Öt óra alatt a pénz körül

Sportfórumot tartottak a Városházán
(A Szentendre és Vidéke 2004. január 16-i írása, készítette: Zakar Ádám)

A kilátástalan pénzügyi helyzet miatti elkeseredés jellemezte a Bindorffer Györgyi képviselő asszony által összehívott tanácskozás hangulatát január 12-én hétfőn. A Városháza dísztermében összegyűlt sportvezetők az olykor személyeskedésektől sem mentes eszmecsere során abban egyetértettek: a 2003-as költségvetésből sportcélokra szánt 4 millió forint megalázóan kevés volt, ennek a többszörösét lenne szükséges megszavaztatni a helyi képviselőkkel az idei büdzsé elfogadásakor.

A tíz egyesület, klub vezetőjével megtartott monstre fórum kezdetén Bíndorffer Györgyi képviselő a meghívottakat köszöntve rögvest mindenkit arra kért, hogy. ha van panasza, feltétlenül mondja el. Hozzátette: nem kíván még egy olyan feszült évet zárni a sportegyesületekkel; amilyen a 2003-as esztendő volt. Mint ismeretes, a sportegyesületek finanszírozása körüli állóvíz felkavarását részben Simonyi Györgynek, a Sleepwalkers Baseball Club elnökének a Szentendre és Vidékében megjelent nyílt levele okozta, amelyben a szakvezető a 4 millió forint szétosztásának a módját sérelmezte, egyúttal a sport munkacsoport felelősségét firtatta. Simonyi György levelét négy másik hozzászólás is követette lapunkban.

A sportegyesületek vezetői - néhány történeti és érzelmi kitérőt leszámítva - nagyjából 10-15 percben tudták összefoglalni választott sportáguk szentendrei helyzetét, annak finanszírozását. Tusák József, a Szentendrei Sakkiskola Egyesület részéről elsősorban azt, sérelmezte: hogy a tavaly megítélt 250 ezer forint városi pénzből lehetetlen a tehetségelv karrierjét egyengetni. Példának okáért megemlítette azt is, hogy a közelmúltban Pest megyei díjjal is kitüntetett Hönsch Kamilla világbajnoki szerepeltetése önmagában 380 ezer forintot kóstált.

Kovács Árpád, az Eurokapu SE asztalitenisz szakosztályának vezetője a többi között arra emlékeztetett, hogy négy éve még első osztályú csapatuk is volt: erről á szintről kellett visszacsúszniuk az NB III-ba a nemhogy növekvő, hanem évente nagyságrendekkel csökkenő városi támogatás miatt. Kovács Árpád jelezte: a szentendrei egyesületek nyomorúságát jól példázza, hogy ők évi 36 ezer forintos tagdíjat kénytelenek elkérni a szentendrei adófizető választópolgároktól (ez a Szentendre Polgári Tenisz Club esetében 56 ezer forint). A pingpong szakember felhívta arra is a figyelmet: amennyiben az Izbégi Általános Iskola teljes összegben elkéri tőlük a 900 ezer forintos terembérleti díjat, akkor egy másik sport hasonlatával élve kénytelenek lesznek bedobni a törölközőt, és felszámolni a szentendrei asztaliteniszt.

A Szentendrei Kézilabda Klub elnöke a finanszírozás visszásságai között első helyen ugyancsak a terembérleti díjak arcpirítóan magas voltát emelte ki. Tóth Lajos klubelnök ennek érzékeltetésére elmondta: a Móricz Zsigmond Gimnázium tornatermében egy óráért a tavalyi 6400 forinttál szemben immár 7400 forintot kötelesek leszurkolni az intézménynek, amely éves szinten több mint 2 millió forintos kiadást jelent az SZKC-nak. -Hihetetlenül hangzik, de mi tulajdonképpen nettó befizetői vagyunk a városnak, mivel az önkormányzat összesen nem ad akkora támogatást, ami a szentendrei gyerekek sportoltatására elég lenne - panaszolta el a többi között a szakvezető, aki példaként felhozta azt is: Balassagyarmat 40 millió forintot, míg a budakalászi község 23 millió forintot költött 2003-ban a helyi sportra.

A szentendrei női kézilabdások képviselője ugyancsak hasonló „élményekről" számolt be. Gróz András elmondása szerint a konkurencia nélküli iskolák mindent megtehetnek a helyi klubokkal. A fórumon össze is számolták: négy egyesület a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, három pedig a Barcsay gimnáziumban várja kiszolgáltatottan a soron következő esztendőt.

A sportvezető ennek tükrében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a város vezetése miért nem használja ki az egyik olyan országos pályázatot sem, amelynek révén kedvezményesen végre tornacsarnokot építtethetne magánalt Gróz András - többekhez hasonlóan - azt is sérelmezte, hogy Miakich Gábor polgármester mindig mindent megígér a helyi kluboknak, amiből aztán semmi nem teljesül.

Simonyi György, a nyílt levelet jegyző szakvezető szintén hozzászólt a vitához. Leszögezte: kettős minőségében, a Sleepwalkers Baseball Club elnökeként és SZDSZ-es helyi képviselőként talán mindenkinél nehezebb helyzetben van a városi büdzsé megszavazásakor. Simonyi György úgy vélte: sportszerűbb dolog kevesebbet adni egy hitelből élő város sportjára, mint később-több más terület képviselőjével egyetemben -azt megélni, hogy csődbe megy a város. Simonyi egyebek mellett arra buzdította a helyi sportélet vezetőit, hogy találják ki annak a rendszerét, miként lehet igazságosan elosztani a támogatást, legyen az 4 millió forint vagy negyven. Egyúttal bejelentette azt is: alkalmatlanság miatt kezdeményezte a sport munkacsoport feloszlatását.

Pintér Ádám, a sport munkacsoport vezetője ugyanakkor korábban arról számolt be a fórum résztvevőinek, hogy nem a munkacsoport hibája volt az, hogy nem tudták közmegelégedésre elosztani a rendelkezésre álló javakat. Ő azt javasolta - amellyel többen is egyetértettek -, hogy a város hatályos sport koncepcióját figyelembe véve a mindenkori költségvetés egy százalékának megfelelő összeget, jelen esetben 40 millió forintot fordítsanak a szentendrei sportéletre. A fórumra ellátogató Radványi G. Levente alpolgármester és Simonyi György ígéretet tettek arra, hogy jobban támogatják az idei költségvetés összeállításakor a helyi sportérdekeket, de a fenti összeg megszavazását a jelen helyzetben nem tartják kiadhatónak.

A sportfórum az első körben idáig jutott. A következőt már a helyi képviselő-testületnek kell megfutnia.

Eddig tartott a cikk. Ameddig városunk vezetői eldöntik, mennyit is áldoznak csapatunk fennmaradására, kérjük támogassa csapatunkat: támogassa asztaliteniszezőinket adója 1%-val!

vissza