terem nem maradhat nyitva, diákoknak nem adhatjuk át a kulcsot.)
Back, Forward, Home, Stop, Reload, History, Könyvjelző, Alma F, Page Up - Ezek a leggyakoribb gombok, szóban elmagyarázom.
Egy kis kikapcsolódás Ha elmegyünk és bezárjuk a termet, akkor a gépeket általában ki kell kapcsolni a fent leírt módon (jobbsarok gomb, Kapcsolj ki, Enter, és magunk is elmegyünk kikapcsolódni). Ha másnapra előkészítettünk egy anyagot, és semmiképpen sem akarjuk elveszíteni, akkor ne is lépjünk ki a Netscape-ből, hanem a jobbsarok gomb megnyomása után válasszuk ki az "Aludj el"-t (és mi is alszunk egyet). Alvó üzemmódban a gép zúg, de nagyon keveset fogyaszt, és minden úgy marad, ahogyan hagytuk. A gépek helyes állapotáért, kikapcsolásáért az ügyeletet végző tanárkolléga felel. A kulcsért is.
Az internet használatának rendje
1. Könyvtári csendet kérünk!
2. Időpontok: A vállalt ügyeleteken legyünk ott, akkor is, ha csak egyedül dolgozunk a teremben. Saját diákjainkat, faktosainkat is lehetőleg ilyenkor rendeljük oda.
3. Jegyzetfüzet: Az internetlaborba csak füzettel, ceruzával menjünk, mert bizonyos dolgokat fel kell írni. Ezt a diákoktól is szigorúan követeljük meg. A holmijainkat ne hagyjuk a gépek mellett! Jó, ha ez a tananyag is nálunk van: írjuk rá a nevünket, és ne hagyjuk el.
4. 1 gép + 2 ember: A geometriai viszonyokból adódóan 1 gépnél csak 1, max.2 (vizsgázott) diák ülhet, vagy hozhat magával egy vizsgázatlan társát megfigyelőnek, ha tud könyvtári módon kommunikálni vele. Mindenki határozza meg, hogy melyik gépen dolgozik, és ki a társa, többen ne jöjjenek! Kerüljük "a több gépen lovagol egy ember" című elhelyezkedést.
5. 1 óra = 2 feladat A tapasztalatok szerint az interneten egy órát lehet hatékonyan dolgozni. A gépek bekapcsolása időt vesz igénybe, ezért több keresést jobb hatásfokkal végezhetünk el, mint egyet. Egy óránál több időt viszont lélektani okokból nem töltünk a gép előtt, és erre a notórius számítógépfüggő diákokat is figyelmeztetjük. Szintén a gyakorlat mondatja velem, hogy egy óra alatt 2 feladatot lehet megoldani, és ezek sorrendje meghatározott: első a közfeladat, majd ennek sikeres megoldása esetén jöhet az egyéni. A közfeladatokról van egy lista a teremben. A választékot a szaktanárok folyamatosan bővítik. Figyeljünk oda a feladatok megoldására és az eredmények esetleges kinyomtatására. Ha nem sikerült eredményt elérni, adjunk egyszerűbb feladatot: ne menjen haza senki eredménytelenül, és főképp eredmény híján ne térjünk át más feladatokra, keresgélésre. Saját szakterületünkön nyújtsunk segítséget diákjainknak. A vizsgázott diákoknak bizonyos kérdéseket nem szabad feltenniük, mert elveszítik a vizsgájukat. Ezt ők is tudják. Ha valaki minden feladatával végzett, akkor inkább menjen haza, mint hogy "szabadfoglalkozást" rendezzen az internetes gépeken.
6. Dokumentáció: A foglalkozásokról, eredményekről dokumentációt készítünk. A munkát a szebb honlapok kinyomtatásával is dokumentálhatjuk. Az űrlapot a diákok is kitölthetik, de a tanár írja alá.
7. Nyomtatás A nyomtatás nagyon egyszerű, de időigényes. A szabály: ne teljék el úgy egy Internetóra, hogy legalább egy oldal kinyomtatás nem készült a faliújságra. Minden további oldal 100 Ft, ezért a nyomtatóba csak néhány lapot teszünk, akinek több nyomtatásra van szüksége, az kérjen lapot a tanártól és dobjon a perselybe egy százast (ott rögtön). Az iskola nincs abban a Stádiumban, hogy az egész Világnak Hitelt nyújtson.
8. A jelenlévő tanár tudjon a fel-felbukkanó destruktív honlapokról, és megfelelően intézkedjék. A destrukció valahol a bombázó repülőgépeknél kezdődik (destruktív: romboló, pusztító, bomlasztó; Bakos: Idegen szavak szótára) és a pornón, drogon, techno együtteseken át a számítógépvírusokig terjed.
Keresés az interneten
Ez lenne a legfontosabb tananyag, de nem tudom teljes egészében leírni. Mondok szóban is néhány példát, de itt biztosan a "gyakorlat teszi a mestert". Az interneten alapvetően háromféleképpen lehet elérni egy honlapot:
1.) Ha tudom a pontos URL-t (http címet), akkor beírom induláskor a felső címsorba (az Altavizsla helyére)a teljes címet (http://.....), és az Enter gomb lenyomására a gép elkezdi felvenni a kapcsolatot, letölteni a kért oldalt. Előtte a Stop gombbal állítsuk le az Altavizsla letöltődését, mert különben elugorhat a kurzor.
2.) Ha csak a témát tudom, amiről anyagot szeretnék gyűjteni az internet útján, akkor egy ú.n. keresőgép (search engine) segítségét kell igénybe venni. Pontosan ilyen keresőgép az Altavizsla. Használata: a Netscape indításakor várjuk meg, amíg betöltődik az Altavizsla honlapja (vagy kattintsunk a Stop, Home gombokra). Az Altavizsla képernyőjén középen van két üres sor. Ide írjunk be néhány olyan szót (magyarul a baloldaliba vagy angolul a jobboldaliba), amelyekkel kapcsolatosan több honlapot is meg szeretnénk tekinteni. Üssük le az Enter-t, és a gépünk elküldi a szósorozatot Amerikába, ahol az Altavista kigyűjti az ilyen témájú honlapok címeit, és pár másodpercen belül elküldi nekünk az első tíz darabot. Ez a szolgáltatás megfizethetetlen - mégis ingyenes.
Jó keresőszavakat találni művészet. Fontos, hogy a szó szerepeljen a honlap címében vagy a szövegében. A szavak együttes előfordulását kutatja a program és a legtöbb együttes találatot helyezi az első helyre. A tapasztalat szerint négy szó a nyerő, ha különböző irányokból írják le az adott témát. Túl sok, túl kevés, túl rövid szó, túl általános kifejezések nem jönnek be. A szavak sorrendje is számít: fontosság szerinti sorrendbe állítsuk követelményeinket. Az angol illetve a magyar helyesírás szabályait kell követni.
Az alábbi példák már egyszer valakinek beváltak:
Téma: Bach-kézirat
Kereső: Bach manuscript BVW picture
Téma: Holt-tengeri tekercsek
Kereső: scrolls Qumran image
Téma: RNS-enzimek
Kereső: RNA world ribozyme Szostak
További improvizált példák garancia nélkül:
Téma: Földrengéstérképek
Kereső: map tectonics earthquake Earth picture
Téma: Háromezer éves vázák
Kereső: Minos Crete museum photo
Téma: A pápa újévi békeüzenete
Kereső: pope message peace 1998 Vatican
Látható, hogy ezek nem mondatok, hanem szósorozatok fontosság szerinti sorrendben. Ha nem találtunk hasznos anyagot, akkor cseréljünk ki egy olyan szót, amely a legtöbb téves találatot okozta, vagy tegyük azt az utolsó helyre. Ha egyáltalán nincs találat, akkor lehet, hogy a helyesírással van gond, vagy túlszűkítettük a keresést.
MINDEN AZÉRT NINCS MEG AZ INTERNETEN SEM!
Téma: Mennyi sót tettek a levesbe a ferences menzán?
Kereső: salt soup franciscan today very important urgent host=.hu
(Erre egyébként egy amerikai ferences ingyenkonyha honlapja jelentkezik be.)
3.) Tudományos (menürendszerű) keresés: Több keresőgép nyújt olyan szolgáltatást is, hogy egymásba skatulyázott témakörök szerint is csoportosítja a világ honlapjait. Pl. Természettudományok, ezen belül Biológia, ezen belül Növénytan, ezen belül Virágos növények, stb. Ilyen keresők: http://lycos.com valamint http://lycos.comhttp://yahoo.com (Sajnos a teljesítményük messze elmarad az automatikus, kulcsszavas keresési rendszerek mögött.)
Keresgélés (szörfing) - Az meg mire jó? Semmire.
Illemszabályok a net-en Eziránt a vizsgázott diákoktól kell érdeklődni. Kapásból felsorolnak ötöt, mert ebből is vizsgáznak valamennyien.
Trükkök Az internet reggel 7-kor, este 8-kor sokkal gyorsabban működik, mint délelőtt, vagy pláne hétköznap délután, amikor a legtöbben használják/használnák. A bemutatókra tehát minden anyagot előre le kell tölteni képekkel együtt. Vasárnap mise után is elég gyors a rendszer (szentendreiek előnyben). Nagy képek letöltését nem kell feltétlenül végigvárni. Videokép letöltése egyelőre nem biztonságos, délutáni időszakban szinte biztosan megszakad közben a kapcsolat. Zenéket, MID-fájlokat is le lehet tölteni, de egyszerre csak egyet, a tanár által engedélyezett gépen és hangerővel. Az élőműsorok hangjának lejátszása akadozik.
Hibajelzések
Nem létező cím (Stimmel minden betű?)
Nem elérhető pillanatnyilag (aludjunk rá egyet, holnap biztos jobb lesz a helyzet)
Nincs elég memória (érdemes újra próbálkozni)
Nincs feladója a levélnek (mailto-val ne írjunk levelet)
Nem megfelelő módon kapcsoltuk ki a gépet (ez csak figyelmeztetés, de legközelebb vegyük komolyan).
Hibajelzés nélküli elszállás nagy képek nyomtatásakor (Alma Alt El , majd próbálkozhatunk a képernyő-fényképezéssel.
Vissza a kezdethez