|
|
Donella
Meadows: Is a Bioengineered Potato Organic?
Szerves-e egy
genetikailag módosított burgonya?
(tömörítve)
Annak, aki régi módon termel sárgarépát, csábító lehet arra rátenni a
"szerves" jelölést ha magasabb összeget kap érte. Ha ez valós értéket
jelöl, akkor hamisítványok is meg fognak jelenni.
Azok a termelők,
akik valóban "szerves" módszerekkel termelik, kidolgoztak egy
igazolási rendszert, amely szabályozza, hogy mi nem szerves.
Az én gazdaságom például New Hampshire állam bizonyítványa szerint is
szerves. A felügyelő meglátogatott, bejárta a helyet, kérdéseket tett fel a
talajjavításra vonatkozóan és megbizonyosodott arról, hogy az elmúlt három
évben a földünk nem látott sem műtrágyát, sem növényvédő szert.
Egyes államokban szigorú szabályok és ellenőrzés van, de másutt nem létezik
ilyesmi. Ezért a termelők egységes szövetségi szerves szabványokat kívánnak
bevezetni. A Mezőgazdasági Minisztérium most szövegezi meg ezeket és egyet
nem értésbe ütközik.
A legtöbb szerves termelő sosem alkalmazott genetikailag módosított
növényeket. A biotechnológiai cégek azért küzdenek, hogy ezeket
"szerves"-nek tekintsék.
A szerves gazdálkodók Bacillus Thüringiensist (BT) permeteznek a bogarak
ellen, ami természetes ellenség. Nem fertőzi meg sem a méheket, vagy
férgeket, madarakat, sem az embert, csak a vendéglátó bogarát.
A Monsanto kinyisszantotta a BT-ből azt a gént, amelyik felelős a bogár-méreg
termeléséért és belerakta a burgonya DNS-be. Így a burgonya-növény minden
egyes sejtje képes a méreg termelésére. Bárhol harap bele a lárva, elpusztul.
A gyár szerint ez csodálatos fejlődés, mivel nem kell vesződni a
BT-permetezéssel, a hagyományos termelőt pedig nem veszélyezteti a
növényvédőszer-permetezés. Nem érti, hogy a szerves gazdálkodók miért nem üdvözlik
örömmel és boldogsággal.
Számomra az okok nyilvánvalóak. Ezek a növekvő súlyosság sorrendjében:
1. Élelmiszer-biztonság. Ha BT-t permetezek ki a burgonyámra, akkor annak a
mérge csak a bogarakra hat. Alig érinti a a burgonya levelét, ha gyorsan lemosom
róla. A Monsanto mérge ott van mindenütt, még az általunk elfogyasztott
burgonyában is. Nem tudjuk kimosni belőle. Mindenki azt mondja, hogy csak a
bogarakat károsítja, de nem tudunk mindent...
2. Kártevőkkel szembeni ellenállás. Ha egy kártevő kapcsolatba kerül egy
méreggel, akkor lehetséges, hogy néhány közülük túléli azt. Ezen ellenálló
kártevőkből származik a következő nemzedék. Minél többszöri a mérgezés, annál
gyorsabban fejlődik ki az egész népesség szer iránti fajlagos
ellenállóképessége. Ha a bogár az egész növekedési időszak alatt kapcsolatban
van a minden levelében BT-mérget hordozó burgonyával, nyilvánvaló az
ellenálló képesség kialakulása. A Monsanto burgonyája tönkre fogja tenni
saját magát és egy jó szerves védekezési eszközt is, a BT-vel való
permetezést.
3. A vállalat baklövése. A Monsanto nemrégen nyugodtan beszámolt arról, hogy
egy másik biotechnológiai készítményükből, a genetikailag módosított
canola-magból véletlenül eladtak ROSSZ GÉNT tartalmazó változatot, olyan
gént, amit még nem vizsgáltak és nem is szabadalmaztattak. Az a baj, hogy a
géntechnológiában, akár a nukleáris energia területén nem lehet hibákat
elkövetni.
4. További következmények a természetben. Nem tudjuk, hogy az élővilág mit
csinál a genetikailag módosított fajokkal. Az a hirtelen kialakított
képesség, hogy egy növény bogármérget tud termelni, fog-e jelentkezni,
mondjuk, a burgonya rokonaiban, a vad Solanum-fajokban? Nem lehetséges-e,
hogy a rezisztens bogarak, amelyeket nem ellenőriznek már többé a vadon élő
BT-k, kipusztítják az egész Solanum családot (beleértve a paradicsomot és a
padlizsánt is)?
A génmérnökség legrosszabb rémképei közé tartoznak az elveszett gének. Ez
kevéssé valószínű, de lehetséges.
5. A faji határok áttörése. A természet nem szokta összekeverni a baktériumok
génjeit a burgonyáéval, a békáét a fejessalátáéval, a disznóét az emberével.
A faji gátak megakadályozzák, hogy a napraforgó párosodjék a csimpánzzal. A
gát nem abszolút, különösen nem a baktériumok és vírusok vonatkozásában. A gének
átvitele egyik fajból a másik fajba nem csupán annak az ősi gyakorlatnak a
kismértékű fejlesztése, amellyel új rózsa- vagy marhafajokat állítottak elő,
hanem teljesen új és váratlan fordulat az evolúcióban.
6. A sebesség és a kiválasztási mechanizmus. Több milliárd éven át az
evolúció igen lassan jutott előre, kiválasztva azokat a fajokat, amelyek
képességeik szerint alkalmazkodnak a mindig változó ökoszisztémákhoz. A
génmérnökök kezei között az evolúció fölgyorsul és piacképes fajokat
választanak ki. Őrült iramban teljesen új irányba tereli a legalapvetőbb
alkalmazkodási folyamatokat.
A genetikai beavatkozás a szerves mezőgazdasággal összeférhetetlen. A szerves
termelés azt jelenti, hogy a természettől tanulunk, óvatosan használjuk annak
erőit az emberek és az ökoszisztémák egészsége érdekében. Alapja az
óvatosság. A géntechnológia Istennel való játék, a természetnek való
parancsolás, annak az ember céljaira, és nem mindig a legnemesebb céljaira
való alakítása.
Jó dolog hogy a szerves termelés meghatározására lesznek szövetségi
előírások. Szükségünk van rájuk. Nem szabad, hogy egy genetikailag módosított
terményt szerves címkével lehessen ellátni. - Pi
|