Reklám és szemléletformálás /Munkácsy Béla/

"Öné minden energiánk" - Prímagáz (óriásplakát Szentendre-Bp. között)

Ez a mondat jól érzékelteti korunk sajátos szemléletmódját, amelynek lényege a fogyasztók igé-nyeinek mindenáron történõ kielégítése. A reklámtábla több száz négyzetméteres (éjjel kivilágított) felülete már-már beletartozik a Dunakanyar tájképébe, legalábbis méreténél fogva meghatározza a kelet fele lealacsonyodó Visegrádi-hegység látképét...
"A tájat benépesítõ vadállomány gondozása vadászat nélkül elképzelhetetlen. A vadászat aktív természetvédelem." - Naturexpo, Gemenci stand.
A vadászat során a táplálékpiramis csúcsán álló vadász a jelenleg elterjedt lesrõl történõ vadászat során egy olyan sajátos szelekciót hajt végre, amelynek vajmi kevés köze van ahhoz a természetes szelekcióhoz, amelyet a ragadozók végeztek valaha. Ennek logikus következménye a vadászott fajok génállományában bekövetkezõ torzulás, ami azt jelenti, hogy a populációk fogékonyabbak lesznek a betegségekre, bizonyos - külsõ szemlélõ által nehezen látható - rendellenességekre.
A kedvtelésbõl történõ állatgyilkolás hordozta kockázat eltörpül ahhoz a veszélyhez képest, amit a gyorsan gyarapodó népességû trópusi országokban figyelhetünk meg, s amelynek hátterében a növekvõ humán populáció kielégíthetetlen területigénye húzódik meg. Ennek a veszélynek különö-sen az olyan nagytestû növényevõ van kitéve, mint például az elefánt, amelynek egyedszámát az állat nagy táplálékigénye miatt a legtöbb nemzeti parkban is vadászattal korlátozzák.
A védett területeken élõ fajok hazánkban sincsenek biztonságban. Ennek egyik jellegzetes példája az Esztergomtól keletre fekvõ fokozottan védett Kerek-tó története, ahol a sporthorgászok létesí-tettek egy, a természetbe elõretolt hadállást maguknak. A védett terület határát jelzõ tábla mellett öles feliratok csalogatják a büféhez, lacikonyhához, talponállóhoz a vendégeket. A fokozott igény-bevétel következményeképpen néhány év alatt tönkretették az élõhely különleges vegetációját.
"A kartondobozok újrahasznosíthatók" - Tetra Pak
Vannak olyan cégek is, amelyek közvetett utalással vagy egyszerû félretájékoztatással manipulálják a vásárlóközönséget. Megtévesztõ lehet például a kombinált italcsomagolásokat gyártó cégek szó-használata, amikor hirdetéseikben, reklámkiadványaikban, sõt ennél komolyabb fórumokon is kartondobozként nevezik meg gyártmányaikat. Jól ismerjük a rostos üdítõitalok piacán - az üveg eltûnése után - egyeduralkodóvá lett kombidobozokat (TETRA BRIK) és azzal is tisztában va-gyunk, hogy ezek amellett, hogy valóban magas papír részaránnyal rendelkeznek, tartalmaznak más - a környezetet terhelõ - alumínium és mûanyag komponenseket is. A gyártás és fogyasztás nagy kapacitása (több milliárd doboz/év) azonban azt eredményezi, hogy mindezek összességében meg-lepõen komoly mennyiséget tesznek ki. Az alumínium vonatkozásában például a teljes hazai ter-melés 10%-nak megfelelõ mennyiségû hulladékalumínium keletkezik és kerül egyenesen a lerakók-ra.
A dobozgyártó cég (az 1990-es évek közepérõl származó) jól megválasztott reklámmondata ennek ellenére nem állít valótlanságot, amikor leszögezi, hogy "a kartondobozok újrahasznosíthatók". Mindössze két dolog nem stimmel: Elõször, a kombinált csomagolóanyag nem kartondoboz, hiszen a környezetben le nem bomló anyagot vagy anyagokat is tartalmaz. Másodsorban visszagyûjtés hiányában újrahasznosításról szó sincs - csak kísérleti céllal próbálkoznak a feldolgozással a Dunapack csepeli papírgyárában, de ez sem a vásárlóktól származó hulladékanyagot érinti, hanem elsõsorban a gyártók sokkal tisztább termelési hulladékát...
Nem járnánk el helyesen, ha elhallgatnánk, hogy a dobozgyártó cégek másik terméke - a "Tetra rex", amely csak papírt és mûanyagot tartalmaz és friss tej forgalmazására használják -, valóban kevesebb környezeti terhelést okoz. Érdekes módon a vállalatok azonban mégsem ezt a terméküket reklámozzák. Hogy miért, ki tudja...
ISO 14001 környezetmenedzsment rendszer mûködését tanúsító szabvány
Egyre több cég használja fel a tanúsítást PR célokra, vagyis kérkedik azzal, hogy "elérte ezt a szin-tet". Ez azt a benyomást kelti, mintha itt valami nagy eredményrõl lenne szó, pedig errõl szó sincs! Az ISO 14001-es szabvány megszerzéséhez nem szükséges a környezetvédelmi szabályoknak, normáknak megfelelni. A szabvány csupán annyit ír elõ, hogy a környezeti teljesítmény folyamatos javulását kell elérnie a tanúsított cégnek, vagyis a legnagyobb környezetszennyezõk is megszerez-hetik a környezetvédelmi tanúsítványt - ez például hazánkban is megfigyelhetõ, hiszen a tanúsít-vány megszerzésében élen jár a hazai autógyártás és vegyipar (benne az olajipar). Az ISO 14001-es minõsítést Magyarországon eddig még mindenki megkapta - ehhez muszáj hozzátenni: aki meg tudta fizetni a tanúsítási eljárás horribilis költségeit (a bevezetés és tanúsítás költsége 1997-ben cégenként 4-8 millió Ft). A tanúsítvány 3 évre szól, de a tanúsítók évente 1-2 alkalommal ellenõrzõ szemlét tartanak. Tanúsítványt hazánkban még egy cégtõl sem vonták vissza, pedig lett volna rá ok - a KöM kiadványa szerint egy vállalatnál a tanúsítvány megszerzése után 3 hónappal súlyos havária esemény következett be, 50 kg formaldehid ömlött a csatornába az anyag helytelen tárolási és kezelési módja miatt.
Egyre inkább úgy tûnik, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer (környezetmenedzsment rendszer) nem más, mint a gazdag ipari országok újabb profitszerzõ akciója, mely segítségével céljuk a gazdasági hatalom, a piaci pozíció megõrzése. A gyakorlatban ugyanis csak az rúg labdába a nemzetközi - de egyre inkább a hazai - piacon is, akinek megvan az ISO 9000 (minõségügyi) és 14001 tanúsítványa. Ezek megszerzése azonban nem kevés pénzt emészt fel, ami javarészt nyugati tanúsító cégek zsebébe vándorol. A puszta fennmaradásukért, létükért küzdõ kis hazai cégek nem tudják megszerezni a szükséges pénzt, kiesnek még a beszállítói körbõl is, hiszen a nagy (multina-cionális) cégek ezek számára is elõírják az ugyancsak nagy (multinacionális) cégek által történõ tanúsítást.
A lakosság számához viszonyított rangsorban Magyarország jelenleg Németország után a második helyen áll az ISO 14001-es szabvány alkalmazásában. Hogy ez mit jelent valójában, jelent-e ko-moly elõrelépést a környezetvédelemben, javul-e ezáltal az ország környezeti teljesítménye minde-zek ismeretében nem egyértelmû.

Munkácsy Béla

[Vissza a kezdethez]