Béke, Természet, Szeretet

Gregorián = Az egyszólamú zene

A keresztény vallást szertartások és ehhez kapcsolódó énekes imaszövegek, ill. dallamok. Két fő forrása a dallamkincseknek:
1. ókori zsidó liturgia zenéje (zsoltárok);
2. a bizánci (görög) egyházi énekek (himnuszok).
- fennmaradásuk szájhagyomány útján;
- 4. Századtól a görög helyett a latin lett a liturgia nyelve, az Egyház központja Róma lett;
- döntő reformot Nagy Szent Gergely pápa (590-604) hajtott végre a liturgiában és a liturgikus zenében, ezért ez a dallamgyűjtemény az ő nevéről kapta a gregorián nevet;
- első írásos emlék a 9. Századból való;
- dallam: egyszólamú, kötetlen ritmusú, modális hangnemű;
- éneklési mód: hangszerkíséret nélküli
1. szóló és kórus felváltva énekelnek = resposórium;
2. kórus kettéoszlik = antifonális éneklési mód.

Hangjegyírás

Már a görögöknél elkezdődött, de különböző jeleket hangszeres (instrumentális) és vokális zene kottázására. Ők az ABC betűit használták fel. /kromatikus skála = félhangonként / Hangjegyírással legkorábban a 9-10. században találkozunk. Arezzoi Guido (( 1050) nevéhez fűződik a hangjegyírás. Szent Jánosról szóló ének sorai így kezdődnek: út, re, mi, fa, szó, la.

Modális hangnemek

= különböző móduszok vannak , vagyis minden hangról indítható hangsor.
dó-sor = dúr; fa-sor = líd; ti-sor = lokriszi.
re-sor = dór; szó-sor = mixolid;
mi-sor = fríg; la-sor = mol = eol;

Vízkereszt (epifánia = megjelenés)

A karácsonyi időszak II. nagy ünnepe, egyik legrégibb ünnep, keletről terjedt el az egész Egyházban. Napja jan. 6. Epifánia = megjelenés, megnyílvánulás, látogatás.
1. Napkeleti bölcsek látogatása (képviselik az egész világot);
2. Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;
3. Kánai mennyegző (Jézus első csodatétele).

Vissza a kezdethez