|
|
Donella
Meadows: Mother Gaia Reflects On The Global Climate Conference
Földanya töpreng
a világméretű éghajlat-tanácskozás alkalmával
Hibát követtem
el, amikor kifejlesztettem ezt a kétlábú, nagy aggyal rendelkező életformát.
Ezeknek a teremtményeknek, az Ésszel és az Erkölcsi Intuícióval való első
szárnyaló kísérletemnek csodálatos felfogóképességük van. Mulatságos volt
figyelni, hogy miként tanulnak és fejlődnek. Azonban már észrevehető néhány
tervezési hiba. Összezavarják tudatuk találmányait törvényeim
valóságával.
Nehezen birkóznak meg a rövid időn belül végrehajtott tetteik hosszúlejáratú
hatásaival, és attól félek, hogy ügyesebbnek képzeltem őket, mint amilyenek a
valóságban.
Éppen most tartanak egy összejövetelt egy Kyoto nevű helyen, amelyen
megkísérelnek megegyezni egy levegőre vonatkozó határozatban. Azon vitáznak,
hogy a CO2 a levegőben 450, 750, vagy 1000 milliomodrész (ppm) legyen?
Rettenetesen
önteltek. Én ezzel már sokkal több kísérletet végeztem, mint amennyit
egyáltalán el tudnak képzelni. Nagyon sok CO2-vél kezdtem, 3%-kal, azaz
30,000 ppm-mel. Akkor elkezdtem játszani az élettel.
Kékeszöld algákat teremtettem, amelyek táplálékként fölszürcsölték a
széndioxidot.
Évmilliárdokon át ezek az algák és a belőlük evolválódott növények CO2-ból
fölépítették magukat, elpusztultak és lesüllyedtek a mocsarak és tengerek
fenekére, a levegőből felvett szenet olajjá, gázzá és szénné nyomva össze. A
CO2 a levegőben egyre jobban csökkent, sok rövid időn át tartó ingadozással.
Az elmúlt néhány évszázad és évezred alatt 180 ppm volt a szintje a
jégkorszakokban és 280 ppm a meleg időszakokban.
Ezek a változások megsemmisítették az élet egyes alakjait. Amelyek nem voltak
képesek alkalmazkodni, azok eltűntek. Elősegítettem újabbak, rugalmasabbak és
találékonyabbak, és azt kell mondjam, szebbek evolúcióját. Büszke voltam az
eredményre. Bonyolultak! Összetettek! Meg kell nézni az esőerdőimet!
Egyszer, néhány
évszázaddal ezelőtt, ami egy szempillantás az én időszámításomba, a
nagyagyúak kitalálták, hogy miként égessék el az olajat, a szenet és a gázt.
A hosszú időn át raktározott CO2 kezdett visszaáramlani a légkörbe. A szintje
már fölemelkedett 270-ről 360 ppm-re, és egyre gyorsabban emelkedik, ahogyan
versengenek a kocsikkal, áramot fejlesztenek, fűtenek, élelmiszert termelnek,
rengeteg féle játékot állítanak elő, és azokból egyre többet.
Átmentem sok nagy időjárás-felforduláson, megváltoztak óceáni áramlatok,
valaha ezer mérföldes jégsapka volt Kyoto fölött, hatalmas sivatagok ott,
ahol ma erdők vannak és erdők ott, ahol ma sivatagok. Többször is eltűnt az
életformák jelentős része és újra elkezdődött az algákkal és csúszkáló
dolgokkal.
Fenn fognak
maradni. Fenn fogok maradni. Nem tudom, hogy a nagyagyúak is akarják-e ezt,
de a raktározott szénen alapuló "civilizációjuk" nem fog
fentmaradni. Önmagukat nagyon függővé tették a tenger szintjétől, a bizonyos
helyeken adott időben hulló esőktől, s azzal, hogy behatárolják a folyókat és
a szeleket - ezek az ő határaik, nem az enyémek. A határokat azonban nem lehet
megtartani, az éghajlat esetében sem.
Látható, hogy sok nagyagyú igyekszik számításokat végezni az önmaguk alkotta
helyzetről. De az intelligenciára vonatkozó terveim hibái nyilvánvalóak --
egy "pénznek" nevezett különös eszközüket használják arra, hogy
eldöntsék: mit tegyenek.
A "pénz" az ő jelképük. Föltaláltak egy játékot, amelyben a pénz
biztosítja, hogy valami felett hatalommal rendelkezzenek. A pénzükön mindent
és mindenkit meg tudnak vásárolni, de nem tudnak megvenni egy napfényes
reggelt, egy tiszta folyót vagy egy 270 ppm CO2-t tartalmazó légkört. Az
összes pénzüket beleönthetik a bőröndömbe, de ettől nem fogom esővel öntözni
a veteményüket vagy elhárítani az áradást.
A légkör
összetételének meghatározásánál a pénzbeli költségek kiszámításának éppen
annyi az értelme, mint azt meghatározni, hogy egy repülőgép egy pályán egy
futball-labda helyzetének megfelelően repüljön. Rossz a mérték, rossz a
pálya, rossz a játszma. A repülőgépek az én törvényeim szerint repülnek,
ugyanígy az éghajlat is, tekintet nélkül arra, hogy a nagyagyú főemlősök mit
tesznek bármilyen sok pénznek nevezett anyaggal.
Ha ezt nem fogják fel, akkor rászánok néhány millió évet és megkísérlem, hogy
kifejlesszem az intelligencia egy magasabb alakját. Szégyenteljes, hogy a pénzimádók
helyett valószínűleg újra a csimpánzokat és a gorillákat használhatom erre.
Építhetek a delfinekre is, ha túlélik mindezt.
De talán mégsem
lesz erre szükség. Mostanában közelednek egy helyes intelligenciához. A
nagyagyak rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a hatalomnál és pénznél
távolabbra tekintsenek, a jövőbe lássanak, megértsék törvényeim alapjait,
különbséget tegyenek a jelképek és a valóság között. Közülük egyesek tudják,
hogy milyen sokféle energiát tudnak hasznosítani, ha nem akarják visszaengedni
a szenet a légkörbe. Nem lehetetlen, hogy jó útra térnek.
De jó volna sietni. A kiokádott gázok itt lesznek még évszázadokon át. Az
éghajlat-változás elkezdődött és évtizedek alatt fog kialakulni, még akkor
is, ha azonnal bölcsebbé válnak.
Remélem, így lesz. Valójában kedvelem őket. - Pi.
|