Az Ökocsoport októberi ülésén Bakács Tibor környezetjogász osztotta meg
velünk tapasztalatait. Rövid elcsendesedés után meghallgattuk az esedékes
hirdetéseket:
A használt étolajat
a Biofilter KFT gyűjti be a közkonyhákról,
mivel az olaj bármiféle újrahasználata ártalmas az egészségre, és
jogszabályba is ütközik. Ha valahol iskolában, étteremben nem gyűjtik
az olajat, szóljunk a konyhafőnöknek, és adjuk meg a feldolgozó üzem
telefonszámát: 06-23-442-999
1000 W-os
szélmotorokat és szivattyúkat készít Szabó György 3671
Borsodnádasd, Belső u. 27. Tel: 48/444-084
A Harmadik Világ
támogatására osztottunk csekkeket. Kérjük, küldjetek
további csekkeket, mert a Bokorliget csekk kifogyott, és a Harmadik
Világ csekk is nagyon fogytán van.
A Hulladék
Munkaszövetség felhívta a figyelmünket, hogy sok iskolában
egyes cégek úgy reklámozzák magukat, hogy a gyerekekkel azt hitetik el,
hogy az iskolájuknak tesznek jót, ha minél több csokipapírt
összegyűjtenek. Ahol ilyet észlelünk, szülőként feltétlenül
tiltakozzunk az ilyen erkölcstelen butítás ellen.
Egy másik helyen -
állítólagos környezetvédelmi folyóirat hátlapján -
egy dobozgyártó cég terjeszti azt a hazugságot, hogy a termékük
újrahasznosítható. A bökkenő csak az, hogy a kép egy nem létező
tejesdobozt ábrázol, valószínűleg csak a fotós hajtogatta a fénykép
kedvéért.
Lobbi-tréningen
volt Dőry Pista az előző héten, ahonnan az alábbi
gondolatot hozta magával: a demokratikus jogrendszerben vannak becsületes
módszerek arra, hogy bizonyos törvényeket meg lehessen változtatni. Nagyon
sok munkával, nagyon sok utánajárással, levelezéssel, cikkírással, de ha
az ember ezeket jól időzíti, és ügyesen tálalja, akkor néha el lehet érni,
hogy egy törvényt ne így, hanem úgy szavazzanak meg.
Assisi Szent Ferenc
Ökológiai Akadémia konferenciáról szóló beszámolót
lásd külön.
Bakács
Tibor előadás környezeti tények ismertetésével kezdődött:
Tényismertetés: Környezeti változások a XX. század második felében:
Demográfiai robbanás: Kr. u. 100 300 millió
1650 500
1750 700
1850 1000 millió
1996 6000
2050 8000
2100 10-12 milliárd
A XX. sz. folyamán
az ipar 50-szeresére, az energiatermelés 30-szorosára
növekedett. 2050-re ez 3 řC-os felmelegedést a Föld egészének átlagában.
1960-ban a Föld 1/4-ét borította erdő, ma már csak 1/6-át. 1,7 milliárd
ember éhezik az ENSZ adatok szerint. 1950-ben még 0,241 ha termőföld
jutott egy emberre, 1975-ben 0,184 ha, 2000-ben 0,125 ha jut már csak
egy emberre.
Magyarországon
1945-től 1990-ig, durván 1 millió hektárt betonoztak le és
vontak ki a mezőgazdasági termelésből. Az egyetlen pozitívum, hogy a
pártállam idején 8-ról 19-%-ra növekedett hazánk erdősültsége, de ma
már ez is megtorpant.
A Földön lévő víz
mennyiségének csak 3 %-a iható, és ennek is 87 %-a
nem elérhető helyen van. Magyarországon 145 liter ivóvizet fogyasztanak
az emberek naponta, Indiában ez mindössze 25 liter, Szudánban 19 liter.
A XX. században a
Földön kipusztult 53 madárfaj, 68 emlősfaj, veszélyeztetve
van 600 emlősfaj és 2500 növényfaj.
1972. június 5-16:
Stockholmi konferencia 26 pontos deklaráció: a tudósok
álláspontját fogalmazta meg, és megvetette a nemzetközi környezetjog
alapjait. Az ENSZ 27. közgyűlése ezt ellenvélemény nélkül elfogadta.
Magyarországon kijelentették, hogy környezeti probléma nincs, és a
stockholmi konferencia ajánlásait teljesen eltussolták. Sokáig azt is
kétségbe vonták, hogy egyáltalán létezik környezetjog.
"Azonban a
történelemben a hülyeségek sohasem diadalmaskodnak véglegesen,
hanem mindig megbuknak. A győzelem pedig nem személyhez kötött. Az
ökocsoporthoz hasonló találkozókon kölcsönösen adhatunk egymásnak szempontokat,
és lehet, hogy nem mi, hanem a gyerekeink vagy az unokáink fognak majd
valamit megőrizni és tovább adni, és azért érdemes valamit csinálni."
- fejtette ki előadónk.
Hazánkban az 1976.
II. törvény tartalmazta először a környezetvédelmét.
Sok hibája mellett olyan alapelveket rögzített, amelyek ma is érvényesek,
benne vannak a jelenlegi alkotmányban is, de a most készülő alkotmányból
mintha megpróbálnák már kiszorítani (az egészséges környezethez való
jog, mint alapvető emberi jog, és nem mindenféle feltételeknek és
körülményeknek a függvénye). Az 1995-ös környezetvédelmi törvény leváltotta
ugyan az 1976-ost, több időszerű szabályozást is tartalmaz, de alapvetően
elnagyolt (pl. az EU 20 környezeti irányelvet fogalmaz meg, míg a mi
törvényünk csak hatot), és sok benne az alkudozás eredménye. Nem tárgyalja
például a gazdaságjog és a környezetjog viszonyát (ütközések esetén
mit kell döntetni), és 36 helyen hivatkozik később megalkotandó
jogszabályra, ami nélkül az egész környezetvédelmi törvény üres léggömb.
A 36-ból máig kettőt alkottak meg. Néhányon pedig még dolgoznak.
Bakács Tibor
felhívta a figyelmet az EMLA iroda működésére (Üllői út 66.),
melynek legfontosabb célja a környezetvédelmi jogsegélynyújtás.
Igazi nagyszabású környezetvédelmi per még nem volt Magyarországon.
A szennyezőket a károsultak egyesével perelik be, és általában
bizonyos alkudozás után a kifizetett felperesek visszalépnek.
A leggyakoribb jogsértés mostanában az, hogy az idetelepülő külföldi
cégek átkeresztelik a vállalkozásuk tevékenységét úgy, hogy ne kelljen
mindenféle engedélyeket és hatásvizsgálatokat beszerezniük (pl. a
festéküzemre azt mondják, hogy felületminőségbiztosítás stb.)
Következő
találkozónkon: Simonyi Katalin beszél a Harmadik Világban
szerzett tapasztalatairól diaképes beszámolóban. Hely: 1056 Budapest,
Molnár u. 19. II. em. Időpont: 1996. november 11. Hétfő 17 óra.
Zöld Mikulás érkezik ugyanide december 9-én. Az előadás és vetítés ekkor:
Bécsi László: Gyakorlati természetvédelem. Szintén 17-19:30 óra.
(Dőry Pista)
Beszámoló a Bajor Katolikus Egyetem Assisi Szt. Ferenc
Ökológiai
Akadémiáján tartott konferenciáról, ahol Kaszap Mártival együtt
képviseltük a Bokor színeit:
A konferencia
Eichstaett bajor kisvárosban volt október 2-től 5-ig.
Élményként mindenképpen megőrizzük azt az ökumenikus istentiszteletet,
ahol két különböző felekezetű püspök prédikált, egy norvég
protestáns püspök angolul és a helyi katolikus püspök németül,
és mindketten Szt. Ferenc szellemében a környezetvédelemről és
a teremtés megőrzéséről.
A résztvevők
többsége igaz felelősséget érzett azért, hogy csökkenteni
kellene a fogyasztását, mert enélkül nem valósítható meg a
fenntartható és igazságos élet a Földön. A Fenntartható Hollandia
tervezetben például az évi max. 5000 km autózást, a tízévenkénti
egyszeri repülőzést és a napi 60 gramm húsfogyasztást vélték
elfogadható szintnek. Sok pótcselekvésre is fény derült: igazából
nem tudnak mit kezdeni a kávé, kakaó, banán nyilvánvalóan
igazságtalan beszerzésén, és az egész konferencián jellemző
volt a nyugaton szokásos túletetés. Legjobb szándékkal sem tudtak
válaszolni arra a kérdésre, hogy a délamerikaiak vajon ugyanannyi
német almalevet isznak-e, mint a németek kávét. Hasonlóan
megakasztotta gondolatmenetüket az a kérdés, hogy ha az NSZK 6 milliárd
márka segélyt juttat a Harmadik Világba, de ugyanakkor évente
nyolcmilliárd márka kamatot szed be az adósságok után, akkor
valójában ki kit támogat?
Megtudtuk, hogy
Ausztriában és Bajorországban már minden második
plébánián működik környezetvédelmi megbízott. Ezek feladata, hogy
a plébánia és az egyházi intézmények, kórházak, iskolák életét
környezetvédővé alakítsák, csökkentsék a hőpazarlást, papír
fogyasztást, alakítsák az egyházi személyek és hívek ökológiai
tudatosságát, tanácsokat adjanak.
A konferencián
különböző Bokor-írásokat terjesztettünk. Különösen
nagy volt az érdeklődés az alacsony életszínvonalon megvalósuló
túlélési stratégiánk iránt, amelybe még a Harmadik Világ támogatása
és az ökológiai felelősség is belefér. Többen hangsúlyozták, hogy
tőlünk és a konferencia afrikai prelátus résztvevőjétől sokat
szeretnének tanulni. Az azóta eltelt három hétben még nem jelentkeztek
a tananyagért.
Mi viszont német és
angol nyelven az alábbi Kamat-Tízparancsolatot
terjesztettük az érdeklődők okulására:
-
A kamat az osztozás ellensége, mert összegyűjti a pénzt, nem elosztja.
- A kamat a kiengesztelődés ellensége, mert fokozza a szociális
igazságtalanságot, és nem csökkenti.
- A kamat az ökológiai stabilitás ellensége, mert exponenciális növekedést
gerjeszt, miközben a Természet véges.
KAMAT-TÍZPARANCSOLAT
(1Móz 20,1-17)
(1) Ne szeresd a
pénzt, ne imádd és ne szolgálj neki! (Lk 16,13)
(2) Ne szenteld meg a BANK templomát!
(3) Aki tőled kölcsönt kér, el ne utasítsd azt! (Mt 5,42)
(4) Csak ritkán kérj kölcsön!
(5) Mindig időben add vissza, amit kölcsönkértél!
(6) Ha kamatot adsz, csak ritkán tedd, és csak önként!
(7) Aki kér, annak adj, semmit vissza nem követelve! (Lk 6,30)
(8) Ne követelj kamatot senkitől!
(9) Keleti országoknak ne adj kölcsön, de ha adtál, ne követeld vissza!
(10) Délnek csak adj, semmit vissza nem várva, még kamatot sem (Lk 6,35);
se házát, se mezejét, se életadó jószágát ne kívánjad.
Az Osztozás, a Kiengesztelődés és az Ökológiai Stabilitás nevében. Amen.
FELEJTSÉTEK EL A
BANKOKAT ÉS A KAMATOKAT!
(Dőry Pista)