Kaszap Márta: Jézusi ökofalu
(Márta - családjával együtt - keresi a közösségi élet kereteit, a jézusi ökofalut. Keresi önmagában, környezetében, Magyarországon és külföldön. Errõl tartott elõadást a Bokor Ökocsoportban, amibõl alább néhány részletet hozunk. Az egész elõadást lemezen szívesen átadom.)
"Mit tanultam Jézustól? Szeretet: adás, szolgálat, erõszakmentesség; szabadság, egyenlõség, testvériség; A túlvilági helyett az evilági élettér jézusivá formálása.
Legélesebben az egymással osztozás igénye él bennem, ami beletartozik a jézusi tartalmak közé és fontos eleme a világ fennmaradási esélyeinek. Osztozni kell, hogy mindenki számára esély legyen az Életre: pénzünket, idõnket, tehetségünket, tudásunkat, szeretetet. Hatalmas erõtartalékok vannak ebben, gyógyító lehetne a világ bajaira az egyre szaporodó, osztozó közösségek hálózata, melyek egymást is segítik.
1982-ben, kertes családi házra cseréltük lakásunkat egy másik családdal közösen építkezve és mindent megosztva. Pénzünket, kertünket, gépeinket, szerszámainkat, ruhát, ételt, autót stb. Egyetértésben lakásunkat is megosztottuk öt fiatal házaspárral és egy egyedülálló testvérünkkel. Amikor legtöbben éltünk együtt, akkor nyolc család voltunk. Ma négy család él együtt, mert közben megnõttek a gyerekeink, s több térre van szükségünk. Mindenütt jöttek a gyerekek, egyre többen és többen éltünk együtt. A fiatalok késõbb saját lakásukba költöztek és helyüket újabb családok foglalták el. Igyekeztünk a jézusi normákat szem elõtt tartva békességben együtt élni, idõrõl idõre megbeszélve a felmerülõ feladatokat, jó és rossz dolgokat.
Ekkor kezdõdött ösztönösen a környezet iránti felelõsségünk. Látva gyermekeink örömét a fákról, bokrokról szedegethetõ gyümölcsök láttán, elhatároztuk, hogy nem fogjuk mérgezni kertünket. Elkezdtünk tanulni, hogy szakszerûek lehessünk. Komolyan vettük ezt a munkát, s a biogazdálkodás kis méretekben nagy örömet és sok tapasztalatot hozott számunkra. Mivel közösségben éltünk, elkezdtük ezt mások számára is tanítani. Ehhez persze sokat kellett tanulni is, így egyre szélesedett a környezet iránti felelõsségünk, s ez a munka teljesen beleillett jézusi elkötelezõdésünk területébe is.
Évek óta a jézusi ökofalu gondolata a nagy kihívás számunkra. Az Evangélium szellemében élni a környezettel összhangban. A rendszerváltás elõtti idõbõl való a gondolkodás egy jézusi ökofalu megteremtésérõl, s a rendszerváltás után fokozódott ez az igényünk, látva, hogy az ország fut a nyugati mintájú kapitalizmus után. A pénz és az erõszak uralja a világot, valamiképpen nem-et kell mondanunk az esztelen fogyasztásra, melyet a hatalmas cégek diktálnak mindenféle ügyes fogással becsapva az embereket, hamis igényeket táplálva bennünk, háttérszükségleteik, a profit, a kamatos kamat, az erõszak, a fegyverek, a háború, stb. miatt. Hogy lehet kiszállni ebbõl a világból úgy, hogy benne is maradhassunk és hassunk látható példával?
Meglátogattam szinte minden kezdeményezést ami az országban létezik, s meglátogattunk, együtt éltünk a hutteri testvérekkel angliai falujukban közel fél évig. Még mindig keresünk, mert nem könnyû életre szólóan elhatározni, hogy melyik az a forma melyet meg kell élnünk, meg kell mutatnunk másoknak a befogadás lehetõségét is megteremtve.
A szeretetköröket be kell tartani. Nem vállalhatok annyi feladatot kifelé, hogy sérüljenek belülrõl kifelé haladva a kapcsolataim. Ha nincs erõs, belsõ erõ családon belül, akkor képtelenség a fenti tartalmakkal megtöltött szeretetet adni kifelé.
Az egyenlõségrõl: A hutteritáknál mindenki mindenbõl egyformán részesedik. Ha szükséged van valamire, kérni kell, ha az nem a szokásos napi élethez tartozó dolog. Pl., ha el akar a család menni valahová, vagy vásárolni szeretne ajándékot, stb. Ha beleillik a kérés az általuk közösen jézusinak gondolt mérce alá, akkor nincs akadálya a kérés teljesítésének. Vannak lusta emberek közöttük. Šk is ugyanúgy kapnak mindent. Ha kirívó magatartást látnak, akkor négyszemközt figyelmeztetik elõször. Vannak ügyeskedõk is. égy tûnik a nagy közösség elbír ilyen embereket is. Ha a négyszemközti figyelmeztetés nem elég, akkor betartják a jézusi szabályokat, és a közösség elé kerül a kérdés. A tehetségesek, szorgalmasak mindig találnak illetve kapnak felemelõ feladatokat. égy tûnik, hogy jól érzik magukat, megelégedettek. A kreatív, egyéni gondolatokat a közösségen "át kell futtatni". Azok az egyéni gondolatok, melyek átlépik a "hivatalos" vezetõket, netán olyan hatást keltenek, hogy ellenük dolgoznak, azok nem tudnak megélni,s a mellékesen kinõtt vezetõ egyéniségek elhagyják a közösséget. Itt nagyon fontos lenne valami nagy elfogadásra, rugalmasságra a vezetõk részérõl, mert igen értékes, okos, jézusi embereket elveszítenek. A vezetõket valóban a legalkalmasabb elv szerint kellene mindig választani, s biztosítani kellene a harmonikus, sérülésmentes visszavonulást. Šk örök életre választanak egy év próbaidõ után, s csak a vezetõ maga mond le néha.
A hutterieknél nem alantas munka a takarítás, konyha, kert, szerelés, a mûhelyi munka stb. sem. Megbecsült minden munka. Az értékelés egyforma. Ha cél az, hogy remény legyen arra, hogy egység lehessen a közösségben, akkor a javakból mindenkinek egyformán kell részesülnie. A lustának, a rendetlennek, a figyelmetlennek stb. is.
Jó testvéreknek látszanak a hutteriek. Tudatosan csinálják, hogy jó testvérek legyenek. Nem veszekednek, nem idegesek.
*
Élhetõ kis mintafalut kellene létrehozni mely oázisként szolgálna az ott lakók és oda látogatók részére. Belül minden tevékenység a felebaráti szeretetre építve, ahogy már beszéltem a szeretet tartalmáról. A megélhetést szolgáló munkákat úgy megválasztani, hogy az mindenképpen a kizsákmányolás, a pénz hatalma ellen hasson. A lehetõ legjobban kikerülni a fogyasztói társadalom életébe bekapcsolódást, s minél inkább kihasználni más hasonló osztozó közösségekkel az árúcsere lehetõségeket. A környezettel összhangban élni, mindent úgy kell megszervezni, megalkotni, hogy ez biztosítva legyen. A már elrontott dolgokat megpróbálni gyógyítani. Embert és környezetet egyaránt. Nem használni hiteleket, kölcsönöket, csak baráti szálakon, kamatmentes megoldásokat. Hangot adni mindenütt ennek a tudatos gyakorlásáról! Fogyasztásban nagyon fegyelmezettnek lenni! A hulladéktermelést a legalacsonyabbra csökkenteni. Meghallgatni egymás gondolatait, gondjait, megpróbálni segíteni. Közösségen belül és kívül egyaránt.
Fontos, hogy teljes egyetértésben tudjunk vezetõket választani, minden feladatra a legalkalmasabbakat. Fontos, hogy idõrõl idõre megvizsgáljuk közösen, hogy az elõzõleg választott vezetõ még mindig képes e az adott területen a legjobban szolgálni? Megpróbálni nagy szeretettel átadni feladatokat. Az elõzõ vezetõ kapjon más felelõs munkát. Változik az ember erõnléte néha a túlterheléstõl, a kortól, stb. Jó lenne mindig biztosítani mindenkit, hogy a munkája fontos. Bízni egymás jó munkájában. Fontos, hogy a vezetõkre mindenki hallgasson. Legyen lehetõség új ötleteket bevenni. Állandó megbeszélési lehetõséget kell biztosítani minden szinten, hogy megfelelõ rugalmasságot lehessen biztosítani, hogy folyamatosan élõ lehessen az élet.
Minden vagyonunk közös használata - sarkalatos pontja az egész falu életének. Közös vagyonból, közösen kell osztozni és kifelé is osztani. Itt kell jelet mutatni a világnak. Az egyenlõség hiánya miatt borul föl az egész földi élet. Meg kell mutatni, hogy csak így következhet gyógyulás a világ számára. Ez nagyon nagy odaadottságot, kitartást, õsbizalmat igényel Istenben, s a másik emberben, aki testvérem, felebarátom.
Eddig nem sikerült még megoldanunk ezt a teljes osztozást. Keressük erre a társakat. Igazából az élet mai körülményei gátolják a nagy elindulást. Sokszor az anyagi lehetõségek is. De inkább azt gondolom, hogy az emberi adottságok és a célunk világos látása az elsõdleges akadályok. Ha sikerül megfogalmazni, hogy miért és mit akarunk, akkor sikerülnie kell az elindulásnak, majd a folytatásnak."

[Vissza a kezdethez]