2000.
December 11-én
Dombi Jánosnét hallgattuk a bányai közösség mindennapjairól a
Bokorportán. Kéry Magdi a környezetbarát életmódra készülõ városiak
bátorítását kérte tõle. Zsuzsi ezt egyértelmû bevezetéssel kezdte:
szerinte a városi élet nem lehet sem környezetvédõ sem
természetvédõ, hiszen egy városi lakás kényelmét és nagy fenntartási költségeit
csak sok munkával lehet megkeresni, az pedig sok környezetszennyezéssel jár, de
biztosan többel, mint a falusi gazdálkodás. A városban élõk
kiszolgáltatott fogyasztói a közmûvek, a munkahelyek és a tanulóhelyek
szolgáltatásainak, a büdös, zajos, szemetes környezetnek. A nemkívánatos
reklámokból százszoros adagot kapnak, nem tudnak kilépni a földi kincseket
körforgás nélkül szemétté és csatornatöltelékké alakító fogyasztásból. A lakás
és a család eltartására megy minden energiájuk, ezért nincs idejük arra, hogy
jól érezzék magukat, barátkozzanak.
A falusi nyaralót
tartó városiak sem áltathatják magukat azzal, hogy környezetbarát életet élnek
(legalább hétvégeken), mert ahol füvet nyírnak kertápolás helyett, ahol
ugyanazt a közmûvesített kényelmet várják, mint a városon, ott nincs körfor-gás.
Sajnos a falusiak nagy része is ezt az életformát választja, így semmivel sem
jobb a városiaknál.
Környezetbarát,
körforgásra épülõ életvitel csak a közmûvek nélküli falvakban van
már. Ezekben olcsó a megélhetés, az esõvízbe elég egy csipet mosópor is,
a lakás fûtése és vízfogyasztása egyénileg beállítható, zöldséget,
gyümölcsöt lehet termel-ni, a gyümölcsöket be lehet fõzni. Több
idõ jut emberi kapcsolatokra, itt a hírek még személyesek, az emberek
közeliek. Ezért a kapcsolati háló kiterjed szinte mindenkire, rendszeres az
ajándékozás, gondoskodás, és mindez jóval nagyobb biztonságot ad, mint a városi
élet kényelmei.
A falusi élet nehéz
is: több a fizikai munka, hiányzik a kényelem és a jólét. A gazdasági környezet
nem támogatja: a falusi gazdálkodó nem kap beruházási segélyt, a városról jött
emberek nem értenek az ottani életvitelhez, mindent a saját kárukon kell
megtanulniuk. Az emberi csalódások, az egyedül maradás itt sem kerülhetõ
el.
Aki mindezt
kibírja, az egészségesen élhet, és örömmel tölti el a szépség védelme, a világ
jobbításáért végzett munka, a saját körben hatékony környezetvédelem. És a
madarak. A sikeres életmódváltáshoz több ember együttes vállalása kell,
kör-nyezet- és emberszeretet nagy mennyiségben, és nem árt, ha vannak köztük nõk
is, akik szeretnek a kerttel foglalkozni.
A sok alapos
kérdésre válaszolva Zsuzsi elmondta még, hogy a bányai közösség életformájának
gondolata Alsószentivánon keletkezett a 60-as években, létszámtörténetük: 2 - 12
- 6, közös életük szorosabb az összejáró közösségekénél, de lazább, mint egy
kommunáé. Terveik, célkitûzéseik nem voltak, csak életformájuk, amelynek
problémáit a gyakori találkozási alkalmakkor megvitatják. Megélhetésük forrásai
a saját termelés és a szociális támogatás. Szellemi táplálékuk sokféle szabadon
választott biblikus és világi tanulmány, Várnai Laci, Dombi Feri bácsi és a
Tájék révén kapcsolódnak a Bokorhoz.