Béke, Természet, Szeretet
1. témakör
1.) Melyik vektor nagyobb: 2m elmozdulás, vagy 2km/h sebesség?
2.) Milyennek látja a folyón úszó csónak a hidon álló megfigyelö?
3.) Mondj példát, hogy mikor ütközhet össze két azonos irányú azonos gyorsulású test!
4.) Mondj példát, hogy áll és gyorsul egy test!
5.) Egyenletesen mozog-e a test, ha idöegységenként azonos utat tesz meg?
6.) Hány m/s-mal nö másodpercenként az esö test sebessége?
7.) Utolérheti-e az egyik esö test a másikat?
8.) Igaz-e, hogy a szabadesésnél a sebesség arányos az úttal?
9.) Igaz-e, hogy kétszeres úton négyszeresére nö az esö test sebessége?
10.) A mozgó vonat oldalablakán mitöl függ a cseppek nyomának iránya?
11.) Hogyan dönthetö el, hogy a sebesség definiciójában delta t elég kicsi-e?
12.) Lehet-e, hogy egy test kelet felé mozog és nyugat felé gyorsul?
2. témakör
1.) Milyen erö hat az eldobott köre?
2.) Hogyan lehet megmérni egy test tömegét dinamikai módszerrel?
3.) Növelheti-e a test sebességét a surlódási erö?
4.) Lehet-e mü nagyobb mint 1?
5.) Hat-e a vízszintes lapon heverö radirra surlódási erö?
6.) A vízszintes lapon meglökött test egy idö múlva megáll. Hogyan lehet megmérni ebböl müt?
7.) Egy álló tojáshoz hozzácsapunk egy másikat. Melyik törik el?
8.) Hogyan könnyebb elszakítani egy kötelet, ha egyik végét egy fához kötjük és a másik végét húzzuk, vagy ha a két végét kétfelé húzzuk?
9.) Miért gurul tovább a kerékpár, ha nem hajtják?
10.) A mozdony állandó erövel húzza a kocsikat, miért nem gyorsul a vonat állandóan?
11.) Két erö hat egy testre, milyen lehet a sebessége és gyorsulása?
12.) Nyugalomban lévö testre ható erök eredöje 0.Igaz-e az állítás fordítva is?
13.) Mitöl áll meg egy mozgó autó fékezéskor? Hol itt a külsö erö?
14.) Hol és hogyan kell növelni és csökkenteni a surlódást?
15.) Milyen erö tartj a spárgán a csomót?
16.) Mitöl blokkol fékezéskor a gépkocsi? Miért rossz ez?
17.) Miért válik kormányozhatatlanná a gépkocsi a kanyarban fékezéskor?
18.) Ha mü=0.2, m=2kg, F=2.5N, a=?
19.) Egyenletesen mozgó hajón függölegesen feldobjuk a sapkánkat. Eshet-e a vízbe?
20.) Meddig gyorsulhat egy szabadon esö test?
21.) Ha 10s-ig emelkedik egy feldobott test 10s-ig esik is?
3. témakör
1.) Rézlemezben egy lyuk hogyan változik, ha a lemezt melegítjük?
2.) Változik-e az anyag sürüsége melegítés hatására?
3.) Miért nem reped el a kvarc edény, ha forró vizet öntünk bele?
4.) Csökkenti vagy növeli a szappan a felületi feszültséget?
5.) Adott két egyforma pohár csordultig töltve. Az egyikben egy fadarab úszik. Melyik a nehezebb?
6.) Kis tóban egy csónak úszik kövekkel megrakva. Hogyan változik a tó vízszintje, ha a csónakból a vízbe dobáljuk a köveket?
7.) Egy vízzel félig töltött fazék van a mérlegen.Egy vasgolyót lógatunk a vízbe egy cérnán, úgy hogy ne érjen a fazékhoz. Mit mutat a mérleg?
8.) Miért vékonyodik el a vízsugár a csapból kifolyva?
9.) Milyen alakú a vízcsepp az ürhajóban?
10.) Egy vízmedencében jégtömb úszik. Hogyan változik a vízszint, ha a jég elolvad?
11.) Különbözö alakú edényekbe (felfelé szélesedö és keskenyedö szájúak) azonos magasságig vizet öntünk. Mit mondhatunk az edények alján a nyomásról?
12.) Egy kétágú csö (közlekedö edény) egyik szárában a vízben egy fadarab úszik. Mit mondhatunk a másik oldalon a vízszintröl?
13.) Elvégezhetö-e a Toricelli-kisérlet vízzel is?
14.) Súlytalansági állapotban lehet-e szalmaszállal limonádét inni?
15.) Függ-e a felhajtóerö a vízbe merülö test alakjától?
16.) Hol nehezebb egy labdát a víz alatt tartani, 20 vagy 60 méter mélyen?
17.) Hogyan úszhat a vízen egy víznél nagyobb fajsúlyú test?(pl. vashajó)
18.) Igaz-e az Arhimedes törvénye levegöben, súlytalanságban?
19.) Miért száll a füst felfelé?
20.) Miért nem érezzük a levegö nyomását?
21.) Meghajlik-e az asztallap a radir súlya alatt?
22.) Asztalon kilógó végü léc végére hirtelen ráütünk, mire ez eltörik. Miért?
4. témakör
1.) Mi az hogy ideális gáz?
2.) Lehet-e a vizet höméröbe használni 0 és 100 fok között?
3.) A meleg levegö mindig könnyebb mint a hideg?
4.) A napon felejtett kerékpár gumija ki is durranhat. Miért?
5.) Aristoteles szerint a levegönek nincs súlya (a felfújt tömlö azonos tömegü mint a felfújatlan). Igaz-e a zárójel szerinti megállapítás? Hogy cáfolhatnánk az elsö kijelentést?
6.) Miért kicsi a hömérök tömege?
7.) Mérjük meg többféleképpen a légnyomást!
8.) Hogyan készül a vákuumzáras konzerv?
9.) Változik-e egy légbuborék nagysága a vízben emelkedés közben?
5. témakör
1.) Miért meleg a finomra örölt frissen darált kávé?
2.) Fel lehet-e a csészében kihült kávét kavargatással melegítani?
3.) Legalább mekkora sebességgel kellene egy hógolyót a falhoz vágni, hogy az elolvadjon?
4.) Két egyforma tömegü ólom és vasdarabot egyformán kalapálgatva az ólom melegebb lesz mint a vas. Miért?
5.) A meleg tea a termoszban nehezebben hül ki, afagylalt viszont nehezebben olvad el. Miért?
6.) Miért meleg az ún. meleg kötött holmi?
7.) Lehet-e jéggel melegíteni?
8.) Miért futkározik a forró tüzhelylapra csöppentett víz?
9.) Miért érezzük hideg szobában hidegebbnek a fémtárgyakat , mint a fát?
10.) Mi hül ki gyorsabban, a tej vagy a feketekávé?
11.) A fogkrém a tubusban milyen halmazálapotú?
12.) A füst milyen halmazállapotú?
13.) Miért van jégvirág télen az ablakon?
14.) Miért nem fagynak meg a növények -1 fok környékén?
15.) Nagyon erös hidegben nem jól csúszik a szánkó. Miért?
16.) Forrhat-e a víz 35C fokon?
17.) Miért fö meg gyorsabban az étel a kuktafazékban?
18.) Magas hegyen a víz már 70C fokon forr. Hogyan lehet ez?
19.) Miért látható hidegben a lélegzet? Hogy lehet, hogy fagypont felett is meglátszik
20.) Miért fázunk jobban, ha fúj a szél?
21.) Miért szárítja a levegöt a villany-, vagy a központi fütés?
22.) Mit értünk afütöanyagok és mit a tápanyagok energiaértékén?
6. témakör
1.) Két anyaghalmaznak azonos a belsö energiája és a részecskeszáma, a
hömérsékletük mégis különbözö.Hogyan lehetséges ez?
2.) Adott tömegü hidrogén gáz van egy merev tartályban. Változhat-e a gáz
p/t-je?
3.) Hogyan hüt a hütöszekrény?
4.) Lehet-e a konyhát úgy hüteni, hogy kinyitjuk a bekapcsolt hütöszekrény
ajtaját?
5.) Miért a csillagászat eseményeiböl tanulta meg az emberiség a mechanikát,
miért nem a hétköznapi eseményekböl?
6.) A gáz magától kiterjed, de magától nem húzódik össze. Miért?
7.) Ha kicsi a víznyomás, a tizedik emeleten alig folyik a csapból a víz, mig
az elsön jól jön. Igy van ez a gázzal is, ha kicsi a nyomás?
8.) Lehet-e olyan fütörendszert szerkeszteni, aminek a hatásfoka jobb, mint
100%?
9.) Hogyan lehet egy 110C fokos szaunában életben maradni?
7. témakör
1.) Hogyan müködik az elektroszkóp?
2.) Hogyan lehet feltölteni egy kondenzátort?
3.) Az elektromos töltés körüli elektromos eröteret meg lehet-e szüntetni, ha
a töltést egy fémgömbbel vesszük körül (leárnyékoljuk)?
4.) Ha száraz a hajunk, fésülködés közben a surlódás hatására
dörzselektromosság jön létre. Az igy keletkezö potenciál több ezer volt is
lehet. Miért nem csap agyon minket ez a feszültség?
5.) Mekkora erö hat egy elektromosan töltött üreges gömb belsejében lévö
pontszerü töltésre?
6.) Csak a kondenzátornak lehet töltése?
7.) Miért nem növelhetö egy bizonyos határon túl a kondenzátor töltése?
8.) Miért villámlik és miért dörög? Miért cikázik avillám?
9.) A Föld felszine közelében az elektromos térerösség kb. 130 V/m.Ezért
függöleges irányban, egymástól 1m távol lévö két pont között kb. 130V
a feszültség. Felhasználhatjuk-e ezt a feszültséget pl. egy izzó
táplálására?
10.) Sikkondenzátor sarkait akkumulátorra kötjük.Ha a fegyverzeteket
távolítjuk egymástól, munkát kell végezni, mert a lemezek vonzóerövel
hatnak egymásra. Mi történik a kondenzátor energiájával? Mire fordítódik
a befektetett munka?
11.) Két (nem pontszerü) fémgolyó között fellépö kölcsönhatás nagyobb, ha
ellentétesen töltjük fel öket, mint azonos elöjelü, ugyanolyan feltöltés
esetén. Hogyan lehetséges ez?
12.) Mennyi pozitív és mennyi negatív töltés van 1kg aluminiumban?
13.) A Faraday-kalitkán belül elhelyezett elektromos töltésre -az árnyékoló
hatás miatt- a kalitkán kívül elhelyezett töltés mezeje nem fejt ki eröt.
Ha nincs leföldelve a kalitka, a benne elhelyezett töltés mezeje a külsö
térben folytatódik, tehát hat a külsö töltésre. Hogyan teljesül a
hatás-ellenhatás törvénye e két töltés erökifejtésére?
14.) Milyen módon tud egy testnek töltést adni?
15.) Lehet-e egy fém belsejében tartósan nem 0 az elektromos térerösség?
8. témakör
1.) A fémekben folyó egyenáram a szabad elektronok egyirányú mozgása.
A villamos áram gyakorlatilag fénysebességgel terjed a fémben. A szabad
elektronok tehát fénysebességgel mozognak?
2.) Mekkora áram folyik át azon a fémhuzalon, amellyel összekötöttünk egy
telep pozitív és negatív sarkát? Mi történik bizonyos idö múlva?
3.) Miért érezzük a kimerült telep sarkait a nyelvünkhöz érintve
csipösnek?
4.) Miért megy tönkre elég hosszú idö után a szárazelem akkor is, ha nem
használjuk?
5.) A kis ceruzaelem és a nagy góliátelem egyaránt 1.5V-os. Akkor mi a
különbség elektromosan köztük?
6.) Miért kapcsoljuk töltéskor az akkumulátor pozitív sarkát a töltö
pozitív sarkára?
7.) Mikor töltjük az autóban az akkumulátort?
8.) Minden elektromos vezetöre igaz Ohm törvénye?
9.) Ha egy fémrudat huzallá nyújtunk, hogyan változik az ellenállása?
10.) Négyszer nagyobb átméröjü, kör keresztmetszetü huzalból hányszor
hosszabbat vegyünk, hogy ugyanolyan ellenállást kapjunk?
11.) Miért továbbítják az áramot nagyfeszültségü távvezetékeken?
12.) A 110 W-os, vagy a 60 W-os izzó ellenállása nagyobb, ha azonos
feszültségre készültek?
13.) A 220 V-os 15 W-os izzólámpa kvesebb áramot vesz fel , mint a
zseblámpaizzó. Ha a kettöt sorbakapcsoljuk, mégis a zseblámpaizzó ég ki
elöbb. Miért?
14.) A merülöforralót csak akkor szabad bekapcsolni, ha már a vízbe merítettük.
Miért?
15.) Izzólámpát adott feszültségü áramforrás izzít bizonyos áramerösséggel. Ha
az adott izzóval egy vele azonos másik izzót sorba kapcsolunk, az
áramerösség nagyobb lesz, mint az eredetinek a fele. Miért?
16.) Egy fazékba két merülöforralót helyezünk. Mikor forr fel elöbb a víz, ha
sorba, vagy ha párhuzamosan kapcsoljuk öket?
17.) Miért van trolibusznak két, a villamosnak egy felsö vezetéke?
18.) Miért nem vágja agyon a 220 V-os vezetékre szálló madarat az áram?
19.) Mi történik, ha egy amperméröt tévedésböl voltmérö módjára,és ha egy
voltméröt amperméröként kötünk be?
20.) Ha az Ohm torvény alapján mérünk ellenállást, mennyiben hamisítja meg az
eredményt az ampermérö és a voltmérö belsö ellenállása?
21.) Egy amperméröt és egy voltméröt sorbakapcsolva a hálózati konnektorhoz
kapcsolunk. Mi történik? Mit mutat a volt- és mit az ampermérö? A
leolvasott értékekböl mit állapíthatunk meg?
9. témakör
1.) Folyhat-e áram két pont között, ha a pontokban a potenciál egyenlö?
2.) Folyhat-e egyenáram át egy kondenzátoron?
3.) Az elektrosztatikában azt tanultuk, hogy a fém ekvipotenciális felület (a
fém pontjai közt a feszültség zérus). Az elektromos áram átjárta pontjai
között afeszültség nem zérus. Nincs itt ellentmondás?
4.) Egy áramkörre vonatkozó számítások során azt kaptuk, hogy pl. I=-5 A.
Helyes lehet ez az eredmény?
5.) Milyen az ún. logaritmikus potenciométer?
6.) Miért vezeti igen kevéssé az egyenáramot a desztillált víz?
10. témakör
1.) Két iránytü vonzza vagy taszítja egymást?
2.) Hogyan kell egy árammal átjárt egyenes vezetöt elhelyezni, hogy az iránytü
helyzete ne változzon?
3.) Hogyan állapítható meg két egyforma fémrúd közül melyik a mágnes és melyik
nem?
4.) "Ráz-e" az elektromágnes vasmagja?
5.) Miért veszti el a felizzított acélmágnes a mágnesességét?
6.) Miért vonzza magához a nem mágneses vasat?
7.) Mi a különbség a lágyvasmagos elektromágneses és az állandó acélmágnes
közt?
8.) Miért van rugó az elektromos mérömüszerben?
9.) A két párhuzamos, azonos irányú áramjárta vezetö vonzza egymást, mig a két
párhuzamos nyalábban repülö elektronok taszítják egymást. Miért?
10.) Hat-e a Föld mágneses tere a távvezetékekre?
11.) Hogyan lehet önindukció nélküli tekercset készíteni?
12.) Egy l hosszú tekercset l` hosszúra nyújtunk. Pozitív vagy negatív munkát
végeztünk?Hogyan változott a tekercs energiája? Mire fordítódott a munka?
13.) Lehet-e az indukált feszültség egyenfeszültség?
14.) Négyzetalakú vezetökeret szabadon esik. Indukálódik-e benne áram a Föld
mágneses tere miatt?
11. témakör
1.) Milyen mozgást végeznek az elektronok a váltakozó áramot hordozó vezetöben?
2.) Miért rezeg a váltakozó áramra kapcsolt izzólámpa izzószála, ha mágnest
tartunk a közelében?
3.) Milyen müszer alkalmas a váltóáram mérésére?
4.) Hogyan lehet váltóáramból egyenáramot elöállítani?
5.) Két párhuzamos vezetöben váltakozó áramot vezetünk. Vonzzák vagy taszítják
egymást?
6.) Kisfeszültsegü izzólámpát akarunk nagyobb feszültségröl üzemeltetni.
Hogyan gazdaságosabb: elötét ellenálással vagy transzformátorral?
7.) Müködik-e váltóárammal a csengö?
8.) Hogyan mérhetö egy áram- és feszültségmérövel egy kondenzátor kapacitása?
9.) Miért nevezik a kis ellenállású, nagy induktivitású tekercset
fojtótekercsnek?
12. témakör
1.) Az utcán sétáló ember jól hallja a keresztutcában közeledö jármü hangját,
pedig nem látja, mert a ház eltakarja. Az épületben tartózkodók alig
hallják ezt a hangot. Miért?
2.) Milyen változást okoz a hangban, ha a hanglemezt lejátszáskor lassabban
forgatjuk?
3.) Hogyan keletkezik a TV-ben a szellemkép?
4.) Mik a fény hullámtermészetének bizonyítékai?
5.) Miért nem latunk ködben messzire?
6.) Miért kék az ég?
7.) Milyen szinü az ég a Holdon?
8.) Látható-e a fénysugár?
9.) Mi a délibáb?
10.) Lát-e bennünket az az ember, akit mi látunk egy tükörböl?
11.) Miért remeg a levegö a kályha fölött?
12.) Milyen magas legyen a tükör, hogy tetötöl talpig lássuk magunkat benne?
1. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: változási gyorsaság, vonatkozási rendszer,
helyvektor, mozgás pályája, út, sebesség, gyorsulás, átlagsebesség,
egyenesvonalú egyenletes mozgás!
-Mit jelent, hogy a sebesség és a gyorsulás vektor?
-Rajzolja fel az egyenesvonalú egyenletes mozgás út-idö és sebesség-idö
diagramját!
-Rajzolja fel az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás sebesség-idö és
gyorsulás-idö diagramját!
-Hogyan kapható meg az egyenletesen gyorsuló mozgás útja és sebessége az idö
függvényében?
-Vezesse le a következö mozgások jellegzetes mennyiségeit: szabadesés,
függöleges lefelé hajítás, függöleges felfelé hajítás,vízszintes hajítás,
ferde hajítás!
-Mi a különbség a pálya, elmozdulás és az út között?
2. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: tömegközéppont, inerciarendszer,
Galilei-féle relativitás elv, lendület (impulzus), lendülés, kényszermozgás!
-Mit jelent az, hogy az erö vektor?
-Mondja ki Newton törvényeit többféle módon is, amelyiket lehet!
-Irja fel a rugó, a gravitáció és a légellenállás okozta lendülést!
-Mekkora és milyen irányú a csúszási és a tapadási surlódási erö?
3. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: mozgási energia, helyzeti energia,
teljesítmény, gravitációs energia, konzervatív kölcsönhatás, disszipatív
kölcsönhatás!
-Fogalmazza meg az energiamegmaradás tétalét, a munkatételt és a lendület
(impulzus) megmaradás tételét!
-Milyen esetben nem marad meg az energia illetve az impulzus?
-Taglalja nagy távolságban a gravitációs energiát!
-Mi az elsö és mi a második kozmikus sebesség, hogyan kaphatjuk ezt meg?
4. témakör
-Fogalmazza meg az energiamegmaradás tételét, a munkatételt és a lendület
(impulzus) megmaradás tételét tömegpontrendszerre!
5. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: harmónikus rezgömozgás, rezgésszám,
periódusidö, frekvencia, amplitudó, harmónikus erö, kezdöfázis, matematikai
inga, fizikai inga, csillapodó rezgés, gerjesztett rezgés, kényszerrezgés,
rezonancia, csatolt rezgések, szuperpozició, lebegés!
-Mi a harmónikus rezgömozgás kinematikai és dinamikai feltétele?
-Mi a kapcsolat a harmónikus körmozgás és a harmónikus rezgömozgás között?
-Mi a különbség a fázisszög és a kezdöfázis között?
-Irja fel az idö függvényében a harmónikus rezgömozgás kitérését, sebességét
és gyorsulását!
-Vezesse le, hogyan kaphatjuk meg a rezgés frekvenciáját a rugóállandóból és
a test tömegéböl!
-Vezesse le a matematikai inga lengésidejét!
-Taglalja a harmónikus rezgömozgás energiaviszonyait!
-Milyen külsö hatások befolyásolják a rezgéseket?
-Taglalja a rezgések összetételének speciális eseteit!
6. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: egyenletes körmozgás, sugárvektor,
szögelfordulás, szögsebesség, szöggyorsulás, keringési idö, fordulatszám,
centripetális gyorsulás, pályamenti gyorsulás, súlytalansági állapot!
-Irja le az egyenletes körmozgás jellemzöit!
-Irja le az egyenletesen gyorsuló körmozgás jellemzöit!
-Hogyan bontható fel a gyorsulás körmozgás esetén?
-Milyen erö hozhat létre egyenletes körmozgást?
-Ismertesse Kepler törvényeit!
-Magyarázza meg, miért érzi a köriven repülö pilóta, mintha egy erö a székbe
nyomná!
-Magyarázza meg, miért nem esik le a Föld körül keringö ürhajó!
-Magyaráza meg, miért van a Föld körül keringö ürhajóban súlytalansági állapot!
7. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: tömegközéppont, súlypont, forgatónyomaték,
koncentrált eredö, eröpár, egykarú emelö, kétkarú emelö, csiga,
csigasor, lejtö, ék, csavar, hengerkerék, egyszerü gép!
-Hogyan határozható meg egy test tömegközéppontja? Ismertessen egy pár
speciális esetet!
-Mi egy test egyensúlyának feltétele?
-Miért célszerü az egyszerü gépek használata?
-Mikor lehet egy kétkaros mérleg kiegyenlítve?
-Ismertesse az egyes egyszerü gépek eröviszonyait!
8. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: perdület, tehetetlenségi nyomaték,
sajátperdület, perdülés.
-A tengely körül forgó testek esetén mik a megmaradó mennyiségek?
-Hogyan számítható ki egy test tehetetlenségi nyomatéka?
-Fogalmazza meg a tengely körül forgó test dinamikai alapegyenletét!
-Állítsa párhuzamba a haladó mozgás és a forgómozgás mennyiségeit, dinamikai
egyenletét és megmaradó mennyiségeit!
9. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: felületi feszültség, hajszálcsövesség,
kristályhiba, lapközéppontos és kockaközéppontos kristály, Hóke-törvény,
hötágulás, nyomás, hidrosztatikai felhajtoörö, közlekedöedény!
-Hol jelentkeznek a gyakorlatban a felületi feszültség okozta hatások?
-Milyen módokon definiálhatjuk a felületi feszültséget?
-Milyen kristályhibákat ismer?
-Milyen kristálytipusokat ismer? Milyen fizikai tulajdonságok következnek a
kristályszerkezetböl?
-Ismertesse a hóke-törvényt!
-Hogyan tágulnak a szilárd testek hö hatására?
-Ismertesse Pascal törvényét!
-Hogyan müködik a hidraulikus sajtó?
-Mekkora a hidrosztatikai nyomás?
-Ismertesse Arhimedes törvényét folyadékokra és gázokra!
-Mikor úszhat egy test?
10. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: abszolút hömérséklet, izoterma, izobár,
izochor, izoterm folyamatok, mol, moltömeg, Avogadró szám.
-Ismertesse a Boyle-Mariotte, a Gay-Lussac és az egyesített gáztörvényeket,
ahol lehetséges, több alakban is!
-Mi a normál állapot?
-Hogyan változik a gáz sürüsége, ha állapothatározói változnak?
11. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: hö, tágulási munka, belsö energia,
állandó nyomáson és térfogaton vett fajhö, izoterm, izochor, izobár
állapotváltozások, forrás, lecsapódás, telített göz, párolgáshö, forráshö,
forráspont, fagyáspont, olvadáshö, hökapacitás, fajhö!
-Ismertesse a termodinamika elsö fötételét a megfelelö elöjelkonvencióval!
-Ismertesse az izoterm, izochor, izobár állapotváltozások esetén az
állapotváltozás egyenletét, a belsö energia, a felvett hö és a tágulási munka
változását!
-Ismertesse a párolgás és forrás mehanizmusát!
-Mitöl függ a forráspont?
-Mire fordítódik a forráshö?
-Ismertesse a fagyás és olvadás mehanizmusát!
-Ismertesse a víz speciális tulajdonságait!
12. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: szabadsági fok, megfordítható
(reverzibilis) és megfordíthatatlan (irreverzibilis) folyamatok,állapotjelzö,
mikroeloszlás, rgyensúlyi állapot, enyrópia, Einstein-kristály,
Bolzmann-eloszlás, körfolyamat!
-Vezesse le az egyesített gáztörvényt a gázok golyómodelljéböl!
-Hogyan értelmezzük statisztikusan a hömérsékletet?
-Hogyan értelmezhetö a termodinamika elsö fötétele statisztikus fizikailag
(a gázok modellje alapján)?
-Hogyan értelmezhetök a gázok fajhöi statisztikus fizikailag (a gázok
golyómodellje alapján)? Hogyan függenek ezek a gázok szabadsági fokától?
-Hogyan változik egy magára hagyott anyaghalmaz mikroeloszlásainak száma?
-Hogyan változik az Einstein-kristály mikroállapotainak száma, ha egy újabb
energiaadaghoz jut?
-Hogyan értelmezhetö a mikroeloszlásokkal a hömérséklet?
-Ismertesse a Bolzmann eloszlás lényegét és alkalmazásait!
-Ismertesse a termodinamika második fötételét!
-Mondjon példákat az entrópia megváltozására!
-Vezesse le, Hogy mekkora lehet maximálisan egy höerögép hatásfoka!
13. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: elektromos töltés, elektromos mezö,
elektromos térerösség, terek szuperpoziciója, erövonal, elektromos fluxus,
homogén mezö, forráserösség, feszültség, elektromos potenciál, örvényerösség,
elektrométer, árnyékolás, földelés, csúcshatás, kondenzátor, kapacitás,
dielektrikum, mezö energiasürüsége!
-Milyen jellemzöi vannak az elektromos mezönek, hogyan lehet szemléltetni?
-Ismertesse Coulomb törvényét!
-Ismertesse Maxwell I. és II. törvényét!
-Hogyan tárgyalható egy töltés energiája elektromos térben?
-Fémes vezetök hogyan viselkednek elektromos térben?
-Mekkora az elektromos mezö energiája?
14. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: elektromos áram, ellenállás, fajlagos
ellenállás, elektromotoros erö, belsö ellenállás, kapocsfeszültség,
üresjárati feszültség, Joule-hö!
-Ismertesse Ohm törvényét!
-Mi az Ohm törvény anyagszerkezeti magyarázata?
-Hogyan számítható ki egy huzal ellenállása?
-Hogyan függ az ellenállás a hönérséklettöl?
-Mi a galvánelem müködésének anyagszerkezeti magyarázata?
-Ismertesse egy telep és egy külsö ellenállás alkotta hálózat jellemzöit!
-Ismertesse Joule törvényét!
-Mi a Joule-hö keletkezésének anyagszerkezeti magyarázata?
-Hogyan kötünk egy áramméröt és egy feszültségméröt egy hálózatba?
15. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: áramköri csomópont és hurok,
elektrokémiai egyenérték!
-Ismertesse a Kirchhoff törvényeket!
-Hogyan kapcsolódnak a Kirchhoff törvények a Maxwell törvényekhez?
-Ismertesse mitöl függ elektrolizisnél a kiváló anyag mennyisége!
16. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: magnetométer, mágneses indukció,
Lorenz-erö, indukciófluxus, vákumpermeabilitás, relatív permeabilitás, Amper
féle gerjesztési törvény, szolenoid, toroid, indukált elektromotoros erö,
kölcsönös indukció, önindukció, mágneses tér energiasürüsége,
Poyntin-vektor!
-Hogyan mérhetö a mágneses tér?
-Milyen gyakorlati felhasználásait ismeri a mágneses térnek?
-Hogyan hat a mágneses tér a töltésre és az áramjárta vezetöre?
-Ismertesse a III. és IV. Maxwell törvényt!
-Milyen mágneses tér alakul ki az áramjárta egyenes és körvezetö körül,
a hosszú tekercs és a toroid belsejében?
-Miért elönyös a vasmagos tekercs?
-Milyen módon lehet egy vezetöben feszültséget indukálni?
17. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: váltóáram, effektív áramerösség,
effektív feszültség, csúcsfeszültség, induktív és kapacitív ellenállás,
impedancia, effektív teljesítmény, feszültségrezonancia, transzformátor,
rezgökör!
-Ismertesse a váltóáram és váltófeszültség jellemzö mennyiségeit!
-Hogyan számítható a váltóáram teljesítménye?
-Hogyan számítjuk ki a tekercs és a kondenzátor váltóáramú ellenállását?
Hogyan változtatják ezek a fázisszöget?
-Hogyan számítható ki egy váltóáramú kör ellenállásai és feszültségviszonyai?
-Ismertesse a transzformátor müködési elvét, feszültségviszonyait!
-Ismertesse az elektromos rezgökör müködését!
18. témakör
-Definiálja a következö fogalmakat: eltolási áram, elektromágneses sugárzás,
dipólantenna, dipólsugárzás, polarizáció, visszaverödés, interferencia, törés,
elhajlás, relatív és abszolút törésmutató, Snellius-Descartes törvény, teljes
visszaverödés, és határszöge, optikai rács, szinszórás!
-Ismertesse a Maxwell törvenyek legáltalánosabb alakját!
-Milyen módon kelthetünk elektromágneses hullámokat?
-Ismertesse az elektromágneses hullámok tulajdonságait!
-Mekkora a fény energiája, nyomása, lendülete, tömege?
-Miért és hogyan törik meg a fény két közeg határán?
-Hogyan viselkedik a rácson áthaladó fény?
-Mik a szinek?
Vissza a kezdethez